Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 198-223. szám)

1939-09-21 / 214. szám

(Trianon 20.) 1939 szeptember 14

. HÍSÍmLÍ r es mmm hurutos bántalmainál a Hajdúszoboszlói gyógyvíz biztosan segit. TARTSON IVÓKÚRÁT! földadó 113.161 a házadó v )i 90 P-vel szerepel fiyiregytiázán a pótadó alapját képező állami adóban 'A város 1940. évi költségvetésében tanulságos kimutatást találunk a községi pőtadó alapját tevő állami adókról. Ebben a kimutatásban a földadó 113.161 pengővel (a városi és lelkészi javadalom-fö'dek adójának leszámításával 109.327 pengővel), a házadó 360.112 pengővel (a községi pótadót fizető adómentes házak eszmei adóijával együtt 391.890 pengővel), a város és egyházak tulajdonában .levő házak adóját 12.682 pen-> gőt leszámítva: 379.200 pengővel, a társulati adó 31.812, a tan ti óm adó 5216 pengővel, a kettő összesen 37.028 pengővel szerepelnek. Az így kiszámított állami adó, a.meJv a községi pótadó a.lapját képezi, — 525.563 pengő. A 89 százalékos pótadó ezután az alap után 4-67.250 pengő. Kossuih-ünnepély az ev. gimnázsufüiian Az ev. Kossuth-gimnázium minden év szeptember 19 én. Kossuth Lajos születésnapján iskolai emlékünnepélyt rendez. Az idei ünnepélyen is a tanulók a két utolsó tanítási órában órában rótták le a kegyelet adóját Kossuth emléke előtt. Délelőtt 11 órakor az udvaron rövid ünnepély volt. A Kos ulh nó a eléneklése ulán Hóivá h János II. o. tanuló Sajó Sándor: E rabföld mind mind az én hazám c. költeményét szavalta el. Kossuth Lajos emlékét Rákos Sándor VIII. o. tanuló méltatta. Kossuth példaadó életét idézte, aki megmutatta, hogy iniképan él és hal az igazi lelkiember Magyarországon , vagy ha kell azon kívül is, de mindig igaz emberként és igaz magyarként. Ugy érzi, hogy Kossuth szelleme bent él az iskola termeiben. A turini renete szelleme hazatalált és örökké otthon lesz a magyar iskolákban. Uta.t a körülöttünk égő világra s ugy érezte, hogy ha Kossuth szava most is fegyverbe hivná a magyarságot, 500 Kossuth-diák minden öröme, minden hite és minden gondolata tisztelegve állana meg Kossuth szelleme előtt. Kívánja, hogy Kossuth szellemének még nagyon sok öröme legyen ebben az iskolában. Lendületes emlékbeszédét azzal fejezte be, hogy minden diák készen álljon a vártán s bármikor hivja is Kossuth lelke, ne találjon gazdátlan fegyvert vagy alvó katonát. Az emlékbeszéd után Vifyi István VIII. o. tanuló Ábrányi Emil: Erős hit cimü költeményét szavalta el, majd a Himnuszt énekelts el a tanuló ifjúság. ? Az iskolai házi ünnepély után az ifjúság megkoszorúzta a Kossuth szobrot, majd díszlépésben elvonult az országzászló előtt, —:! —< Csak arra emlékszik, hogy meglékelt fejjel az Erzsébet körházban ébredt fel Véres verekedés játszódott le a közelmúltban Nyirjákő községiben. Berúgott legények véresre verték egyik társukat, akit összetörve, eszméletlen állapotban szállítottak a n yir egy házi E r z séb e t -k órh á z b a. Ádám István az áldozata a kocsmai mulatozásnak, fején, kezén, lábán hatalmas kötések mutatják a nyirjákói múlatás nyomait. Ádám István kihallgatása során azt vallotta, hogy ő semmire sem emlékszik, a kérdéses időben anynyira be volt rúgva, hogy csak arra ébredt, hogy összetört tagokkal, bekötözött fejjel fekszik a kórházi ágyon. A vizsgálat azután megállapította, hogy Nyirjákő községben Ádám János két társával, Mudri János és Angyal Lászlóval együtt ittak egész nap. Mulatozás közben összevesztek, verekedni kezdtek. Nyirjákő község főutcáján kezdődött a verekedés, Mudri János és Angyal László szerint Ádám István kést rántott elő s azzal támadt a két másik verekedőre, ezért ők védekezésül kirántottak a földből két karót és azzal addig verték a szerencsétlen embert, amíg az vértől borítva, összetört tagokkal, eszméletlenül maradt a verekedés színhelyén. Ádám Istvánt a nyíregyházi Erzsébet-kóriházba hozták, ahol az orvosi vizsgálat megállapította, hogy fején egy hatalmas nyitott seb van, kezén és lábán súlyos csonttörés, de belső sérüléseket is szenvedett. Állapota nagyon súlyos. A véres verekedés ügyében a vizsgálat megindult. II szakosztályok elfogadták a 89 százalékos pótadó alapján összeállítón uj költségvetést •Nyíregyháza város szakosztályainak együttes ülése most tárgyalta ai város 1940. évii új költségvetését, amelynek nyomtatott példányát kellő időben megkapták a képviselő. testület tagjai. ,A költségvetési javaslatot .Szentpétery Endre dr. tanácsnok ismertette. Hangoztatta, hogy a város a mélyponton túl jutott és így a szükségletek összegét egy fokkal újra emelhette. Ismertette az új beruházásokat, melyekre 65.135 pengőt költhet most majd a város. A bevételek is emelkedtek 15.000 pengővel, ami szintén a javulás jele. Egyébként