Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 224-247. szám)
1939-10-30 / 247. szám
2. oldal TAE&BÜAM&AA SZÁBOlcsi HÍRÍAP mm Mmmeem (Trianon 20.) 1939 október 30. B felsbiM és nsgybfrtels jövedelmezősége — Előttem szólótt igen t. képviselőtársam hosszasan fejtegette a kisbirtok előnyeit. Szembeállította a nagybirtok prosperálóképességével és arra az eredményre igyekezett ju'tni, hogy a kisbirtok, a kisüzem valóban belterjes ebben gazdálkodik és ebből az okból! a tiszta haszna is aránylagosan nagyobb, mint a nagybirtoké. (Szőlősi Jenő: Ez úgy is van!) Erre vonatkozólag egész irodalom fejlődött ki. Ez az irodalom — azt lehet mondani —* elméletileg foglalkozik ezzel a kérdéssel, azonban az irodaiimi megállapítások csakis úgy bírhatnak valódi értékkel, ha azokat a gyakorlat is támogatja. Ebben a vonatkozásban tanulmányozza az irodalom ai kisüzemeiket és mint tudjuk, különösen a zöldségféléket, a baromfitenyésztést, a tojást és gyümölcsöt emelik ki különösebben, mint olyan termelési ágakat, amelvekben a kisbirtokon nagyobb eredményt lehet elérni. Viszont a nagyüzemek arra hivatkoznak, hogy a tulajdonképpen kenyeret adó búzának, azután a húsnak nagy mennyiségét ők adják, ők szállítják, ők exportálják és emellett szociális szempontból is sokkal előnyös ebb a nagyüzem fennállása. Itt arra hivatkoznak, hogy a nagyüzemek teriesztik a mezőgazdasági kultúrát, minthogy a szellemi és anyagi javaknak erősebben vannak birtokában, mint a kisbirtokok, már pedig e két tényező nélkül igazi intenzív és eredményes gazdálkodást űzni nem lehet. E két felfogás között én a középúton állok. Ebben a harcban ma nem lehet határozottan megállapítani, hogv tulajdonképpen melyik az a fél, aki győzött. Két igen kiváló ember foglalkozott különösebben a kisüzemek vizsgálatával!. Ezek közül az egyiket, aki annakidején a debreceni akadémiának volt tanára, szerencsém vtan ismerni. Ezek állítanak ugyan fel .statisztikát és kihozzák azt, ihogy a kisüzemek bruttó jövedelme aránylagosan véve nagyobb, mint a nagyüzemeiké, de amint ezeknek a statisztikai adatoknak vizsgálatában tovább haladunk és tovább folytatjuk a statisztikai adatok minőségének kutatását, akkor annak a megállapítására jutunk, hogy itt csak olyan kisüzemeket ;vettek figyelembe, amelyek könyveket vezetnek. Mát jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ezek csak kivételes kisüzemek, csakis elsőrendűen vezetett, belterjes gazdálkodást folytató gazdaságok, tehát a kisüzemeknek azt a nagy tömegét, nagy mennyiségét, amely könyveket nem vezet, ez a statisztika nem öleli fel, ennek adatai előttünk ismeretlenek, figyelembe se vétettek, számításba sem jöhettek, így -tehát a .valódi igazságot ennek alapján megállapítani nem lehet. Iskolázás, vezetés szükséges a kisbirtokok jövedelmezőségének fokozására T. Ház! Én azonban azt mondom^ hogyha megfelelő tanítással, megfelelő oktatással, megfelelő iskolák felállításával vezetjük a kisüzemek embereit, akkor igenis ezek révén is él fogjuk érni ugyanazt az eredményt, mint a nagybirtoknál, mégha úgy volna is, hogy a nagyüzem ma nagyobb produkciót tud biztosítani. Ehhez azonban iskola és vezetés kell. Méltóztassék megengedni nekem, hogy rámutassak arra, hogy a múltban itt volt különösen nagy hiba. Az 1920. évi XXXVI. tc. a kisüzemek, a kisbirtokok, törpebirtok 19 dkg. mazsola .... á —"14 10 d g mandula .... á —'44 10 d g mogyoró .... á —'40 10 dkg dió á —'36 1/2 kg Heller sajt .... á —-56 10 dkg nápolyi á 1 eres polenai, szoly Margit viz (üveg nélkül) á —-40 Kávé, tea, kakaó kapható MINDENSZENTI GYERTYÁK LEGOLCSÓBBAN KAPHATÓK BATTA Testvérek fűszer csemege és vadkereskedők. — II NYÍREGYHÁZA, Takarékpalota. Telefon .78. szám kok ellenőrzésére vonatkozóan egyi általában nem tett kötelező kijelentést, kötelező rendelkezést. Az 1924. évi VII. tc.-nek végrehajtása nyomán már történtek bizonyos intézkedések, a gazdasági felügyelőségeket bízták meg, hogy ebben az irányban tegyék meg jelentéseiket; Ezek a jelentések azonban, ineg kell állapítanunk, hogy a való tényeket nem fedik lelkiismeretesen, nem azért, mintha ezek a gazdasági felügyelők nem állottak volna a helyzet magaslatán, hanem azért, mert számbelileg olyan kevés munkaerő állt rendelkezésre, hogy ezzel a kevés munkaerővel ezt a nagy feladatot megoldani nem is lehettek képesek. A nyíregyházi Lászlá tanyai bérgazdálkodás példája Amikor az ember valamely üzem prosperitását bizonyítani akarja, leghelyesebb, ha a saját tapasztalataira hivatkozik. Sokan .mondják az ellenzék részéről, hogy mi az a részes művelés, mi az a haszonbérlet? A magyar fajtában benne lakik az a jellemvonás, ihogy ő tulajdonra vágyik, a magyar ember kizárólagos jogot akar azon a birtokon, nem akarja, hogy ott idegen hatalom, idegen tényező rendelkezzék és> pisz'kálljon az ő orra előtt. Ez a megállapítás ilyen formában nem fedi a való tényeket, mert igenis, én mint szabolcsi ember hivatkozhatom arra, hogy nálunk mind a részes művelésnek, mind a kishaszonbérleteknek tökéletes formája található. A részes művelés egy fajtáját idézem, amikor megállapítom, hogy a Nyíregyháza megyei város tulajdonában levő, úgynevezett László-tanyán egy 1200 holdas birtokon, amelyet a földművelésügyi miniszter úr is nagyon jól ismer, milyen intenziven, szépen vezeti a dolgokat egy tisztán felügyeletre, gyámolításra és tanításra hivatott l szakember és milyen lelkiismeretesen dolgoznak ezek a magyar emberek vezetése alatt ós uradalmi rendszerű művelés ímelletit, tehát nagy , táblában, négy fordulóban való ré| szes művelést végezve, milyen szépet produkálnak és .milyen nagy eredményt hoznak ki mind önmaguk, mind Nyíregyháza megyei város számára. Sarvay Elek dr. ezután részletesen foglalkozott a menta-kérdésbe!, majd a következőket mondotta: ffleg kell alMni s kisbaszonb&rleli fcédexet — Ahhoz hogy a kishaszonbérletek és a felestermelés prosperáljanak, többirányú intézkedés szükséges, elsősorban kisihaszonbérleti kódex megalkotása. A Házban ebben a.z irányban már kérelem történt a földművelésügyi .miniszter úrhoz, magam is azt mondom, hogy számos kisbériéinél olyan lehetetlen haszonbérleti feltételek és olyan szigorú követelmények vannak, hogy azek teljesítése lehetetlen és hiba az is hogy éppen a közületek azok, Ü sűrűbben lakon helyről a költözzék át Különösen kimagasló réséé a javaslatnak a házhelyekre vonatkozó intézkedése. Az ellenzék részéről töblbízben hangzott el erre vonatkozólag elismerés. A javaslat liberálisan — személyre és a földbirtok nagyságára való tekintet nélkül —• megengedi a házhely céljaira való igénybevételt, úgyhogy ez valóban szociális" szel'lemtől áthatott intézkedés. Az 1920. évi XXXVI. tc. egyik legnagyobb hibája az volt, hogy a sűrűn és ritkán lakott vidékek el- I i lein tétét nem tudta megfelelően kiegyenlíteni. Nevezetesen az ingatlanjuttatásnál a tárgyalásvezető mindig abból indult ki. hogy megállapította az igénylők számát és .mikor úgy látta hogy már nincs több amelyek árverések útján olyan szigorú feltételeket állapítanak .meg, hogy lehetetlen azoknak teljesítése. Amint a föld vételárának megállapítása, éppen úgy a földbirtokpolitika útjáni juttatások és a magánbas.zonbér! e ti szerződések is hatóságilag felül kell, hogy vizsgáltassanak nemcsak a haszonbérlő, a szerződő fél szempontjából, hanem a renitábilitás és a feltételek teljesíthetése szempontjából is. ritkábban lakott helyekre a lakossá földi, hirtelen lezárta az igénylők sorozatát és befej ezettnek jelentette ki a juttatást. Ez helytelen eljárás volt. .Most arra kell törekednünk, hogy a sűrűn lakott helyekről ritkábban lakott helyekre menjen át a lakosság. Ebből a szempontból különösen üdvözlöm a javaslatolt, mert a telepítést még kölcsönök felvételével is fokozni kívánja. Szabolcs vármegye több földműves csoportja — amelv megyének a képviselője vagyok, bár azt mondják, hogy a konzervatív felfogású nép nehezen hagyja el szülőihelyét — több beadványban bejelentette készségét a sűrűbben lakott területről való áttelepedésre. Kérem a földművelésügyi miniszter urat, hogy erre a végrehajtási utasításban különös tekintettel legyen. A Nyiregyházi Takarékpénztár Egyesület igazgatósága, felügyelőöízottsága és tisztikara szomorúi n jelenti, hogy Török László az egyesület nyugalmazott föpénztárosa folyó hó 29-én elhunyt. Egyesületünk ügyeit 41 éven át példás ügybuzgalommal és odaadó hűséggel szolgálta, emlékét igaz kegyelettel és mély tisztelettel őrizzük meg, Nyíregyháza, 1939. október 30 I* fll Megérkeztek a legszebb és legújabb téli ni- iéríi- és gyermek divat SMflT ÉRDE«ÉBtH VflSflROLIO W I BATTA TESTVEREK divatüzletében, Takarékpalota. Telefon : 78. Sarvay Elek dr. képviselő parlamenti beszéde a főldbirtek•olitikai iavaslatrél Legutóbbi számunkban ismertettük Sarvay Elek dr. országgyűlési képviselőnek a parlamentben mondott beszédét, amelyben a föld birtokpolitikái javaslattail kapcsolatban fejtette ki álláspontját. Sarvay dr. beszédének további részében a következőket mondotta:
