Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1940 (8. évfolyam, 1-49. szám)
1940-02-17 / 39. szám
A szappant csak lágy vízben lehet teljesen kihasználni. Negyedórával a mosóoldat elkészítése előtt keverjünk el a mosóvízben néhány marok Henko-t. Ez fi§közömbösíti a szappanpusztító, káros (Trianon 20.) 1940 február hó 17. Pillanatfelvételek Pereg a dob az egyik ház előtt. Árverés van. Különböző holmik kerülnek kalapács alá. Bemegyünk az egyik szűk kisiskoláiba, ahol szoronganak az emberek. A szemekben mohó kapzsiság ég, itt mindenki jól akar járni. Itt vannak az árverési hiénák, akik a bajba jutóit kisemberek gazdasági temetésén buzgón minisztrálnak. Gesztikulálnak, súg dől óznak. Különböző ma nővéreket tárgyalnak meg, hogy lehet leverni az árakat. Megindul az árverés. Röpködnek a szavak és számok. Nagy hangzavar támad. Az árverések nagy étvágyú haszonélvezői kivörösödött arccal igyekeznek egymást túlharsogni,, közben hajba is kapnak. Nagynehezen sikerül a rendet helyreállítani. Keserű szájízzel menekültem ki. A kapuban egy bús, kisírt szemű asszonyt látok, akinek már a könnvei is elapadjak ... * Két kis, hidegtől kipirult arcú gverek vív nagy hógurulyacsatát, a Zrínyi Ilona-utcán. Mellettük dolguk után siető emberek loholnak. A nó- gurulyákból jut a járókelőknek is bőven, csodálatosképpen senki sem haragszik. A járókelők megádnak és gyönyörködve nézik a két kis mackóruhás emberke vidám játékát. Az arcokon mosoly derül, amint nézik ezt a hangulatos téli képet. Ügy éreztük, mintha az emberi gyűlölködés rideg sziklafalain keresztül sugárzott volna a szeretet aranyfényü sugara, mely meglágyítja a legkeményebb emberi szíveket is. * 'Érdekes alakja van a nyíregyházi utcáknak, az örök részeg, akit még gyermekkoromtól ismerek. AhánySzékrekedés • Art b*M»onyMl. Ennek következményei: émelygő*. M. ée deréktáji, í* mi* bajok. ttyeekor önnek W SA\ iSUf \3£EE» szór láttam, mindig hullámvonalban járt, birkózva a fránya egyensúly törvényiéivel. Egyedüli boldog ember, aki állandó rózsaszínű mámorban él, nem érdekli a zajló élet, világválság, hábo“rú, adóréform. 'A vonatban találkoztam az életnek ezekkel a vámszedőivel, akik tűzkövet és ezerédest árulnak. Különböző trükkökkel dolgoznak és védekeznek a hatósági közegek ellen. — Például a tűzkövet úgy árusítják, mintha meg volna hülve és erős trüszkölési inger kínozná: há-tüsz-kő. Elnyüjtottan hangzik fel többször is a vonatban. A vevők már értik ezt a furcsa kínálási módszert. Az főzelék és gyümölcs konzervek olcsón vásárolhatók lile; Tómat István fűszer éscsenegc üzletében Zrínyi Iloia utca 9. Telefoi 120. ezerédest a következőképpen árusítják. A csempész maga elé dúdol: „Ezer éve él a magyar nemzet.“ El | keli ismerni, hogy ötletesen dolgoznak ezek a csempészek, akik ellen kíméletlen harcot folytatnak a hatóság emberei. * iA borbélynál találkoztam vele, az erdélyi menekült fiatalemberrel, aki elmondotta kérdésemre, hogy ő nem csoportban, hanem egyedül menekült el, mert már keresték a román csendőrök. Az volt a bűne, hogy mulatozás közben a Himnuszt énekelte. Hisszük, bogy nemsokára felszabadul a rabságban élő nép. Szabadon szárnyalhat az erdélyi havasoktól a székely falvak bogárhátú házáig, a magyar Himnusz (fenséges akkordja. Fogadjuk szeretettel ezeket az erdélyi menekülteket, akik a felszabadításra váró nép előőrsei. Várnai Jenő Kőtelező ravalalozás lesz Nyíregyházán 1 vári* szakisztfilfiliik enltlas tilsa alfsiaita a kőtelező ravataloznál sziló szabilyrudeletit Nyíregyháza város szakosztályai pénteken délután 4 órakor Szobor Pál polgármester elnökletével együttes ülést tartottak, amelynek 'egyik legfontosabb tárgya az új temetői szabályrendelet-tervezet volt. Po- linszkv Pál dr. kultúrtanácsnok, előadó ismertette a nyíregyházi temetőkre vonatkozó képviselőtestületi határozatokat. 1912-ben a város képviselőtestülete kimondotta, hogy két községi temetőt létesít, az Északi ú. n. Morgó-temetőt és a Déli, A1 végi temetőt. A város a temetők használatára vonatkozólag ebben az időben 'egyenként szerződést kötött a hit- felekezeiekkel. 1929-ben új helyzet állott elő, a város a temetőket saját kezeléséibe vette át. 1930-ban új temetőd .szabályrendeletet készített Nyiregyháza városa. A szabályrendeletet a belügyminiszter azzal küldötte vissza, hogy ki kell egészíteni a kötelező ravatalozásra vonatkozó határozmányokkal. így a város a szabályrendeletet a belügyminiszter intencióinak megfelelően átdolgozta és ezt az új temetői szabályrendeletet a polgármester most terjesztette a szakosztályok elé. Mindenek előtt arról kellett dönteni, hogy a szakosztályok elifogadják-e a fontos elvi indítványt, a kötelező ravatalozás bevezetését. Az új szabályrendelet tervezetét valamennyi szakasztályi tag megkapta és így alapos megfontolás után egyhangú határozattal- kimondották, hogy a kötelező ravatalozásra vonatkozó tervezetet helyeslik, elfogadják. Oltványi Ödön dr. azf indítványozta, hogy a szabályrendelet-tervezetet a szakosztályok általánosságban, minden további nélkül fogadják el, Kovách Elek dr. pedig köszönetét mondott Szohor Pál polgármesternek, hogy a három hónap előtt sürgetően elhangzó indítványt a polgármester magáévá téve, már most előterjesztette a kötelező ravatalozóra vonatkozó tervezetét. A kötelező ravatalozá9 mind a vállalkozói rentábilitás, mind pedig egészségügyi szempontból elodázhatatlan. Ezekután a szakosztályi ülés áttért a temetkezési szabályrendelet 64 pontjának részletes tárgyalására. Az egyes szakaszokhoz Kovách Elek dr., Bálint István dr. beható jogi fejtegetésekkel szól- tak hozzá, majd a szakosztályi ülés a tervezetet az ajánlott módosítások figyelembevételével elfogadta. A tervezet most a képviselőtestület elé kerül, amely kétségtelen, hogy magáévá teszi a szakosztályok alaposan megindokolt javaslatát és a kötelező ravatalozásra és a temetői rendre vonatkozó szabályzatot elfogadja. A kisgyűlésd és a belügyminiszteri jóváhagyás után kiírják majd a pályázatot a ravatalozó építésére, amely a zsidótemetőre is kötelező lesz. A tanyai lakosok, ha akarják, külön temetőt létesíthetnek a maguk részére. Nyíregyházán a‘ •kötelező ravatalozás életbeléptetésével nagy lendülettel emelkedik a módén, egészségügyi elveket szem ^^^^^^^Si^városo^^özé^^ Széchenyi István tanításának terjesztésére, szellemének ápolására és emlékezetének ébrentartására tett ígéretet a városi felsőkereskedelmi iskola, amikor másfél évvel ezelőtt pátronusául választotta a legnagyobb magyart. iAz intézet tanári kara és ifjúsága ezt az ígéretét valóra is óhajtja váltani s most, hogy az iskola új tornacsarnokában ifjúsági előadások céljára tervezett színpada is elkészült, első ízben hívja kegyeletes emlékünnepélyre a legnagyobb magyar nyíregyházi híveit, az iskola barátait és a növendékek szülőit, hozzátartozóit. Az emlékünnepély február hó 24~én, délután 5 órakor lesz. Belépődíj nincs. A részletes műsort lapunk egy következő számában ismertetjük majd. Egy 10 éves kisfiú fagyhalála Sándor István tiszapolgári fiú a szörnyű időjárás áldozata lett. A fiú egy földműves szános fogatán indult el Ti szap alkonyára. A szán után azonban még másik két lovat is kötöttek, hogy azokat is hazavigyék. Üt közben azonban a két ló kötőfékje eloldódott a szánról s elszabadultak. A gyermek a sötétben a lovak keresésére indult, de eltévesztette az utat s nem tért vissza az országúton várakozó szánhoz. A szerencsétlen kisfiú holttestét másnap találták meg. Férfi divatingek nagy választékban. Női selyem harisnyák divatszinekben Asztalos László dlvatilzlttábcn, Vay Üdém u. I.