Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)

1940-01-22 / 17. szám

2. oldal mtKsmBsemmmisssa^: c„ -NyIhvidék jZAbolcsi míü mirIAP igaaBBwai (Trianon 20.) 1940 január hó 22. fcaWMMMUBtei»8MiaMitariiii iiHiin^ttadtea— végeznünk. És ebben a közös cél­ban: Isten és a haza szolgálatában hiszem, hogy ma minden magyar asszonynak, akármelyik vallást ás ■követi, találkoznia kell és találkozni is fogunk .mindannyian! Hisszük és valljuk, amit Berzsenyi olyan szemléltető módon fejezett ki gyönyörű ódájában, hogy „a nemzet támasza és talpköve a tiszta erkölcs“. A tiszta erkölcsnek gyökere a ke­resztény vallásban van. Ennek alap­ja a krisztusi .szeretet,, amely egye­dül tarthatja össze az emberiséget ,s ezért legigazibib szabályozója a tár­sadalmi együttélésnek. Ez a .mások iránt meg bocs áj tó, önmagával szemben azonban szi­gorú krisztusi szeretet lehet egye­düli, kifogyhatatlan táplálója an­nak az erős, nemzeti érzésnek, melyre ma oly nagy szükség van és amellyel át kell itatnunk az egész társadalmat. A .megvalósításra váró szociális és gazdasági reformok ugyanis csak akkor lesznek a nem­zetre igazán gyümölcsözők, ha mi­előbb megtörténik az emberiség lel­ki átalakulása is. Közösségi érzést, felelősségteljes társadalmi öntudatot kell felébresztenünk e nemzet min­den tagjában, de elsősorban önma­gunkban. A társadalomnak e nagy lelki át­alakulásnak az előkészítői, a krisz­tusi sz-eretétből fakadó nemzeti ér­zésnek ébresztői, lángra lobbantok felszentelt papnői mindenkoron a nemzet asszonyai voltak. Ezt a szerepet kell vállalnunk mind- annyiunknak különösen most, a tör­ténelemnek ebben a nehéz, válságos óráiban. Nekünk nincs szükségünk idegen istenekre 1 A kereszténység és magyarság esz­méje, ezer év alatt e [választhat a Bá­nul forrt össze a lelkekben, mely biz­tosítja nemzeti életünket és függet­lenségiünket továbbra is e .véráztatta földön. A mi hitünk, magyarságunk ebben a szent is tválni világszemlélet­ben gyökerezik. Ebbe kapaszkodunk a világégésnek ebben a szörnyű vi­harában. Mi halálos szeretettel szeretjük fajtánkat, de nem gyűlöljük azt sem, akinek bölcsője mellett más nyelven dalolt az édesanyja, szí­ve-lelke azonban magyarrá izzott a közös szenvedésben. Testvéreinknek érezzük mindazo­kat, akiket eggyéforrasztott, össze­kovácsolt ennek a közös hazának áldozatos szeretette, a közös sors és történelem varázslatos keze. De szívünkhöz legközelebb álló testvéreinknek azokat érezzük, akik távoli tanyák és kicsiny fal­vak kunyhóiban, nehéz gondok között virrasztva is szívük vérén táplálták, melengették a magyar élet új meg új hajtásait, akiknek köszönhető, hogy az évszá­zados nehéz küzdelmek után is fenn tudott maradni és él, virul még a magyarok törzse itt a Duna-m.eden- cében. Nemzetünknek ezen a nagy sors­fordulóján elsősorban is ezek mellé akarunk állani, hogy elvigyük közéjük testvéri szí­vünk melegét, segítségét, emberibb életet biztosító munka lehetőségét és a lélek számára szükséges örö­möt, .vigasztalást, a gyermekeinek kijáró mosolygást e nehéz időkben. Felvenulnak a festői szép magyar szfittesH és ornamentikáiul viseletben Szabolcs és Nyíregyháza asszonyai és leányai A nagyhatású előadás után, mely­nek soraiból mindenkit összefogásra ■inspiráló erővel bontakoztak ki vi­téz Kenesztes-Fisclher Ferencné or­szágos elnöknő gyönyörű elgondolá­sai, magyar asszony! lelkének dina­mikus ereje, Bodorné Czeke Vilma a február 22—28-án Budapesten tar­tandó nagy magyar asszonynapokra hívta meg a szabolcsi és nyíregyházi közönséget, majd ragyogó szépségű műsorszámok és a vitéz Ottófy Ot- tóné, az Egyesült Női Tábor igazga­tójának szakszerű, lelkesítő erejű is­mertetésével is megvilágított remek magyar ruhák tündér! szépségben varázslódnak elő. Vitéz Ottófy Ot- fóné a magyar ruha visel etet magasz­taló lelkesítő költeményt ad elő be­vezetésül. majd a magyar kertek vi­rága!, karcsú, elegáns, szőke-barna leányok, sugárzó szépségű asszonvok- alakján kap ragyogó megjelenést a magyar lélek művészi adottságainak remeke, a különböző népi motívu­mok, hímzések, csipkék, kötések, rá- itéti munkák ős-keleti pompája, a feledésből újra életre kelő magyar női viselet. A bemutató keretéül szolgáló mű­sorban a Kálvineum négv szép leánynövendéke szatmárököritói vi­seletben csárdást jár. Erő és grácia sugárzik róluk. A szép táncot Szol- lásné tanárnő tanította és most Papp Ilonka kíséri zongorán. Az ág. h. ev. Geduly Henrik leánygimná­zium aratási koszorús, festői viselet­ben. pompázó együttese Liszt II. ■rapszódiáját táncolja. A mozdülatok nemessége, a gyönyörű fiatal leányok koreográfiái biztossága felejthetetlen élményt nyújtanak. Az együttesből Tamáska Pötvi tánca szinte tőkéié- tes táncremek, de tiszta ritmikává!, üde szépséget sugárzón táncol a cso­port valamennyi tagja. A szép tánc mesteri betanítója dr. Kovács Lász- ióné Prékopa Piroska. Mind a Kál- ? vineum, mind pedig az ág. h. ev. I ■gimnázium együttese viharos tapsot í arat. Az Angolkisasszonyok keres­! ■ kedelmi iskolája egy kitűnő szavaié­val, Zentai Irénnel szerepel, aki Mé- s reyné Juhász Maráit köitő remekelt I feldolgozásában Csokonai és Gárdo- * nyi sorokat ad elő a magyar táncról i és viseletről nagy hatással. A felvonuló hölgyek a pódiumról átsétálnak a termen, hogy mindenki közelről gyönyörködhessék a ma­gyar viselet csodás remekeiben. — Előbb a reggeli-,viseletén, majd a tennisz, korcsolva-ruhán, az otthoni, a társasági nappali és gyönyörű es­télyi, nagy estélyi ruhán tündöklik fel előttünk a magyar álmok ősi ■szépsége. A magyar ruhát bemutató hölgyek nevét a következőkben sikerült fel­jegyeznünk: vitéz Lázár Ferencné, Szohor Pálné, Bertalan Kálmánné, Sarvay Elekné, vitéz Vidovich Fe­rencné (egyik remek szallagos, feke­te magyar ruhája a saját tulajdona), Elekes Lilli, Ságlhy Gyuláné, dr. Mu­rányi Andrásné, Zoltán Istvánná, Szalánezy Ferencné, Farkas Horác- né, Pethes Miklósáé, Kökéndy Osz- kárné, Halmy Baba, Ehrlick Marga­ret, dr. Babiez Mihály né, Mikler Er­zsébet, Maurer Katalin, Kaffka Ti- borné, dr. Barta Józsefné, Benyó Bentalanné, Trummel Béláné, Roller Márta, Oehm Tivadarné, Kindl Fe­rencné, Maár Mihályné, Schober Magda, Novak Magda, Gergelytffy Tusi, dr. Porzsolt Istvánná, dr. Hu- nyady Gyuláné, dr. Leszkay György­nél, Lipthay Györgyné, Török Klári, \ Bäcker Józsefnél Csipkés Ica, Toros j Ilona,, Vikár Sámior.né, v. dr. Bartifna f Jellőné, dr. Pataky Tiborné. Minden ; hölgyeit tüntető taps fogad, minden I s magyar ruha új szépségeket ragyog­ta,t meg... A bemutató számait Ják-váry Kál- | mán népművelési titkár., az Egyesült Női Tábor szabolcsi ügyvezető igaz­gató konferál be 9 a szép műsor úgy vonul el előttünk; mint egy tündöklő magyar álom, a Lorántiffy Zsuzsán- nák, a Zrínyi Ilonák, Dobó Katicák koráról, a daliás magyar múltról és a dicsőséges magyar holnapról, mely­nek kialakításában a magyar női lé­lek is bcleszövi szépségét. Az ünneppé magasztosuló- estét a Himnusz imája zárja be, majd a fő­városa küldöttek köré tömörül a kö­zönség. vitéz Bodor Aladárné Czeke Vilmával, vitéz Ofctófy Ottónéval itt vannak Budapestről a Női Tábor képviseletében vitéz Szalay László- né, Szabady Jánosné, Rajcsányi Já- nosné, Szegedy Antailné, Horváth Juci, akik majd tolmácsolni fogják Szabolcs és Nyíregyháza lelkes, há­lás üzenetét az Egyesült Női Tábor elnökének, vitéz Ke res.ztes-Fische r Eercncnének és elmondják, hogy itt a magyar végvárban az ö üzenete nyomán felhangzik a szívekben a „szólalj-, szólalj, virrasztó“ — a ma- ’ gyár hajnai asszonyainak soha el j nem nemű ló kötelességtudása. WASSERMANN SAMUEL üveg és porcellán kereskedő cég T*1 mindhárom kirakatát a január 22-től 30-íg tartó LELTÁRI VASÁR szolgálatába állította A műsor után tüzes csárdás mu­zsikája hangzott fel. Bertalan Kál­mán vitéz Jékey Ferencnével, Szo­bor Pál Borbély Sándornéval, Sehc- delbauer Tivadar Szobor Bálnával megnyitja a táncot, amely rég nem látott, gvönvörü colon-ban a hajnali órákig tartott.-- )!­Nem történt döntés a versed találkozón A jugoszláv és román külügymi­niszterek találkozója felé nagy ér­deklődéssel tekint Belgrad. Hivata­los helyen hangoztatják, hogy a ta­lálkozót már régen elhatározták és annak előkészületei patta nto.tták ki a. Károly román király és Pál jugo­szláv kormányzóherceg találkozásá­nak téves híreit. A találkozóról kiadott hivatalos jelentésben hangsúlyozzák, hogy csupán a belgrádi találkozó előkészí- i | léséről volt szó, amelynek részlete«. - munkatervét állapították meg s a szőnyegre kerülő problémákat vifcat- •ték meg, hogy azok mindkét ország részéről teljesen elő legyenek készít­ve. Döntés azonban a: találkozás so­rán nem történt. A jugoszláv sajtó nagy érdeklő­déssel fordul a február 2—4-ig össze­ülő konferenciával, mert az Délke­let Európa további magatartását il­letően döntő befolyású lesz, (MTI.) Az olasz lapok szerint Románia tart leginkább a háborútól s ő sze­retné legjobban baráti kapcsolatait kiterjeszteni. Nem a szovjettől fél, hanem Magyarországtól s ezért sze­retne a magyarokkal jobb kapcsola­tot teremteni. Az- olasz lapok figyel­meztetik Romániát, hogy a hajt ha­tatlanság rossz politika s ezért kell felülkerekednie a jobb belátásnak. Az olasz Stampa szerint a balkáni értekezlet egyetlen célja, hogy meg­oldja vagy legalább is letompítsa a dunai kérdéseket. Az értekezletnek csak akkor lehet eredménye, — ír- i jak — ha azt a trianoni szellemen-, 'felülemelkedő igazságérzés hat ja át. (MTI.) Iz orosz Interooclooálé mól- egyezést ajiol Romlalioak A kommunista internaeionálé lap­ja már másodszor szólítja fel Romá­niát, hogy megnemtámadási egyez­ményt kössön a szovjettel. (MTI.) Románia tart leginkább a háborútól Fransia tánadás Magyarország ellen Berlinből jelentik: A Berliner Bör- ,senzeitung „Súlyos fenyegetés Ma­gyarország ellen“ cím alatt hosszabb cikket közöl. A lap idézd az Ordre című francia lap cikkét, amely heves támadást intéz Magyarország ellen s azzal vádolja meg, hogy Magyar- ország nem juttatja világosan és nyíltan kifejezésre politikai állás- foglalását. A Börsenzeitung szerint ügylát­szik, hogy Párisban ismét elérkezett­nek látják az időt arra, hogy a ve­lencei tanácskozás után leplezetlenül megife n ye g ess é k Mag y a r o rsz ág ot. 1A velencei találkozónak nagy ér­deme van abban, hogy a háborút si­került távoltartani Délkelet-Európá- itól. A balkáni politika középpontjában elsősorban a magyar-román megbé­kélés áll. Jugoszlávia ennek elérése érdekében fáradozik s jószolgálato- kat tesz a béke fenntartása érdeké­ben. A Völkischer Beobachter szerint Románia kívánsága az, hogy közve- - títsen Magyarország és Bulgária, il­letve Románia között. (MTI.) Anglia kitart a háború mellett A francia lapok behatóan foglal- - koznak Hatifax és Churchill beszé- - dével s egyhangúan helyeslik, hogy \ mind Anglia, mind Franciaország § végsőkig kitart a háború mellett. Illlárls iÉlénkebb szél, több helyen újabb d havazás, hófúvás várható. Az ország ’ ; ■déli felében a nagy hideg kissé mér- -i séklődik. (MTI.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom