Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)

1940-02-24 / 45. szám

Kiss Jézstf főigazgató: Katenás fegyelafl, tlsztaerkVicsI nagyank kellenek lekfiak A kit*, főigazgató Sorskérdés és magyar nevelés cimen tartott előadást a népfőiskolában A népfőiskolái előadások során csütörtökön Kiss József kir. tanügyi főtanácsos, tankerületi főigazgató tartott lenyűgöző erejű előadást, amelyet rangy érdeklődéssel és mély megiható do ttsággal hallgatott meg az előadói termet zsúfolásig betöltő közönség. Az előadás előtt dr. Gal- Lay Rezső kir. tanügyi tanácsos, tan- felügyelő köszöntötte az illusztris előadót, aki „Sorskérdés a magyar nevelés“ címen tartotta meg előadá­sát. Magyar sorskérdésen — mon­dotta — azt értjük, ami a magyar nép, a magyar nemzet, a magyar állam fennmaradását, erősödését lé­nyegesen befolyásolja. Ilyen értelem­ben sorskérdésünk az egész Magyar- ország visszaszerzése, a becsületes és okos földreform, a nemzeti és népi jólét emelése, fajtánk testi és lelki erősítése, művelése. Ezek a sorskérdések a nemzetek válságos korszakában szoktak erőteljesen a nemzetek tagjainak, különösen ve­zetődnek lelkében felmerülni. Itt az előadó foglalkozott a különböző meglátásokkal, a pesszimista és op­timista szemlélettel és nagyhatású idézetekben láttatta meg a különböző korok lelkének megszólaltatok, a borongó, aggodalmaskodó, sötéten látó költőket. Majd azt a kort idéz­te, amikor már alig volt több ma­gyar kétmilliónál és Berzsenyi Dá­niel kétségbeesése, sötét sorslátása indokolt volt. Egy volt a szerencsénk, hogy a legnagyobb bajban akadtak a legna­gyobb sorslátók és a magyar sors útmutatói. Kölcseyt, majd Széche­nyit idézte — Kossuth idejében és abban a törekvésben, hogy a nemes­Csináltassa gyó gye ip fiiét Lichtenberg Leó luxus cipfiszalsnléliai Bethlen utca és Bsrcséayi utca sarok — (Postával szómban) B budapesti ASTORIA PALACE Szállodák komfortja tökéletes, ellátása kitűnő, árai mérsékeltek — lz Istarla étteremben Faliéul Tart inakat. Tánc! séget nem találta elegendő állam­alkotó erőnek, megjelenik az állam­alkotó nemzet fogalma, amelyből a hazához hű nemzetiséget sem akar­ja kizárni senki. Majd a jobbágy­felszabadítás korát ismertette, ami­kor kialakult a nemzeti népi állam. Sajnos, ekkor a nemzetté ébredt ma­gyar nép akaratán an olyan erők szegültek ellene, hogy az önálló és a független magyar állam megalkotá­sa nem sikerült. A később bekövet­kezett kiegyezés után a nemzet, mint állam, egyik alkotó eleme a másik elemmel, a dinasztiával tör­vényes jogainak bástyái mögül állan­dóan harcban állt. Az állam szabad­sága és függetlensége .volt a legna­gyobb magyar sorskérdés. A másik nagy sorskérdés: az igazi államalkotó magyar nép nemzet- alkotóvá való átváltozása nem sike­rült. Ezt a két sorsproblémát a ki­egyezés után sem sikerült meg­oldani. Mind a kettőt Becs akadá­lyozta és gáncsolta el. Az önálló és független Magyaror­szág és az államalkotó magyar nem­zet kérdését a trianoni Magyar- ország területére a világháborút kö­vető békeszerződés tette lehetővé. A független Magyarország kérdé­se azonban ma is kísért. A nemzetté nevelés ügye nincs befejezve. Meg­maradt a nemzetiségi kérdés min­den irányú megoldása is problémá­nak. A nemzetiségek álnoksága, a magyarság elleni gyilkos merényle­tei után a magyarság nem tudott .felmelegedést, szer etetet érezni a nemzetiségek iránt, akik az állam nyelvét még megtanulták, de az ál­lamban centrifugális erőt képeztek, I holott a magyarság saját kárára is | sokat áldozott a nemzetiségek anya- ^ gi és kulturális emelésére. | Mi sem voltunk teljesen (hibátla­nok. Nehezen tudtunk eleinte meg­barátkozni azzal a gondolattal, hogy a magyaron kívül más nép is él és külön jogokat követel a magyar ál­lomban. A magyar volt az államal­kotó, a hódító a honfoglalás korá­tól, bár kétségtelen, hogy türelmes hódító volt, nem akarta kiirtani a meghódított népeket. Erősebbnek hittük magunkat és a birodalmat, gyengébbnek a nemzeti­ségek energiáját. Sorskérdésünk volt száz éven át a nemzetiségek szerepe a magyar államban és nem tudtuk megoldani. Nemcsak mi voltunk en­nek okai, hanem a monarchia .veze­tőinek vaksága is, akik szívesebben tárgyaltak és barátkoztak a nemzeti­ségekkel, mint velünk, magyarokkal, akik az ő szemükben csak rebelli­sek voltunk. Bécs nem látta, hogy a csehek, horvátok, szerbek és oláhok támogatásával saját sírját ássa meg és Eötvös jóslata beteljesedett, a magyar állam megszűnésével a népi erők Ausztriát a Németbirodalóm­hoz rántotta. Ezzel új magyar sors­probléma keletkezett. Az elcsatolt területek többmiilió magyarsága ná­lánál kultúrában és gazdasági vonat­kozásban alacsonyabb népek kötelé­kébe került. Üj sorskérdés meredt felénk: Hogyan viselkedjünk az új helyzetben? Nem csodát várunk, hanem az igazság győzelmét, amely­nek diadala már részben be is követ­kezett és amely Isten segítségével teljes diadalt fog aratni. Mi, itthon maradt magyarság okosan, (bölcsen viseltük és viseljük sorsunkat. „Az idő nekünk dolgozik és Isten malmai — mondotta a kormányzó úr őfő- méltósága — lassan őrölnek.“ Élni akarunk és élni fogunk! A tűrésben, a passzív rezisztenciában nagy gya­korlatunk van. Tűrünk, de nem alkuszunk és so­hase mondunk le önállóságunkról, függetlenségünkről, régi hazánk egy barázdájáról sem. A nemzetiségi kérdés is sorsproblémánk maradt. Hirdetjük, hogy itt ezen a földön, ahol sokféle nemzetiség él, az egyén boldogulásának kerete nem a nép, hanem az állam, amelyet a földrajzi helyzet és a történelmi múlt joga tart össze. Belátjuk, hogy a nemze­tiségekhez közelednünk kell, meg kell őket ismernünk, mert csak ezen az alapon jöíhet létre az egymás megértése és megbecsülése. Meg­adunk a nemzetiségeknek minden jogot, megadjuk a boldogulás mód­ját, de a hazaárulást nem tűrjük semmiféle alakjában. Eötvös mond­ja: „Nem tudom, két asszonyt le­het-e egyszerre szeretni, de két ha­zát — bizonyosan nem.“ Ez igaz és ez áll és kell, hogv álljon minden 0 hazában élő és majd visszatérő nemzetiségeikre is. Ez a mi nemzeti­ségi kérdésünk és ez lehet a meg­oldása. Ennek ismerete és világos látása legégetőbb sor skérd esünk. Ebből a kérdésből sarjadzó ma­gyar sorsprobléma az, hogy mi a magyar. Kiss József főigazgató ezt a kérdést széleskörű ismereteinek gaz­dag feltárásával világította meg. 'Utalt a kérdés általános, európai fejlődésére, majd az újabb idevo­natkozó irodalomra. Kimutatta, hogy a fajiság mitsem bizonyít, a nyelv azonban általában lényeges tényezője a nemzetté alakulásinak. A közös műveltség is kívánatos té­nyező, éppen így a közös földrajzi és állami egységben való élés is, bár sok érdekes .példával bizonyította, hogy az együttélés nem mindig je­lenti az egy nemzethez tartozást is. A közös harcban, védekezésben el­töltött évszázadok is egyb-ekovácsol- hatják a népeket egy nemzetté. Damjanich szerb származású, Aulich. Leningen németek voltak, mégis a magyar szabadságharc legnagyobb hősei. A közös múlt ma is kénysze­rítő erő, amelv nem véletlenül adó­dott, hanem a földrajzi helyzet és a gazdasági érdekek következménye. Azért nem lehetett -volna a tót soha csehihó, mert a földrajzi és gazdasá­gi okok a Duna-medence felé vonz­zák. A nemzetté válás tényezőjéről a továbbiakban kimutatta az előadó, ^ogy az egyházak, a vallások sem döntő erejűek e tekintetben. A nemzethez tartozás legfőbb mértéke az egyén akaratától, elhatározásától függ. Dönteni kell arról, mi akarok lenni? Magyar-e vagy más? A ma­! GmMím i egészségére! Ha hatásaiul védekacii akar a | folyton változó — hol köd«», hol | nyirkos — időjárás veszélyei | ellen, tartson otthon állandóan készenlétben DIANA sisbsrszsszt. Mitfelzkiti «1st segítsél a hizhaa. Öblögesse szájttregét it tarkát naponta minél többször eezd a pompás háziszerrel. Igen jó hatású és kellemes meg­könnyebbülést okoz a légiószer­vekben a Diana-sósborszesi gya­kori szolgáltatása Is. Fájdalmak ellen borogatások, vagy bedörzsölések formájában nyújt gyors és tartós enyhülést. Mindenütt kapható I " " ........... gyár nemzet fogalmához hozzárárfo- zik azonban az is, mit akar elérni. A nemzetfogalom nemcsak állapöt, hanem célgondolat is. A magyar f életre, a magyar nemzethez való tar- , tozásra nevelni kell a magyar gyer- , meket és felnőttet. Sorskérdésünk a magyar nevelés. Ezen a téren már igen sokat tettünk, de még mindig igen sok a tennivalónk. A magasabb nevelés és műveltség ügyét akarj« javítani a nyolcosztályos elemi is­kola, az iskolánk ívüli népművelés tárgyéban készülő törvény. Mindez­zel mi nemzetnevelést akarunk, em nél szükségesebb, fontósabb felada­tunk nincs. Olyan magyarokat keli nevel­nünk, akik ismerik sorsproblémáin • kát és látják, mérlegelni tudják azok lehető megoldását. Ez adja meg a nemzeti egységet. Ezért sorsproblé­ma a magyar nevelés. Katonás fe* i gyelmű, tiszta erkölcsű magyarok > kellenek nekünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom