Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 198-223. szám)

1939-09-06 / 202. szám

(Trianon 20.) 1939 szeptembe r 6. SZ Lca.i MIRIAP Rheuma kinozza? Tartson ivókurát a Hajdúszoboszlói gvisyvizzej mert belső kezelésnél igen jó eredménnyel alkalmazható. — 9a Lehel-e ileszlésből rálőni a mezőőrre? Juhász János mezőőr azujfehértói határban teljesít szolgálatot. A Me­zőőr az ujfehértói csendőrőrsnél fel­jelentést tett, hogy kötelességteljesí­tés közben rálőttek a határban. Kéri a vizsgálat megindítását. A csendőri vizsgálat megállapí­totta, hogy Juhász János mezőőrre, aaíkor az ifj. Molnár Istvánné háza előtt haladt el, „fég"-puskával rá­lőttek, mire a mezőőr szolgálatát abbahagyta. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a lövést ifj. Molnár Istvánné adta le. Kihallgatása során, védeke­zéssül az asszony azt adja elő. hogy ő csak megakarta ijeszteni a mező­őrt, arra nem is gondolt, hogy eb­ből baj származhatik és hogy bűn­ügy lesz belőle. A csendőrök nem fogadták el az asszony védekezését, a btlnügyi eljárás megindult ifj. Molnár Istvánné ellen, aki csak „ijesztgetésből" lövöldöz a mezőőrre. Légvédelmi Ultm{ k* QkZ ok&tt uysgtk. ftlareek védelmi sikkek JINIMAX" és „PÍROFUSA" tasoltó készülékek -o­Tflzefti falszerelések -0­MflVF" Légoltalmi és wífi\J V L, Felszei«Jési KFT. megbízottja. Kreskal Gyula rádiótechnikus laboratóriuma és szaküzlete Istóa itu 6. szén. ""fi™ Oracigsászló mögött. Király lmre f volt nyíregyházi ref. tanító előadása az amerikai magyarság életéről oUU MM Érdekes vendége van Nyíregyhá­zának. Az amerikai magyarság úgy­nevezett második generációjának élén a nyáron Magyarországra jött Király Imre volt nyíregyházi ref. ta­nító, aki ellátogatott Nyíregyházára is és az iskolánkívüli népművelési bizottság felikérésére vasárnap dél­előtt 11 órakor igen érdekes elő­adást tartott a városháza nagyter­mében az amerikai magyarság életé­ről. Az előadáson jobbára a nyír­egyházi tanítói kar tagjai vettek részt, akik rendkívül meleg szere­tettel üdvözölték a régen látott ta­nító testvért s az előadás előtt és uána is a régi emlékeknek feleleve­nítésévei cserélték ki gondolataikat Király Imrével. Az előadást Jákváry Kálmán nép­művelési bizottsági titkár vezette be Király Imre és a kíséretében lewő Petro Elza üdvözlésével, majd fel­kérésére először Petro Elza dr. Ké­ky Istvánnak Hősök emlékezetére c. költeményét szavalta el 1 meglepően remek értelmezéssel és tűzzel, majd Király Imre emelkedett szólásra, hogy megtartsa nagy figyelemmel hallgatott, mindvégig ign élvezetes és színes előadását. I klvfladorlék lakéz aaplal Előadásának bevezetőjében arról a csodáilatos érzésről beszélt, amely a hontalanná vált ember lelkében kialakul. Mihelyt azonban beteszi Amerika földjére a lábat, észre kell vennie, hogy Amerikában a munka törvénye mindennél erősebb, s meg kell tanulnia, hogy aki nem dolgo­zik, az nem is eszik. A sokszor csak 2—6 elemi osz­tályt végzett magyar kivándorló­nak, aki anyanyellvén kívül más nyelven .nem beszél, igen nehéz a sorsa. De a magyar ember csodála­tos energiával veszi fel a küzdelmet s példákkal bizonyítja, hogyha sok szenvedés árán is, de révbe jut. Vi­szont rámutatott arra is, hogy az amerikai ember, ha észreveszi a tö­rekvést, a mindent legyűrő akaratot, a iegnagyohb készséggel nyúl az ilyen ember hóna alá. Igen érdekes képet festett itt az amerikai ember mélyebb szociális érzéséről. A kivándorlóra akkor derül jobb nap, ha megtanulta az angol nyel­vet s ha munkaereje és akarata nem csökken, 10—12 esztendő múlva már autót, lakást szerez magának. I kázassig kérdése Szembeállította az európai és külö­nösen a magyar házassági szokáso­kat az amerikai szokásokkal. Ame­rikában a férfi rendezi be a háztar­tást. Az itteni szokások szerinti ho­Tií£ Uránia Filmszínház Teüefaa 11. m Szeptember 6-7. Budapesttel egyidőben! Szerda-csütörtök Tehetséges család Előadások mindkét nap 5, 7 és 9 órai kezdettel. Ma, kedden utolsó nap: HÁROM KADETT zomány ott ismeretlen. A magyar­ság azonban ott is megtartja az itthoni szokásokat. A polgári há­zasságkötést egyházi áldással fejez­teti be s lakodalmat is ül. I hitélet A hitélet megvilágítására elmond­ja, hogy ott az egyházak szabadon élhetnek a szabad államban s mi­után az egyházak önkéntes adomá­nyokból tartják fenn magukat, a hitélet bensőségesebbé válik, a tem­plomépítő hivek az egyháznak élő kövei. Nagyon kevés azoknak a magyaroknak a száma, akik nem tartoznak valamelyik egyházhoz, vagy éppen egyházellenes magatar­tást tanúsítanak. Van azonban olyan jelensége is az ottani egyíházi .életnek, amely kü­lönösnek tűnhet fel az európai em­ber szemében. A templomok alatt 'hatalmas termek vannak s ebben éli le az amerikai magyar ember társa­dalmi életét. Ott van a mozgókép­színháza, ott van a sportterme, tár­salgója, ott tartja egyházi gyűléseit és ott tartja mulatságait is. (Ennek a mi szemünkben különös helyzetnek azonban nagy eartkölfcsi értéke is van, mert mindenben, ko­moly munkájában és vidám kedv­telésében is örökké figyelmezteti a mérsékletre a felette álló templom és a délelőtt hallott Ige. Szociális gondoskodás A (gyermekek nevelésére nagy gondot fordít az amerikai magyar­ság s ma már nem egy városban a számarányuknak megfelelő vezetőt találiunk a közigazgatásban, bírói testületben, a rendészetben, a tudo­mányban és a közélet minden ágá­ban. És amint gondoskodik a magyar­ság a szellemi fejlődésről, gondos­kodik arról is, akik megrokkantak. Jótékony egyesületeket alapított, amelyek azután magasabb szerve­zetbe tömörülnek. Ezek gondoskod­nak a rokkantakról, az árvákról, a hozzátartozók nélkül elhaltak tisz­tességes eltemetéséről. Meglepő számadatokat sorolt fel arról az értékről, amelyet pénzbeli­ieg- is jelentenek ezek a szociális in­tézmények. I magyar ember nemzeti érzése Felveti azt a gondolatot, hogy a magyar emberben megmarad-e a ré­gi íhaza után való vágyakozás és a közösségi kapcsolat érzése. Rámutat arra, hogy a magyar ember, a szülői ház ápolja a nemzeti érzést, ami­nek! bizonyságaképpen a második és harmadik generáció magyar nyel­vi tudását, történelmi tájékozódá­sát állítja hallgatói elé s aminek ele­ven, példáját láthatta a hallgatóság éppen Petro Elzának szavalatában. jtm Rámutat arra, hogy Amerikában a régi haza iránti nemzeti érzését mindenki szabadon ápolhatja, ha nem sérti az USA törvényeit. Éppen ezért a kivándorolt ember új hazá­jának védelméért kész meg is halni, de viszont ha saját volt hazája el­len viselne háborút az USA és eb­ben a harcban hazája ellen nem akar részt venni, büntetés nem [jár érte. Befejező szavaiban rámutatott ar­ra, hogy az amerikai magyarság szándéka az, hogy éven/ként mind nagyobb csoportokat küldene haza az óhazába, hogy közelről is megis­merjék az ifjabb nemzedék tagjai apjuk, nagyapjuk szülőföldjét, hogy ezzel elevenebbé tegyék a kapcsola­tot a régi és az új haza között lel­kűikben. * IA nagy tetszéssel fogadott elő­adás végén Jákváry Kálmán mon­dott köszönetet Petro Elzának és Király Imréneik élvezetes és érté­kes szereplésükért. Középiskolai ftasználl tankönyvek elő jegyezhetők a Tanügyi Könyvesboltban Nyíregyháza, Nyirvizpa'ota, — Anyakönyvi hírek. Szeptember 2. Születés: Sipkái Anna ág. h. ev., Márföldi István ág. h. 'ev., Kerekes András róm. kait., Veres Hortenzia ref., Rausz István ág. h. ev. Házas­ság: Ollchváry Zsigmond ref. és Papp Etelka ref., Benkó Mihály ág. h. ev. és Váradi Erzsébet ref. Halá­lozás: Horányi Andrásné ág. h. ev. 32 éves, Karhut István ref. 12 hóna­pos, Mohácsi István ág. h. ev. 5 hó­napos, Ferenc Ilona róm. kat. 8 hó­napos. — Tanuljon gyors-, gépírást "!* helyesírást Nagy Irén gyorsíró iskolájában, Szent István-út 25. szám alatt. (x) Hungária Filmszínház Szeptember 6—7. Budapesttel egyidőben 1 Szerda csütörtök Boldogság ára Előadások: hétköznap 5, 7 és 9 — Vasárnap 2-4-6-8-10 órakor Ma, kedden utolsó nap: KARAVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom