Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 248-272. szám)

1939-11-18 / 262. szám

8. okbl üríiesí SZ rest HIRLAP (Trianon 20.) 1939 november 17. Népegészségügy és bonvédelem Az egészség az embernek min­denkor igen nagy kincse volt. Az egészségügy azonban a 19. századig éppen úgy magánügye volt az egyén­nek, mint más egyéb tulajdona. A közösség szempontjából csak any­nyiban értékelték ki a zegyén egész­ségét, amennyire szükség volt a munkaképességre, azaz -mennyiben volt alkalmas vagy alkalmatlan a munkára, vagy a zsoldos katonai szolgálatra. Csak később, mikor látták a kormányzatok, hogy a nagy­fokú iparosodás és városiasodás folytán olyan ijesztő mértékben romlott az alsóbb néposztályok, kü­lönösen a városi ipari munkások egészségügyi és szociális helyzete, hogy az állam katonapolitikai hely­zetét is veszélyeztette, akkor hatá­rozták el magukat arra, hogy a köz­egészségüggyel, a nép egészségével többet törődjenek. Bár napjainkig óriási szervezetei épültek ki a kol­lektív betegség és baleseti biztosí­tási rendszereknek, ezideig még­sem éreztették jótékony hatásukat egyetemlegesen és olyan mórtékben a népegészségügy s különösen a né­pességszaporodás vében, amint azt .várhattuk voln mek nyilván az az oka egyrészt, ' továbbra is első sorban az :e 9 legfel­jebb kisebb társadc" soportokra terjesztették csak ki a szociális egészséggondozást, másrészt pedig az, hogy a betegségek elleni biztosí­tásban főként a gyógyító tevékeny­ségre, tehát a megromlott egészség helyreállítására helyezik a súlyt és nem a -betegségmegelőző egészség­védelemre. Az öröklésiileg egészséges, testi­leg, szellemileg és erkölcsileg teljes értékű népesség érdekében, annak további egészséges fejlődésének az előmozdítására é sbiztosítására még ma se,m történik kielégítő fokú in­tézményes rendelkezés. A népegészségügy ápolásának ab­ból a megismeréséből kell kiindul­nia, hogy az egyes ember csak egy tagot jelent a nemzedékek láncola­tában. Az egyén testi és szellemi egészsége vagy gyengesége erősít­heti is, meg gyengítheti is úgy a je­lenben, mint a jövőben a nemzedé­kek láncolatát, illetve a láncszemek Ha finomat, jót olcsón akar vásárolni, akkor rum, likőr, pálinka és mindenfajta borsiükségletét az újonnan megnyílt KERTÉSZANTAL ram és likörgyára, bor, sör és t SUSÍnagykereskedőnél szerezze , be. Zrinyi Ilona utca 9. szám. az udvarban. A Sárospataki Református Féiskola borainak lerakata. közötti összefüggések fenntartható­ságát. Ezért az egyén egészségének a megóvása és előmozdítása szent kötelessége úgy az élő, mint az el­jövendő nemzedéknek. Az emberi életünknek az a tulajdonképpeni célja a földön, hogv az öröklött egészséget megőrizzük s azt mara­déktalanul átadjuk az utódoknak. Ilyen szempontból tekintve a kér­dést, a.z egyén egészsége az alapja az ő családjának, valamint a népe teljesítőképességének és életrevaló­ságának. Az államnak az alapja pe­dig a polgárainak az egészsége. Ez­ért a történelmi felelősségtudattal bíró államvezetésnek az egészséges magyar családoknak a felépítését és megerősítését kell .szorgalmaznia, mert csak így építhetjük fel az örök és erős magyar birodalmat. Ennek a munkának a tengelye pedig a csa­ládkutatás és a családvédelem. A magyar népközösség jövő ;fel­építésében azonban nem a tüneti kezelésre kell a fősúlyt helyezni, hanem az egészségesebb, boldogabb magyar jövő felépítésére. Minden köz- és magántevékenységnek arra kell irányulnia, hogy biztosítsuk az erős, egészséges .sokgyermekes csa­ládok megtartását és szaporítását. Ezzel úgy a nép élő egyedeit, mint a még meg .nem születetteket szol­gáljuk. A magyar nemzet szabadságáért és megerősödéséért folytatott küz­delemben ma az egész népnek