Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 248-272. szám)

1939-11-22 / 265. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1939 november 22. j (Trianon 20.) Vll. évfolyam 265 (1983.) szám ^jBCfUÍt jS YIRVIDEK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Pastiatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. * POLITIKAI NAPILAP jfc Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. mi Hívek maradunk a békéhez, amíg életérdekeiak mást nem követelnek 1 killgvmlnlszter aag? beszéde * külBsyi tárca ktiltsigveléséitk vlláfthan A képviselőház tegnapi ülésén gróf Csáky István küiügyimini&zter nagy beszédet mondott. Beszédének gondolatmenete a következő volt: — Hónapok óta szorongva kémleljük a láthatárt körülöttünk. Északon két olyan államot állított fegyveres kézzel egymással szembe a könyörtelen sors, amelyekhez baráti kapcsolatok fűzik évszázadok óta a magyar nemzetet. A háború tovább tart. Nem lehet kiszámítani, hogy az egyszer lángralobbantott tűz melyik 'pillanatban hol és imilyen módon csap át. A világháború óta külföldön közismertté válik világnézetünk: elsősorban magyarok vagyunk, de különleges érdekeink érvényesítésekar sohasem feledkezünk meg arról, hogy ezeket a lehetőség határain belül hozzá kell 'hangolnunk az egyetemes európai érdekekhez. Magyararszig mér 1920 bsn rmdazést kívánt Rnmániával A továbbiakban arról szólt a miniszter, hogy Magyarország már 1920-ban emlékiratott juttatott el a francia külügyminisztériumhoú' s ebben a magyar kormány hangsúlyozta, hogy szomszédaival méltányos rendezést kíván. Ugyanekkor varsói követünk útján Piilsudszky marsallt arra kérte a magyar kormány, hogy a Romániával való megegyezés útját egyengesse. Gróf Teleki Pál, akkori külügyminiszterünk tudta, hogy a békeszerződések fenntartása csak katasztrófára .vezethet. Ismertette a Millerand-lev.él történetét, a magyar álláspont helyességét s azt a tényt, hogy a páriskörnyéki békék egy mintára készültek. A békeszerződések alapvető hibája aa volt, amire csak két évtized után jöttek rá, hogy ne.m vették figyelembe azt a tényt, hogy a független és erős Magyarország nemcsak a Duna-medencében, hanem KözépEurópában is nélkülözhetetlen, kiegyensúlyozott tényező. Erőnket néha túlbecsülték, máskor meg alábecsülték. Nem lehet csodálkozni tehát, ha a Balkánná tett KözépEurópa megreformálásának minden terve kudarcba fulladt. Reánk a történelem nagy örökséget hagyott, annak minden terhével és minden előnyével s mi vállalni fogjuk ezeket a terheket és európai módon kamatoztatni fogjuk az előnyöket. Történelmi hivatásunk teljesítése érdekében legfontosabb az ország önállósága s ezzel szorosan összefügg biztonságunk kérdése. A biztonság katonai külpolitikai, gazdasági feladatok megoldását és a határokon túl áló magyarság megvédelmezésének kötelességét jelenti. a továbbiakat StaÉsslira bízzuk A szomszéd államokhoz való viszonyunkról a következőket mondotta a külügyminiszter: -— A legmeghittebb barátság fűz minket Olaszországhoz. Jugoszláviával a viszonyunk örvendetesen javul. Erős Jugoszlávia egyenesen magyar érdek. Bulgária küzdelmeit és fejlődését a magyarság őszinte rokonszenvvel kíséri. Romániával szemben kezdeményező lépéseket tettünk a két ország közötti légkör fertőtlenítésére. A továbbiakat Bukarestre bízzuk. Ma még tőle függ, hogy tud-e és akar-e és ha igen, milyen komolysággal az új koreszmék nyomán a realitások terére lépve, a modern Dunamedence világának kialakításában közreműködni, vagy meglvárja, amíg a történelem .reánehezedik. Mi türelmesek, Sőt engedékenyek vagyunk, ameddig jogainkat veszélyeztetve nem látjuk. De nem feledjük el, hogy ezeknek a 'jogoknak a realia magyar jovozálása előfeltétele nek. — Magyarország készen áll az együttműködésre, dé hogy csak mi hozzunk mindig áldozatot arra már nem .vagyunk kaphatók. Amíg rendezetlen állapotok vannak, nem lehét azok fenn tar tálsára Ígéretet tenni sem a jelenben, sem a jövőben. Az orosz államfő szavai, amelyeket úij követünkhöz • intézett, teljesen fedik a mi nézetűnket', hogy érdekellentét a két nép között aligha képzelhető el és hogy kapcsolataink gazdasági téren erősen fejleszthetők. Megállapította a külügyminiszter, hogy Franciaország és Anglia sajtójában egy árnyalattal kedvezőbb hang szólal meg irányunkban, úgy tetszik, mintha problémáinkat kezdenék jobban .megismerni, mint a félrevezetés korszakában. Éppen ezért a magyar közvéleményben őszinte meglepetést és erős meggondolásokat váltott ki, hogy Csehszlovákiáról ismét megemlékezések hangzottak el, mintha az elmúlt húsz esztendő még mindig kevés lett volna a tapasztalatok gyűjtésére. A magyar külpolitika kezéppsntja az elszakított magyarság védelme Az összeomlás után mindjárt a magyar kormányok külpolitikájának középpontjában az anyaországtól elszakított magyarság megvédelmezésének gondolata állott, ösztönszerűleg érezte a nemzeti közvélemény, hogy ezek fennmaradása és fejlődése a magyar jövő biztosításának sarkalatos előfeltétele. A Magyarország részéről folytatott .minden lojális békés politika és megbékélés minden bizonyítéka a legcsekélyebb elismerésre sem talált szomszédainknál. Valaha szerették szemünkre vetni a magyar uralom szigorúságát a nem magyar nyelvű lakossággal szemben. Ez nem •volt más, .mint tendenciózus mese Magyarország feldarabolásának propagálása céljából. A magyar rendszer becsületességét eléggé bizonyítja az a tény, hogy mi voltunk azok, akik népszavazást követeltünk, amely a magyar királyság sorsa felett döntsön, vagyis mi folyamodtunk az úgynevezett nemzetiségek pártatlanságához. A népszavazás előnyétől megfosztva, a győzők akarata volt az, amely sorsunk felett határozott. Bizonyára ,senki sem fogja azt gondolni, hogy a múltban követett magatartásunk egyes fejezeteinek pontosabb ismertetése folyamán izgatni akarnék a jelen, amúgy is nehéz körülményei között. Csak precízebben akartam rámutatni azokra az okokra, amelyek az 1919 óta tartó állÖ harcot mozgó háborúvá változtatták át és amelyek mesterséges fenntartása lehetetlenné teszik az őszinte, tartós békét ebben a világrészben. Az átfogó integráció eszméje hatja át a népek gazdasági és politikai életét. Boldog az a nemzet, amely ilyen, az egyedeket összefogó eszmét akár a múltban, akár a jelenben kitermel. Szerencsére mi közéjük tartozunk. Szent István koronája olyan életfelfogást jelenthet minden nemzetiség számára, amely öszszefog anélkül, hogy egybeolvaszt s rendező és szervező elvének vonzó ereje elé csak a népek ellenkező akarata vonhat határt. Tanának igazi értelmét az elmúlt évek megpróbáltatásai alatt tanultuk meg értékelni, de megtanultuk. Mi a nemzettel a népért akarunk szilárd, eltökélt szándékkal haladni az igazságos, tisztességes, tehát tartós béke felé. Kiemelem, hogy itt a sok jelző között a tisztességesen van a hangsúly. Amint a világháborúban hivek maradtunk a fegyverekihez, most hivek maradunk a békéhez mindaddig, amig életérdekeink mást nem követelnek. Tudjuk, hogy rendkívüli megerőltetést kíván gyarló képességeinktől úgy belföldön, mint határainkon kívül, hogy külpolitikánkat a nagy nemzetközi és szociális vihar közepette ebben a nyugodt, kiszámított irányban vezessük. De mindent megteszünk, hogy a külföldön is meggyőzzük a kételkedőket, hogy a magyarság vállalja a kockázatokkal tele sorsot, amelyet nem keresett, de amely neki osztályrészül jutott, saját maga, barátai és egész Közép-Európa érdekében. A kfllfőld figyelme Csáky István gróf külpolitikai espozéje felé terelődött A külföld nagy figyelmet szentel Csáky István gróf tegnap elmondott beszédének, amellyel lápunk más helyén részletesen foglalkozunk. Az olasz lapok a beszédet részletesen, vezető helyen közlik. A Po-' polo di Roma szóról szóra hozza a magyar-olasz barátságra vonatkozó kijelentéseket, a Messagero pedig a magyar külügyminiszter fényképét is közli, hangsúlyozva, hogy Csáky István gróf beszéde a legkitűnőbb benyomást keltette egész Olaszországban. A jugoszláv lapok is a beszéd hatása alatt állanak. A Politika és a Vreme az első oldalon számolnak be a külpolitika jelentős megnyilatkozásáról és a külügyminiszter fényképét közlik. Rámutatnak arra, hogy a beszéd teljesen megfelelt a várakozásnak és az világosan, érthetően szögezte le Magyarország álláspontját. Jugoszláviában jó benyomáslt tett, — írják — hogy országuk nevének említésénél taps és éljenzés hangzott fel a magyar képviselőházban. A többi jugoszláv lapok is jólesőn állapítják meg, hogy Csáky gróf beszédében nem hideg udvarias hangot használt, hanem meleg meggyőződéssel és komoly érvekkel hangoztatta, hogy Magyarország érdeke az erős Jugoszlávia. 9CIU