Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)
1940-02-24 / 45. szám
Kiss Jézstf főigazgató: Katenás fegyelafl, tlsztaerkVicsI nagyank kellenek lekfiak A kit*, főigazgató Sorskérdés és magyar nevelés cimen tartott előadást a népfőiskolában A népfőiskolái előadások során csütörtökön Kiss József kir. tanügyi főtanácsos, tankerületi főigazgató tartott lenyűgöző erejű előadást, amelyet rangy érdeklődéssel és mély megiható do ttsággal hallgatott meg az előadói termet zsúfolásig betöltő közönség. Az előadás előtt dr. Gal- Lay Rezső kir. tanügyi tanácsos, tan- felügyelő köszöntötte az illusztris előadót, aki „Sorskérdés a magyar nevelés“ címen tartotta meg előadását. Magyar sorskérdésen — mondotta — azt értjük, ami a magyar nép, a magyar nemzet, a magyar állam fennmaradását, erősödését lényegesen befolyásolja. Ilyen értelemben sorskérdésünk az egész Magyar- ország visszaszerzése, a becsületes és okos földreform, a nemzeti és népi jólét emelése, fajtánk testi és lelki erősítése, művelése. Ezek a sorskérdések a nemzetek válságos korszakában szoktak erőteljesen a nemzetek tagjainak, különösen vezetődnek lelkében felmerülni. Itt az előadó foglalkozott a különböző meglátásokkal, a pesszimista és optimista szemlélettel és nagyhatású idézetekben láttatta meg a különböző korok lelkének megszólaltatok, a borongó, aggodalmaskodó, sötéten látó költőket. Majd azt a kort idézte, amikor már alig volt több magyar kétmilliónál és Berzsenyi Dániel kétségbeesése, sötét sorslátása indokolt volt. Egy volt a szerencsénk, hogy a legnagyobb bajban akadtak a legnagyobb sorslátók és a magyar sors útmutatói. Kölcseyt, majd Széchenyit idézte — Kossuth idejében és abban a törekvésben, hogy a nemesCsináltassa gyó gye ip fiiét Lichtenberg Leó luxus cipfiszalsnléliai Bethlen utca és Bsrcséayi utca sarok — (Postával szómban) B budapesti ASTORIA PALACE Szállodák komfortja tökéletes, ellátása kitűnő, árai mérsékeltek — lz Istarla étteremben Faliéul Tart inakat. Tánc! séget nem találta elegendő államalkotó erőnek, megjelenik az államalkotó nemzet fogalma, amelyből a hazához hű nemzetiséget sem akarja kizárni senki. Majd a jobbágyfelszabadítás korát ismertette, amikor kialakult a nemzeti népi állam. Sajnos, ekkor a nemzetté ébredt magyar nép akaratán an olyan erők szegültek ellene, hogy az önálló és a független magyar állam megalkotása nem sikerült. A később bekövetkezett kiegyezés után a nemzet, mint állam, egyik alkotó eleme a másik elemmel, a dinasztiával törvényes jogainak bástyái mögül állandóan harcban állt. Az állam szabadsága és függetlensége .volt a legnagyobb magyar sorskérdés. A másik nagy sorskérdés: az igazi államalkotó magyar nép nemzet- alkotóvá való átváltozása nem sikerült. Ezt a két sorsproblémát a kiegyezés után sem sikerült megoldani. Mind a kettőt Becs akadályozta és gáncsolta el. Az önálló és független Magyarország és az államalkotó magyar nemzet kérdését a trianoni Magyar- ország területére a világháborút követő békeszerződés tette lehetővé. A független Magyarország kérdése azonban ma is kísért. A nemzetté nevelés ügye nincs befejezve. Megmaradt a nemzetiségi kérdés minden irányú megoldása is problémának. A nemzetiségek álnoksága, a magyarság elleni gyilkos merényletei után a magyarság nem tudott .felmelegedést, szer etetet érezni a nemzetiségek iránt, akik az állam nyelvét még megtanulták, de az államban centrifugális erőt képeztek, I holott a magyarság saját kárára is | sokat áldozott a nemzetiségek anya- ^ gi és kulturális emelésére. | Mi sem voltunk teljesen (hibátlanok. Nehezen tudtunk eleinte megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a magyaron kívül más nép is él és külön jogokat követel a magyar állomban. A magyar volt az államalkotó, a hódító a honfoglalás korától, bár kétségtelen, hogy türelmes hódító volt, nem akarta kiirtani a meghódított népeket. Erősebbnek hittük magunkat és a birodalmat, gyengébbnek a nemzetiségek energiáját. Sorskérdésünk volt száz éven át a nemzetiségek szerepe a magyar államban és nem tudtuk megoldani. Nemcsak mi voltunk ennek okai, hanem a monarchia .vezetőinek vaksága is, akik szívesebben tárgyaltak és barátkoztak a nemzetiségekkel, mint velünk, magyarokkal, akik az ő szemükben csak rebellisek voltunk. Bécs nem látta, hogy a csehek, horvátok, szerbek és oláhok támogatásával saját sírját ássa meg és Eötvös jóslata beteljesedett, a magyar állam megszűnésével a népi erők Ausztriát a Németbirodalómhoz rántotta. Ezzel új magyar sorsprobléma keletkezett. Az elcsatolt területek többmiilió magyarsága nálánál kultúrában és gazdasági vonatkozásban alacsonyabb népek kötelékébe került. Üj sorskérdés meredt felénk: Hogyan viselkedjünk az új helyzetben? Nem csodát várunk, hanem az igazság győzelmét, amelynek diadala már részben be is következett és amely Isten segítségével teljes diadalt fog aratni. Mi, itthon maradt magyarság okosan, (bölcsen viseltük és viseljük sorsunkat. „Az idő nekünk dolgozik és Isten malmai — mondotta a kormányzó úr őfő- méltósága — lassan őrölnek.“ Élni akarunk és élni fogunk! A tűrésben, a passzív rezisztenciában nagy gyakorlatunk van. Tűrünk, de nem alkuszunk és sohase mondunk le önállóságunkról, függetlenségünkről, régi hazánk egy barázdájáról sem. A nemzetiségi kérdés is sorsproblémánk maradt. Hirdetjük, hogy itt ezen a földön, ahol sokféle nemzetiség él, az egyén boldogulásának kerete nem a nép, hanem az állam, amelyet a földrajzi helyzet és a történelmi múlt joga tart össze. Belátjuk, hogy a nemzetiségekhez közelednünk kell, meg kell őket ismernünk, mert csak ezen az alapon jöíhet létre az egymás megértése és megbecsülése. Megadunk a nemzetiségeknek minden jogot, megadjuk a boldogulás módját, de a hazaárulást nem tűrjük semmiféle alakjában. Eötvös mondja: „Nem tudom, két asszonyt lehet-e egyszerre szeretni, de két hazát — bizonyosan nem.“ Ez igaz és ez áll és kell, hogv álljon minden 0 hazában élő és majd visszatérő nemzetiségeikre is. Ez a mi nemzetiségi kérdésünk és ez lehet a megoldása. Ennek ismerete és világos látása legégetőbb sor skérd esünk. Ebből a kérdésből sarjadzó magyar sorsprobléma az, hogy mi a magyar. Kiss József főigazgató ezt a kérdést széleskörű ismereteinek gazdag feltárásával világította meg. 'Utalt a kérdés általános, európai fejlődésére, majd az újabb idevonatkozó irodalomra. Kimutatta, hogy a fajiság mitsem bizonyít, a nyelv azonban általában lényeges tényezője a nemzetté alakulásinak. A közös műveltség is kívánatos tényező, éppen így a közös földrajzi és állami egységben való élés is, bár sok érdekes .példával bizonyította, hogy az együttélés nem mindig jelenti az egy nemzethez tartozást is. A közös harcban, védekezésben eltöltött évszázadok is egyb-ekovácsol- hatják a népeket egy nemzetté. Damjanich szerb származású, Aulich. Leningen németek voltak, mégis a magyar szabadságharc legnagyobb hősei. A közös múlt ma is kényszerítő erő, amelv nem véletlenül adódott, hanem a földrajzi helyzet és a gazdasági érdekek következménye. Azért nem lehetett -volna a tót soha csehihó, mert a földrajzi és gazdasági okok a Duna-medence felé vonzzák. A nemzetté válás tényezőjéről a továbbiakban kimutatta az előadó, ^ogy az egyházak, a vallások sem döntő erejűek e tekintetben. A nemzethez tartozás legfőbb mértéke az egyén akaratától, elhatározásától függ. Dönteni kell arról, mi akarok lenni? Magyar-e vagy más? A ma! GmMím i egészségére! Ha hatásaiul védekacii akar a | folyton változó — hol köd«», hol | nyirkos — időjárás veszélyei | ellen, tartson otthon állandóan készenlétben DIANA sisbsrszsszt. Mitfelzkiti «1st segítsél a hizhaa. Öblögesse szájttregét it tarkát naponta minél többször eezd a pompás háziszerrel. Igen jó hatású és kellemes megkönnyebbülést okoz a légiószervekben a Diana-sósborszesi gyakori szolgáltatása Is. Fájdalmak ellen borogatások, vagy bedörzsölések formájában nyújt gyors és tartós enyhülést. Mindenütt kapható I " " ........... gyár nemzet fogalmához hozzárárfo- zik azonban az is, mit akar elérni. A nemzetfogalom nemcsak állapöt, hanem célgondolat is. A magyar f életre, a magyar nemzethez való tar- , tozásra nevelni kell a magyar gyer- , meket és felnőttet. Sorskérdésünk a magyar nevelés. Ezen a téren már igen sokat tettünk, de még mindig igen sok a tennivalónk. A magasabb nevelés és műveltség ügyét akarj« javítani a nyolcosztályos elemi iskola, az iskolánk ívüli népművelés tárgyéban készülő törvény. Mindezzel mi nemzetnevelést akarunk, em nél szükségesebb, fontósabb feladatunk nincs. Olyan magyarokat keli nevelnünk, akik ismerik sorsproblémáin • kát és látják, mérlegelni tudják azok lehető megoldását. Ez adja meg a nemzeti egységet. Ezért sorsprobléma a magyar nevelés. Katonás fe* i gyelmű, tiszta erkölcsű magyarok > kellenek nekünk.