részt kell .venni, A kormányzat ezirányú nemzetmentő és nemzetépítő mun­kájában az egyénnek, a társadalom­nak és az orvosi karnak is közre kell működnie. A polgárok egés'z­ségvédellmét a munkaéletben és a családban nem lehet egyedül csak az államtól várni s a törvényes rendszabályoktól. E tekintetben rendkívül fontos az egyesek mun­kája s az ezzel kapcsolatos felvilá­gosítást szájról szájra kel! keresz­tülvinni. Minden polgárban tudatos legyen, hogy jobb megelőzni a bajt ós betegséget, mint gyógyítani. Minden magyar állampolgárnak attól a tudattól kell áthatva lennie, hogy a magyar népnek minél több öröklésileg egészséges utódokat biz­tosítson, hogy ezzel a népek verse­nyében ne csak a jelenre, hanem a jövőre is biztosítsuk népi állomá­nyunkat. Ez nem jelenti azt, hogy minden testileg vagy szellemileg gyenge polgárt elhanyagoljunk 9 a kisebb értékű egyénekkel szemben minden felelősséget megtagadjunk, hanem jelenti azt, hogy minden ren­delkezésünkre álló eszközzel lehe­tővé tegyük és előmozdítsuk az öröklésileg egészséges, sokgyerme­kes családoknak a megszaporodását. Ez a követelmény magától értetődő, mégis sok esetben nem veszik figye­lembe. Éppen eziért az egészségvé­delmi és szociális gondozást egysé­ges irányítás és ellenőrzés alá kell vonni, mert csak ezzel biztosíthatjuk O Vaja M Sajtja K Vezet Vásárolja lejteraekeinket — TELEFON: 503. ^L^qájns urak •„,>"" íuther-fór népünk fennmaradását és további egészséges fejlődését. Csak így tud­juk biztosítani azt, hogy ifjúságunk testileg, szellemileg és erkölcsileg olyan legyen, hogy a haza védelmé­re megkívánt hadkötelezettségi szol­gálatra mindenkor alkalmas legyen. Minden erőnkkel arra kell tehát törekednünk, hogy népi erőinket megtartsuk és tovább fejlesszük, mert ez a legbiztosabb .záloga a honvédelemnek és a nemzet jövő­jének. Naponta íriss virsli, kolbásx, sonka és felvágott különlegességek kaphatók IfJ. Hegedűs András hentes és lézáros üzletélWD, lorona épület Érdekes számok a felekezeti A Statisztikai Tudósító új számá­ban érdekes adatokat találunk a kü­lönböző hitfelekezeti áttérésekről, amelyek ne vonatik-ozó adatok Ma­gyarországon 1896-tól kezdve álla­nak rendelkezésre. Az áttérési moz­galom a háborúelőtti évekhez ké­pest Magyarországon a világháború után .megkétszereződött. 1910-lben 100.000 lélekre 28.5 áttérés esett és ez a.z arányszám 1927-ben 84.1 szá­zaiékiig emelkedett. Mig a keresz­tény vallásról áttérők száma nem mutat nagyobb hullámzást, az izrae­liták áttérési mozgalma nagyobb ug­rásokat mutat. A háború előtt éven­ként mintegy 500 izraelita változ­tatta meg vallását és körülbelül ez volt a helyzet a háborús években is. Az áttérők száma 1919-ben hirte­len 7000 fölé emelkedett, majd 1922-ben mintegy 10 évig 4—600 kö­zött mozgott s 1938-ban 8584-re szökött. !Az utolsó 20 év alatt Magyaror­szágon összesen 125.781 vallásválto­1 zás történt. Az áttérési mozgalom eredíményeképpen a veszteség 84.5 százaléka a.z izraelita, 10.8 százaléka a görögkeleti, 3.3 százaléka a görög katolikus és 1.4 százaléka az egyéb felekezetre jutott. Viszont az átté­rési nyereségből a római katolikus vallás 58.5 százalékban, a reformá­tus 11.4, a baptista felekezet 34.7 százalékban részesedett. Megállapít­ható végül, hogy az áttérési .mozga­lom a népesség számához viszonyít­va Budapesten négyszer, egyéb nagy városokban pedig kétszer olyan nagy, mint a kisebb városokban és községekben. — Magyar nótát cigányosan taní-f tok zongorázni. Dr. Kainné, Káro­lyi-tér 20. (x) Hölgyek! Nem kell idegenbe menniök, a Iugdívaíosabb, legiökéleteéebb angol kosztümöket kabátokat és női spjrtruhákat készít: VAREHA angol divatszalonja, Egyház utca 4-

Next

/
Oldalképek
Tartalom