a bevételeket a reális helyzetnek megfelelőleg úgy állították be a költségvetésbe, hogy a várt összegek be is fognak folyni. Bejelentette a polgármester, ihogy Oltványi Ödön dr. beadványt nyújtott be és kéri ennek a beadványnak szakosztályi tárgyalását. Oltványi dr. rámutat, hogy a városban lakó alkalmazottak és nyugdíjasok évenként mintegy 30—40 ezer pengőt fizetnek kereseti adó címén. A törvény szerint ez az adóbefizetés a várost illetné. Tíz év alatt ezek az összegek 400.000 pengőre emelkedtek. Kérje most a város a belügyminisztert, hogy az így befolyt összeget fordítsa a községi segélyalap útiján a város rendőrségi hozzájárulás címén fennálló kb. szintén 400.000 pengős tartozásának kifizetésére. Oltványi ödön dr. a továbbiakban azt javasolja, hogy állítson be a város ! már most a költségvetésbe 5000 pengőt a városi ravatalozó költségrészlete címén. Ugyancsak javasolja a beadvány, hogy az idei zárszámadásban mutatkozó 300.000 pengő feleslegből 100.000 pengőt helyezzen takarékpénztárba a város polgármestere és majd ezt az összeget is a ravatalozó felépítésére kell fordítani. A szakosztályok a javaslat első pontját, amely a belügyminiszterhez intézendő kérelemre vonatkozik, elfogadták, de a másik kettőt nem. A polgármester utalt arra, hogyha a képviselőtestület most beállít 5000 pengőt a költségvetésbe, ezt megteheti, de akkor egy százalékkal növekszik a pótadó, vagyis 90%-os lesz. Ami pedig a ravatalozóra fordítandó százezer pengőt illeti, errevona'tkozólag kijelentette a polgármester, hogy szabályszerűen csak arra fordíthat a város pénzt, amire a költségvetési keretben foglaltak lehetőséget nyújtanak. Török Dezső kanonok szólt a költségvetésihez, illetve Oltványi javaslatához. Ha a szóbanlevő 300.000 pengő valóban feleslegként áll rendelkezésre, akkor legjobb lesz, ha a ravatalozóra fordítjuk, mert szégyene a városnak, hogy nincs ma sem ravatalozója. Hungária Filmsiiiihátt Szeptember 20 21 Budapesttel egyidőbsn! Szerdi-cittörtftk SZUEZ Egy nsgy ember éb egy nagy szerelem csodálatos szép története — Előadások Véé, 'A8 ós 7*10 érái kezdettel Kovácth Elek dr. utal arra, hogy a közhangulat valóban az, hogy a város a feleslegeket is adósságainak törlesztésére fordítja. Kéri a polgármestert, hogy a szóbanlevő zárszámadási feleslegre vonatkozólag nyújtson tájékoztatást a szakosztályoknak. Szohor Pál polgármester jól tudja, sokszor hallotta maga is, hogy a köztudatban a város akként szerepel, mintha minden felesleges pénzét adósságok törlesztésére fordítaná, nem pedig beruházásokra. Ismerteti a város adósságait. Négyféle adósság van: 1. Az államnak tartozik a város, d*e sem kamatot nem fizet, de a tőketörlesztésre vonatkozólag sem köti határidő. 2. Vállalkozói hitelek, melyekre tízéves amortizációs megállapodások vannak. 3. Olyan tartozások, amelyeket nem törlesztenek. 4. Pénzintézeti tartozások, amelyre évenként egy százalék tőikét törleszt a város, tehát amely tartozásokat száz év alatt fizeti így ki. Nagyon távol áll a valóságtól tehát az, mintha a város minden pénzét adósságokra fizetné. A város csak annyit áldoz adósságtörlesztésre is, amennyit a költségvetés megenged. De naikdtás azt hinni, hogy a városnak 300.000 pengős tényleges pénztári maradványa lesz az év végén. Mert más a zárszámadási felesleg és más a pénztári maradvány. A számszerűségi tétel, a zárszámadási felesleg azt jelenti, hogy könyvelési szempontból ha zárszámadási felesleg van, azt a jövő évi költség• verésbe át kell .vinni. Pénz azonban nincs. Egyszer majd lehet pénz is a feleslegből és lesz is a lassú fejlődés útján. Török Dezső hálása fogadja a város polgármesterének a közfelfogás tévedését megvilágító hozzászólását, de kéri, hogy a ravatalozó ügyét tartsa napirenden. Tudomása szerint a belügyminiszter segélyt ad a közületeknek a ravatalozó építésére. Szohor Pál polgármester bejelenti, hogy foglalkozik a kérdéssel, adatokat szerez arravonatkozólag, hány városnak van már ravatalozója és vannak-e olyan városok, amelyeket a belügyminiszter segélyezett a ravatalozó építésében. Egyébként bejelentette a polgármester azt is, hogy a kötelező ravatlaozásra vonatkozó szabályrendeletet már a jövő hónapi képviselőí testületi közgyűlés elé terjeszti. A legfinomabb őszi és téli szövetujdonságaim megérkeztek. Öltönyök, átmeneti és téli kabátok a , legújabb divatszerint készülnek Kecskés József ! uri és egyenruha szabé üzemében LUTHER UTCA 1. SZÁM. ' Katonai és más egyenruhák a legkitűnőbb anyagokból ét a legjobb kidolg«zásban készülnek Uránia Filmszínház Szeptsnbar 20 21 Budapesttel egyidőben! Szerda-csfltörtök SZUEZ Egy nagy ember és egy nagy szerelem csodálatét szép törtéaete — Előadások %5, s/*7 és 7<9 órai kezdettel