Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 172-197. szám)

1939-08-02 / 173. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1939 augusztus 2. (Trianon 20") vn. évfolyam 173 (1889 > szám. Szerda JSRtírvidék -r > JAB OLCSI HIRLAr * POLITIKAI NAP! LAP * Előfizetés : 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 E. Haariüsztfieég és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. &oet*tftk*réki csekkszám: 47.139. Telefón: 77. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Elmélyedt munkában iGróf Teleki Pál miniszterelnök a •Magyar Élet Pártjának egyik leg­utóbbi értekezletén, amikor ismer­tette az országgyűlés legközelebbi feladatait, elsősorban a házszabály­revíziót, egy közbevetett mondatá­ban ezt mondotta: „Az utolsó hároim hétben úgy éreztem, hogy munkám­ban jobban el tudtam mélyedni." — Mikor a miniszterelnök az ország nagy feladataiban történt elmélye­désről a párt előtt így nyilatkozott, a közvélemény még nem tudta, hogy melvik az a munkaterület, amely gróf Teleki Pált olyan intenziven lekötötte. Ma már, többnapos kár­pátaljai útja után nyilvánosságra jutott, hogy a miniszterelnök milyen grandiózus feladatok megoldására vállalkozott. Kárpátaljai útja ugyan­is amellett, hogy felölelte a közigaz­gatási, pénzügyi, kulturális és admi­nisztratív természetű problémákat, főként közgazdasági irányú volt. Al­kalmasabb szakférfiút nem is talál­nánk e problémák megoldására, mint girtáf Teleki Pált, aki már ak­kor, amikor a békedelegáció előké­szítő irodájának vezetője volt, me­morandumokat és több szakleírást nyújtott át a velünk szembenálló hatalmaknak s ezekre az argumen­tumokra támaszkodva, igyekeztek diplomatáink mindenfelé bebizonyí­tani, hogy Kárpátaljára milyen nagy szükségünk van. Nem most találtuk ká tehát, hogy Kárpátalja vizei mi­ért fontosak nekünk, például az Al­föld szempontjából, mert ezt gróf Teleki Pál, a békedelegáció iratai­haj> már húsz esztendővel ezelőtt kifejtette és mint később kitűnt, ar­gumentumai hatást értek el. Mindenekelőtt az aknaszlatinai sóbányák visszakerülésével kapcso­te-tiban mérjük le e nélkülözhetetle­nül fontos élelmezési cikk felhasz­nálásának körülményeit. A trianoni húsz esztendő alatt tudvalevően né­met sóval főztünk. Az aknaszlatinai aó azonban, sajnálatos körülmények folytán drágább a magyar kincstár­nak a német sónál. A német só ugyanis vízi úton jön az országba, a iDuna folyásának irányában; a kárpátaljai sót .valamivel drágábban » termeljük a bányák mélyén és szállításra nincs megfelelő utunk. 'Az akna szia tiniai sót nem lehet köz­vetlenül a bányahelytől elszállítani, még vatíúton sem. Ennek oka az; hogy a vasúti vonal Taracközig ro­mán területen halad és így a szlati­nai sót Taracközig a román terület elkerülésével, tehergépkocsin kell fuvarozni. Ez kétszeri átrakást je­lent, ami az aknaszlatinai sót érthe­tően drágítja. Ha ellenben a Tarac •völgyében völgyelzáró gátakat eme­lünk és a Tiszát Tiszaúfjlakig, vagy talán Husztig hajózhatóvá tehetjük, a* aknaszlatinai sónak az ország bánmely részébe való elszállítása, a wizáút igénybevételével lényeges ol­Román tüzérségi üteg vonult fel Técsővel szemben Lapzártakor jelenti a Magyar Távirati Iroda: Técsőről jelentik: Anélkül, hogy arra mapvar részről bármi okot is szolgáltattak volna, a román katonaság az éjszaka újból puska- és gépfegyvertűz alá vette Técső községet. Magyar részről a tüzset viszonoz­ták. A románok a Tisza hídfőjének magyar oldalát is tűz alatt tartották egész éjszakán át Magyar részről egy határvadász megsebesült. Ma reggelre a románok Técsővel szemben tüzérségi üteget vonultat­tak fel s az ágyúk csöveit Técsőre irányozták be. Ma délig azonban lövés még nem esett Bulgária a tengelyhatalmak felé orientálódik A Popolo di Roma kiküldött mun­katársa hosszabb időt töltött Bulgá­riában s most számol be lapjának tapasztalatairól. A hírlapíró tapasz­talatai szerint egész Bulgáriában ál­talános rokonszenv nyilvánul meg a tengelyhatalmak iránt. Ezt a rokon­szenvet a királyné személye, aki tudvalevőleg olasz királyi leány, — csak erősíti. Bulgária jelenleg óvatos politikát folytat, de mihelyt gazdaságilag és katonailag megerősödik, határozot­tan síkra száll követeléseinek telje­sítése érdekében. Bulgária követelése kettős: egy­részt vissza akarja szerezni a jog és igazság ellenére tőle elrabolt s Ro­mániának juttatott Dobrudzsát, másrészt pedig utat követel magá­nak az Egei-tengerhez. Elmaradt a szenzáció Chamberlain beszédéből Berlinből jelentik: A német lapok mai száma részletesen foglalkozik Chamberlain angol miniszterelnök tegnapi alsóházi beszédével s egy­értelmüleg megállapítják azt, hogy az angol sajté által beharangozott nagy szenzáció elmaradt. A Deutiscihe Allgemeine Zeitung Chamberlain beszédének azt a ré­szét emeli ki, amelyben kijelentette, hogy a politikai megegyezés előtt katonai bizottságot küldenek ki Moszkvába. Chamberlain ezzel .világossá tette, hogy az angol bekerítő politika to­vább folyik. Az angol és katonai bizottság bizonyos utasításokat lesz kénytelen elfogadni Moszkvától. Chamberlain maga sem tagadja, hogy a szovjet formula .veszélyeket rejt a kis államokra, amelyeknek | pedig Anglia garanciát kívánt nyiuj­tani. Ha Anglia belemegy a szovjet követeléseinek teljesítésébe, kénytte­letsz féltve őrzött katonai titkokat is elárulni a szovjetnek. A Lokál AriiZeiger Chamberlain beszédének a sajtó mérgező hatásá­ról szóló részét emeli ki. Ezzel kap­csolatban rámutat a lap arra, hogy Hitler vezér és kancellár volt az el­ső az államférfiak között, aki felis­merte az uszító és demagóg sajtó mérgedő hatását és javaslatot tett ennek a 'hatásnak a megszünteté­sére. Akkor Hitler szavait figyelem­re se méltatták. Most Chamberlain kívánja, hogy szüntessék meg a saj­tóban tapasztalható uszítást. Különösnek találja azonban a lap azt, hogy míg Chamberlain így nyi­latkozik, a háta megett álló sajtó to­csóbbodást jelent. De olcsóbbá te­hető a sószállítás már azáltal is, ha megépítjük a Tarac—Aknász lat ina vasútvonalat, amelynek építkezési munkálatai már meg is indultak. Az elmúlt három hét belpolitikai szélcsendje alatt tehát nem szuny­nyadt a munka. A budai Várhegy miniszterelnöki palotájának ablakai a. késő éjszakai órákban is -világí­tottak, bizonyságául annak, hogy ott elmélyedt, komoly munka folyt, íme, itt van a munka eredménye! Pozitív és kivehető tervek születtek Kárpátalja kincseinek felhasználásá­ra és ami a fő: a tervek megoldását is megkezdtük már. Nemzetgazda­sági szempontból felmérhetetlen ér­tékű lesz a völgyelzáró gátak meg­építése, az Alföld öntözése, de a Tisza hajózhatósága és az energia­termés sok-sok problémája szem­pontjából is. Ezáltal nemcsak Kár­pátalja közgazdasági életén lendí­tünk, de az egész északkeleti ország­részen és egész nemzetgazdaságun­kon. Az első vízelzáró gát Taracon épül, ahol az idén elvégzik az elő­munkálatokat, a hegvoldalak letaka­rítását stb., tavasszal pedig megkez­dik a gát részére való kőfejtést és a gát megépítését. Első kárpátaljai problémánk tehát, a völgyelzáró gát már munkában van. vább folytatja azt a munkát, ame­lyet a világháború idején Nortthcliflf engedett útjára. A világ demokrá-i ciájának nincs az a hatalma, amely Chamberlain szavait megszívlelve, meg tudná fékezni ezeknek a lapok­nak az uszítását. Ma kezdődik az olasz had­gyakorlat Ma délután kezdődnek a Po sík­ságán a nagy olasz hadgyakorlatok. A hadgyakorlatok főhadiszállására, Milánóba érkezett már Pariani tá­bornok, hadügyi államtitkár és a hadgyakorlatok vezérkari főnöke. A hadgyakorlatokra meghívást kapott 100 olasz és külföldi lap tudósító­ja is. A hadgyakorlatokon részt.vesznek Németország, Spanyolország és Ma­gyarország katonai küldöttségei ia A képviselőház ülése A képviselőház ma délelőtt 10 órai kezdettel ülést tartott. A Háa hozzászólás nélkül elfogadta Ivády Bélának azt az indítványát, hogy a Ház 40 tagú bizottságot küldjön ki a Házszabályok áttanulmányozásá­ra és a revízió előkészítésére. A képviselőház ezután áttért az állampolgársági törvényjavaslat tár­gyalására. A javaslatot Gergelyifify András dr. előadó terjesztette be, kérve a javaslat elfog adását. Gruber Lajos nemzetiszocialista vonatkozásaiban bírálta a javaslatot s azt a következtetést vonta le, hogy aninak éle a nemzeti szocialis­ták ellen irányul, ezért nem fogadta el a javaslatot. Malasits Géza azt mondotta a*vi­ta során, hogyha a. nemzeti szocia­listák maguk ellen irányulónak talál­ják a javaslatot, akkor mit szólja­nak a szociáldemokraták? Keck Antal közbeszól: — Maguk már nem veszélyesek.. Malasits: Eljön az idő, amikor ma­guk sem lesznek veszélyesek. Benkő Géza szükségesnek tartja a javaslatot. Elismeri, hogy a kor­mány és elsősorban a belügyminisz­ter nagy hatalmat kap általa a kezé­be, de tudja, hogy jó kézbe kerül ez a hatalom, amely hivatva lesz a közigazgatási bíróság szerepkörét is betölteni ebben a kérdésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom