Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 172-197. szám)

1939-08-12 / 182. szám

MI3SM JStvönriDÉK _ SZAJSOLC«íI matAP (Trianon 20.) 1939 augusztus 12­Influenzás hurutoknál jól bevált a debreceni Kérje mradenütt! Csokonai Ásványvíz A Jóbarátok asztaltársasága szombatos este vidám össze­jövetelt tart] ... Törjél le mindennapi kenye­redből egy darabkát és add annak, aki náladnál még szegényebb, még jclbban rászorult" — így kezdődik a Jóibarátok Asztaltársaságának a meghívója, amely az augusztus 12-én szombaton este 8 órakor az ipartes­tületi székház kertihelyis égében meg­tartandó vidám összejövetelre invi­tál. A Jóbarátök Asztaltársasága az idei 10-ik jubileumi esztendőben még fokozottabban akarja a szegény gyermekeket felruházni és ennek a nemes feladatnak a szolgálatába ál­lítja a vidám estjét. Ételt, italt az ipartestületi vendéglő szolgál fel. — Legyünk ott minél többen. Bz aifild liéf vámsa verseng a Bata-gyárért csak Nyíregyháza nem Az egyik közgazdasági lap írja: „A Bata-gvár alapításáról szóló első híradásunk nemcsak a hazai, de a külföldi sajtóban is nagy vissz­hangot keltett. Varga József ipar­ügyi miniszter első nyilatkozatában is megemlékezett a Bata-gyár letele­pedéséről, kijelentve, hogy azt csak olyan mértékben engedélyezi, hogy a magyar kisiparosság megfelelő vé­delemben részesüljön. Miként Ho­meros születési helyéért hét város versengett, akként hét város verseng, hogy a Bata­gyárat magának megszerezze. E hét város: Szeged, Szentes. Szolnok, Debre­cen, Karcag, Hajdúböszörmény, Hódmezővásárhely. Végleges döntés ez ügyben még nem történt, mert Vavrecska Hugó ny. miniszter, a Bata-gyár egyik vezető­je, szeptember első rtapjaiban érke­zik Budapestre, hogy az illetékes té­nyezőkkel újabb tárgyalásokat kezd­jen. Ekkor jelölik ki végleg a gyár telephelyét. Annyi bizonyos, hogy a hét város egyikében, vagy annak környékén állítják fel az új gyárüzemet." A fenti cikk nyomán ismét arra a fájdalmas ténynek a megállaDÍtá­sára kell jutnunk, hogy más városok mindent elkövetnek, hogy a gazda­sági fellendülést jelentő ihatalm'as gyárat maguknak megszerezzék. Csak Nyíregyháza nem mozog és nem vesz részt abban a hatalmas versengésben, amely az Alföldön megindult. Nem szabad pedig elfelejteni, hogy a hatalm'as gyárvállalat felépí­tése töméntelen munkaalkalma az építőiparosok és a .munkások ezrei­nek ad majd kenyeret. A Tisza felső szakaszának rendezési munkálataira egyelőre nem kerül sor Szabolcs vármegye közigazgatási bizottsága csütörtökön délelőtt vitéz Jékey Ferenc dr. főispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen az alispán jelentést tett a közigazgatási bizottság június hó 9-én tartott üléséből a Tisza felső szakaszának hajózhatóvá tétele tár­gyában a földművelésügyi minisz­terihez intézett felterjesztésére érke­zett miniszteri leiratról. A leirat a következőket foglalja magában: A Tisza folyó hajózhatóvá tételé­re irányuló gázlórendezési, illetve kisvízi mederszabályozási munkála­tok a Szeged—Tiszafüred közötti szakaszon nagyban-egészben befeje­ződtek és így a Tisza Szeged és Ti­szaifüred között most már — kis •vízállások alkalmával is — kielégítő módon hajózható. Legközelebbi célom a kisvízi sza­bályozásnak fokozatos végrehajtása a; Tisza Tiszafüred—Tokaj közötti szakaszán. Ezen a Tiszaszakaszon az állandó hajózást biztosító vízépítési munká­latokat, a pénzügyi kormányzat ré­széről rendelkezésemre bocsátott hitelkeret teljes kihasználásával, — már két éve megkezdtem, azok ez­időszerint is fokozott erővel folya­matban vannak és előreláthatólag ó—8 év múlva be is fejeződnek. Tokaj fölött a gázlórendezési munkálatokra, vízépítési ckokból egyelőre nem kerülhet sor. egyrészt azért, mert a Tiszának ezen a felső szakaszán előbb állandósítani kell a medret a szakadó partok biztosí­tása és a kanyarulatok megkötése által, másrészt Kárpátalja hazatéré­\ sé.vel és az Alföld öntözésével kap­csolatosan tervezett nagyszabású tároló és duzz'asztóművek ma még bizonytalan elhelyezése lényegesen befolyásolja a kisvízi hajózást célzó művek tervezését. Most vásároljon porcellánt Gyönyörű barokk forma, díszítéssel, "kis gyári hibával, — olcsó árért Tésztás tál Főzelékes tál Sűltes tál Salátás ;tál Mártás csésze P 2 60 3 — P 280 3:— P 120 4 20 P 1-60 2 20 P 2' Teás csésze aljjal P —'80 —•90 Mokka csésze aljjal P —'50 — 60 Mély tányér P — 70 — 76 Lapos tányér P —"96 Csemege tányér P —-60 . Zsúr tányér P — 48 CHRISZT DEZSŐ 1"———""•"Win • imiiiiiiiH——mo—M—i—i fivas ss pircBlíáa tastótól, fíyirsiz-paista. I halálba rohaat lopott autó áldozata Kermáay Imre, az autó tolvaja volt Tegnap már részletesen beszámol­tunk arról, hogy szerdán este a büd­szentmihályi országúton az árokban, kerekekkel az ég felé meredve, ösz­özetöiVe találták a 193. A. F. rend­számú Fiat-kocsit, amelynek romjai alól holtan húzták ki annak egyetlen utasát, a vezetőt. A nyomozás során megállapítot­ta a rendőrség, hogy a halálos sze­rencsétlenség áldozatánál semmiféle igazoló írás nincs, sőt betétlapja is hiányzik. 'Kiderült azonban, hogy az auto­mobil dr. Tibor Dezső budapesti la­kos tulajdona. A kocsit néhány nap­pal előbb ellopták és a budapesti rendőrség körözést adott ki az autó­tolvaj gyanúsítottja Kormány Imre budapesti lakos ellen. A rendőrség első feltevése az volt, hogy a sze­rencsétlenség halálos áldozata Kor­mány Imre. A tegnapi naip folyamán a nyír­egyházi rendőrség érintkezésibe lé­pett a budapesti főkapitánysággal, amely a kora délutáni órákban érte­sítette a rendőrséget, hogy Kormány ímre nem tartózkodik budapesti la­kásán és hozzátartozói nem tudják, hová távozott. A megadott személyleírás alap­ján a rendőrség kétségkívül meg­állapította. hogy a lopott autó halálos áldozata, annak tolvaja, Kormány Imre budapesti autó­szerelő segéd. Kormány Imre két nap óta a határ­ban bujkált és az autóját az éjsza­kai órákban a tanyabokrokban he­lyezte el, ahol maga is szállást kért azzal az ürüggyel, hogy olyan kevés a benzinje, hogy az éjszakai órák­ban nem meri folytatni útját, mert fél, hogy meigakad. Kormánynak cs'ak néhány pengő lehetett a zsebében, amikor a tol­vajlást elkövette és szökésében ál­landóan a balsors üldözte. Nyáregy­házára jövet már kisebb karambol érte, amit Szolnokon néhány pengőért hozatott rendbe. Pénzének utolsó maradványain benzint vett az egyik nyiregyhazi benzinkútnál. Hogy a tragikus sorsú autótolvaj­nak mi volt a célja a lopott kocsi­•val, nem tudni és annak titkát örök­re magával vitte a sírba. Eltemeté­sére az ügyészség az engedélyt meg­adta, de arravonatkozó'lag még sen­ki sem intézkedett. Nem jött váratlanul s mégis meg­döbbentett mindenkit a szomorú gyászhír, hegy Nyíregyháza társa­dalmi életének egyik köztiszteletben és közbecsülésben álló tagija, dr. Flegmann Sándor orvos, hosszas, de megadással viselt betegség után a mára virradó éjszaka, életének 75-ik évében elhunyt. Flegmann Sándor nem tartozott a hangosan hivalkodók közé, szűksza­vú, kimért, tartózkodó volt, de akik ismerték erényeit, tudták, hogy tal­pig úr volt, akiben a régi boldog idők egyik jellegzetes alakja tűnt ef örökre. Dr. Flegmann Sándor még abból az orvosgárdából való volt, amelyik az úttörés nehéz munkáját végezte. 1865-ben Nyíregyházán született. — Középiskoláit Nyíregyházán és Rozsnyón végezte. Egyetemi tanul­mányait Budapesten folytatta és 1890-ben nyert diplomát. Diplomá­jának elnyerése évében Nyíregyhá­zán nyitotta meg rendelőjét, dr. Flegmann Miksa az első nyiregyházi törvényszéki orvos örökében. Dr. Flegmann Sándor hosszú éve­ken át orvosa volt a Munkásbiztosí­tónak és a Máv.-nak. A világháború alatt, mint polgári orvos hadiszolgálatra vonult be s a Vöröskereszt II. oszt. érdemkereszt­jével a hadiékítménnyel, a vitézségi érem szallagján tüntették ki. Lelkes megértő támogatója volt a Vörös­kereszt Egyletnek, melynek több mint 30 éiven át orvosa volt. Elhunytát özvegyén, gyermekein és kiterjedt rokonság gyászolja. Te­metése holnap, szombaton délután fél 4-kor lesz a Szarvas-utcai gyász­házból a róm. kat. egyház gyászszer­tartása szerint. Bessenyei György hamvait nyíregyházára hozzák Egy év óta folytat tárgyalásokat a város azirányban, hogy Szabolcs nagy fiának, Bessenyei Györgynek hamvait Nyíregyházára hozzák és itt díszsírhelyen helyezzék el. A hosszas tárgyalások végre ered­ményre vezettek. Bihar vármegye alispánj'a leiratban értesítette a pol­gármesteri hivatalt, hogy már nincs akadálya annak, hogy Bessenyei György hamvait Nyíregyházára szállítsák. A Bessenyei-család leszár­mazottai, köztük Bessenyei Zénó, a Közmunka Tanács elnöke is bele­egyezését adta ahhoz, hogy Besse­nyei Gyöngy hamvait exhumálják és Nyíregyházára hozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom