Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 273-295. szám)

1939-12-16 / 285. szám

(Trianon 20.) 1939 december 16. SZ NTÍRVIDÉK ABOLC8I MLR HLRLAP 5. oiéal SzÁAMAg,. CÁjgOAJUXJtá (Ez ágyban buj! meg a rajtavesztett betörő Katona Jánosné bakonyi lakos szerdán délután 5 órakor, lakását gondosan Lezárva, átment a szom­szédjához látogatóba. Hét óra felé tért vissza és amikor a kulcsot meg akarta forgatni a zárban., látta, hogy az ajtó nyitva van. Azt gondolva, hogy felületesen csukta be azt, mit sem sejtve, bement a szobába, ahol egyedül volt otthon egjész este. Kilenc óra felé lefeküdt és ami­kor be akart bújni az ágyba, érthe­tetlen látvány fogadta. Az ágyában egy ismeretlen férfi feküdt, aki fel­szólítására mély alvást szimulált. —• Katonáné ijedten szaladt ki a ház­ból és értesítette a szomszédjait, akik a sötétben neim jnertek segítsé­gére men.ni, csak amikor már meg­virradt, tértek vissza Katonáné la­kására, ahol most már erősen hor­tyogva, tényleg aludt az ismeretien vendég. Amikor felelősségre vonták, hogy került oda, egykedvűen húzogatta a vállát és csak annyit felelt: nem tu­dom! — Ha nem tudod, majd meg­tudod, — volt a válasz és a szom­szédok nekiestek és alaposan elver­ték. majd kliökték a lakásból. Az ismeretlen férfi hamarosan el is illant. Katonáné nem sokkal ké­sőbb vette csak észre, hogy az egyik fiókját az ismeretlen látogató fel­törte és összegyűjtött pénzét, miint­Vásárojon offmann fűszer és csemege üzletében Kályhák tűzhelyek, zománcedények, háztartási cikkek, épület és butorvasalások legolcsóbban és legjobban Sipos Testvéreit vasüzletében vásárolhatók. Vay Ádám utca 2. Tel. 352 egy 200 pengőt magával vitte. Ijed­ten szaladt a csendőrségre megtenni a feljelentést, de akkor már késő volt, mert a vakmerő tolvajt nem lehetett előkeríteni. Elfogatására megindult a nyomozás. A 100 eves Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ^ft&fh f ^ 3rnycmogonÁú Telefuhheh 54 OV I AUTOMATASZUPER! Folyó hó 15-én fényes ünnepély zajlott le Pesit 1 vármegye székházá­nak ódon falai között. Magyaror­szág színe-java gyűlt egybe a vár megyeház közgyűlési termébe^ hogy ugyanazon a helyen üdvözölje a Pesti Hazai Első Takarékpénztárt, ahol 100 évvel azelőtt alakuló gyű­lését megtartotta. Ott voltak a Kormányzó úr őfő­méltósága, József Ferenc főiherceg, a kormány képviseletében gr. Teleki Pál miniszterelnök, Reményi-Séhnel­ler Lajos pénzügyminiszter, a főpap­ság, törvényhozás, Pestmegye, Buda­pestszékesfőváros, a pénzintézetek, a Tébe képviselői, országunk közgaz­dasági életének reprezentánsai és még sokan, akik a fennállásának 100 éves if óidul ójához érkezett Pesti Hazai Eiiiső akarékpén.ztár ezen ün­nepének fényét személyes megjele­nésükkel emelték. Ennek az évfordulónak a jelentő­sége messze kiemelkedik a közgaz­dasági élet eseményeiből, mert or­szágunk legrégibb takarékpénztára a tisztes magyar múltban gyökere­ző, közérdeket szolgáló üzleti cél­kitűzéseinek csorba nélkül való megvalósításával elévülhetetlen ér­demeket szerzett sok vihar által sújtott közgazdaságunknak megte­remtésében és fejlesztésében. Midőn 1839-ben Fáy András, Pest vármegye akkori követe a gróf Szé­chenyi István által éietrehívott re­fonmeszmék szolgálatában közzé­tette tervezetét egy takarékpénztár felállítására, ebben egy filantróp in­tézet felállítására gondolt, mely „az elszegényedésnek, ínségnek óvócsz­köze, a dolog- vagy szolgálattevő szegénynek iparát, takarékos gaz­dálkodását serkentő, gyámolító in­tézet legyen". Ezzel az alapgondolattal alakult meg a Pesti Hazai Első Takarék­pénztár Egyesület 1839 december hó 15-én 423 alapító taggal, kik kö­zött ott ,tündökölnek gróf Széche­nyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, gróf Andráissy György, Baj­za József, Beöthy Ödön, gróf Rá­day Gedeon, gróf Teleky József, báró Wesselényi Miklós nevei, — de ott látjuk a magyar köznemesség­nek tagjait, továbbá a régi pesti és budai patróciius kereskedőket, akik mindannyian áldozatkész igyekezet­tel iparkodtak közreműködni Fáy András nemes elgondolásának meg­valósítására. Ha végigtekintünk az ősi takarék­pénztár 100 éves múltján, azt lát­juk, hogy sorsa egy .volt a magyar nép sorsával. Átszenvedte szabad­ságharcunk balsorsát, majd az ezt követő közel évtizedes elnyomatás szomorú korszakát és midőn a ki­egyezés meghozta a magyar sors jobbrafordulását, a betétesei ren­díthetetlen bizalmából egybegyűj­tött nagy tőkeerőket a legnagyobb készséggel bocsátotta országunk új­raépítésének, majd modern közgaz­dasága megteremtésének szolgála­tára. iSok évtized nagyvonalú munká­jának eredményeként teljesen fel­épült a Pesti Hazai Első Takarék­pénztár hatalmas intézménye, mi­dőn a vesztett világháború, a forra­dalmak, a bolsevizmus és a trianoni békediktátum mindent leromboló nyomorúságait kellett átélnie. És talpraállott, hogy iatmét részt ve­gyen a romok eltakarítása után a magyar jövő újraépítésében. Fennállásának 100-ik évforduló­ján országunk közgazdaságának élén látjuk a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztárt. Saját tőkéi 31 milliJá aranypengő, takarékbetétállománya 70 millió aranypengő, jelzálog- és közkölcsönállománya 51 millió aranypengő. A fővárosban 12 fió­kot tart fenn és vidéki hálózatát a vele hitelszerződéses viszonyban le­vő 13 előkelő .vidéki takarékpénztár útján tartja fenn. Változatlanul megőrizte takarékpénztári jellegét, de emellett országunk egyik legna­gyobb emissziós intézete és az ér­dekköréhez tartozó Hazai Bank rt. útján hatalmas tőkéivel vesz részt országunk gyáriparának fejlesztésé­ben, — hitelszervezete útján pedig a magyar piac hitelszükségletének ellátásában. Hosszú és nehézségekkel teljes volt az út, mely a Hazai Első Takarék­pénztár első betevőjének, Bod Pál fiiskális úrnak ezüst húszasokban kiszámlált 150 pengő forint 'betét­jétől a mostani 70 millió aranypen­gős betétállományához vezetett, de ez a hosszú út mindig, felfelé iveit, mert annak vándora olyan erkölcsi és anylagi erőforrásokból táplálko­zott, melyek mindig megújuló erőt adtak neki a.rra, hogy a vészterhes idők nehézségeit leküzdve, tcljesJft­hesse nagyjelentőségű hivatását. Fáy András a magyar nép javára alapította a Pesti Hazai Első Taka­rékpénztárát és ezt a szent megha­gyást egy évszázadon át hiven be­tartották és követték az intézet vezetői, akik az alapító nemes elgon­dolását teljes mértékben megvaló­sítva, megszerezték és megtartották az intézet számára a közönség bi­zalmát, mely anyagiakban is oly bőven mutatkozott, hogy a megér­demelt fejlődés legmagasabb fokára emelkedhetett. A jubiláns intézetnek a nagy múlt tisztes tradícióin nyugvó, de a változlő idők változó viszonyait mindiig figyelembe vevő nagyvonalú vezetése megnyugtató biztosíték ar­ra, hogy a Pesti Hazai Első Taka­rékpénztárra, mint egyik erőteljes támaszára a jövőben is bizton épít­het országunk közgazdasága. dr. Juhász Sándor { i , _ i cqy qombnyomasra kedvenc állomása ) pontosan jelzőt kezik! | TELEEUNKEN HANGMNÖSÉG f mÉLETEsmÁmm! RAGYOGÓ KIVITEL / Díjtalanul oemutatja HORVÁTH JÁNOS rádidszaküziete Nyíregyháza, Bjthlen u'ca 2. szám IS megérkezett a metalkó ftzérekre vonat­kozó Internáló rendelkezés A különböző hatóságoknak tudo­mására jutott, hogy az utóbbi idők­ben egyre gyakrabban kijátsszák a motalkó rendeletet s engedély nél­kül hoznak forgalomba motalkót és a jegyeket kéz alatt árusítják. A rendőrség minden erejével meggá­tolni igyekszik a gazdasági életre rendkívül nagyjelentőségű korlátozó rendelkezések elleni visszaéléseket és a közeljövőiben rajtaütésszerű razziákkal fog lecsapni az üzérek­re. Ezzel kapcsolatosan a budapesti főkapitányság átiratot intézett a vidéki rendőrkapitányságokhoz, — amely megérkezett Nyíregyházára is, — amelyben utasítást ad, hogy a m o t a Ikó- r e n de lk e zés ek m e g szegői és be nem tartóit közigazgatási el­bánás alá vonják és akiknek súlyo­sabb a cselekedete, azokat Kis tar­osára internálják, a többiekét pedig rendőri felügyelet alá helyezzék. eftot ttownclani ^ Rossz világitásnál a szeme bánja 0 az ágybanolvasást — de kéznél a segitség: egy jól elhelyezett, ragyogó lónyü TUNGSRAM

Next

/
Oldalképek
Tartalom