Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 172-197. szám)

1939-08-09 / 179. szám

Ara 10 fillér Nyíregyházi, 1939 augusztus 8 v (Trianon 20 ) VU. évfolyam 179 <1895>szam. \S%£V(í(t YÍKTOOÉK iwri»3xt5ség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Sfe*t*Ukarékl csekkszám: 47.139. Telelőn: 77. ^ Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P, Köztisztviselőknek 20%-os engedmény, flz állampolgársági tör­vényjavaslat Indokolása ii. A törvényjavaslat 1. §-ában kiegé­szíti az 1879. évi L. tc. 20. szakaszált azzal, 'hogy megszünteti annak a magyar állampolgárságát, aki hono­sítás útján külföldi állampolgárságot szerzett. Az 1879. évi L. tc. 20. §-a szerint ugyanis a magyar állampol­gárság elbocsátás, hatásági határo­zat, távollét, törvén yesítés és házas­ság által szűnik meg. Feltétlenül szükséges volt tehát, hogy megszün­tethető Legyen annak az egyénnek magyar állampolgársága is, aflci saját akarateKhlatározásábói honosítás út­ján külföldi államipolgárságot szer­zett, mert »ha valamivel, akkor ezzel a ténnyel kétségtelen bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy benne a nemzet iránt való hűségének, a nem­zethez való tartozásnak a.z érzése megszűnt vagy legalább is megla­zult. Az 1. §-ban foglak rendelkezés­sel egyébként szinte automatikusan megszűnik a kettős állampolgárság lehetősége is, ami az 1879. évii L. tc. 36. §-á,ban benne foglaltatik, mert a nemzeti érzés lényegével ellenkezik az, hogy egy személy ugyanabban az időben több államnak lehessen hű­séges, odaadó és szolgálatkész pol­gára. A 2. § hatályon kívül helyezi az 1879. évii L. tc. 31. és 32. §-ai.t és két lényeges változtatással újból szajbályoz.za az állampolgárságinak távollét következtében való elveszté­sét. Az egyik változtatás az, hiogy míg az 1879. év,i L. tc. 31. §-ának 2. bekezdése a tízévi távollét kez­dőpontjául azt a napot ves.zi, ame­lyen a távollevő útlevele lejárt, ad­dig a törvényjavaslat ezt az időpon­tot abban a napban határozza meg, amelyen az eltávozott az ország te­rüktét elhagyta. Ennek a változta­tásnak gyakorlati szempontból való helyességét bővebben indokolni fe­lesleges, merít egészen természetes, hogy a távollét a valóságban az or­szágból való kiutazás napjával veszi kezdetét. A másik irányú változtatás a tá­vollét megszakításának kérdésével 'vrn összefüggésben. Az 1879. évi L. tc. 31. §-.a értelmében a 'távollét folytonossága megszakíttatik azál­tal. ha az eltávozott magyar állam­polgárságának fenntartását a tör­vényhatóság első tisztviselőjénél be­jelenti vagy újabb útlevelet szerez, vagy valamely osztrák-magyar kon­zuli hivataltól tartózkodási jegyet nyer, vagy valamely osztrák­magyar konzuli hatóság anyaköny­vébe beiratilk. Kétségtelen, hogy en­nek a jogáüapctnak fenntartása nem lehetséges. Nem lehetséges azért, mert ebben az esetben továbbra is mód nyújtatnék arra, hogy a nem­a dől el Danzig sorsa Parisból jelentik: A francia köz­véleményt az elmúlt héten lázas iz­galomban tartották a danzigi esemé­nyek s bár szombat óta némi enyhü­lés mutatkozik a helyzetben, a hely­zetet változatlanul súlyosnak ítélik. Azt írják a francia lapok, hogy a danzigii helyzet olyan, mint az akut betegség. A láz talán csökkent egy kissé, a betegség azonban továbbra is fennáll. Politikai körökben általában úgy látják, hegy a nemzetközi helyzet válságos. Minden nap meglepetést hozhat. Különösen nagy érdeklődéssel te­kintenek Hitler és Forster danzigi körzet­vezető ma délutáni megbeszélése elé. A ma délutáni berchtesgadeni megbeszélésnek különösen nagy fontosságot ad az a tény, hogv je­len lesz Brauschitch vezérezredes és Kei­tel tábornok, valamint a német politikai élet szá­mos más vezető egyénisége is a meg­beszéléseken. A német sajtó igen élesen fordul szembe Lengyelországgal. A Völki­sdher Beobaehter figyelmébe ajánlja Lengyelországnak a német hadsereg erejét és figyelmezteti, hogy ne bíz­zék nagyon Anglia erejében és tá­mogatásában. A.z első ágyúlövés — írja a lap — meggyőzi majd Len­gyelországot arról, hogy hatalmas ereje van Németországnak. Danzig ellen intézendő lengyel támadás első és egyben utoteó támadás lenne a német városok ellen. Hogy a helyzet miképpen alakul majd, természetesen Forster körzet­vezető ma délutáni berchtesgadeni tanácskozásától függ. Forster tegnap érkezett 'repülőgépén Berchtes­gadenbe. Sjssgpfifszáp! is msihivlál a moszkvai (árnyalásokra A Daiíy Express azt a hírt közli | Varsóból, hogy Molotov hétfőn kö- • zölte a moszkvai lengyel nagykövet­tel, hogy jó volna, ha a vezérkari megbeszélésekre Lengyelország is küldene katonai szakértőket Moszk­vába. Vorosilov állítólag kijelentette Molotov előtt, hogy a tanácskozá­soknak Lengyelország nélkül semmi jelentőségük sincs. Varsóban cáfolják annak a hírét, mintha Lengyelország is meghívást kapott volna a moszkvai vezérkar,! tárgyalásokra. ü szeged! ünnepségek az olasz lapoSsfeau A Popoio d'Italia külön tudósítója hosszú cikkben számol be a szegedi ünnepségekről. A cikk címében eze­ket mondja: Húsz évvel ezelőtt in­dult el Horthy Miklós kormányzó Budapest felé. Ennek a napnak az évfordulóját ünnepelte meg Magyar­ország. A lap ezután összehasonlítást tesz az olasz fasciók megalakulása és a magyar ellenforradalmi mozgalom megszervezése között s megállapítja, HHEBHaHBmnBaaHHHBMsnHHngi hogy a két esemény csaknem egy időiben történt. Ismerteti a lap a.z 1919. évi májusi mozgalmat, az el­lenforradalmi kormány megalakulá­sát. Ennek a mozgalomnak Horthy Miklós volt a lelke, aki a megszer­vezett honvédség élén vonult be Bu­dapestre. Megállapítja a lap, hogy az akkor Szegeden tartózkodó fran­cia mindenhatóság ellenére a Dunán­túlion át vonult Budapest ellen a magyar honvédség. A lap ezután részletesen ismerteti a szegedi ünnepségek lefolyását. Ki­emeli a kormányzó beszédéből a ma­gyar hadseregre vonatkozó részt, örömmel állapítja meg a lap azt a kitüntető szivélyességet, amellyel az olasz követet .és Romanelli ezredest vették körül Szegeden. Romanellivel kapcsolatosan megemlíti a lap a Lu­dovikás e 11 e nf o rradalmárok érdeké­ben tett közbelépését. A képviselőház ülése A képviselőház mai ülését 12 óra 10 perckor nyitotta meg Szimyei Merse alelnök. Bejelentette, hogy a miniszterelnök a Ház legközelebbi ülésén szóbelileg válaszol Rátz Kál­mánnak az ellenséges belső és külső propaganda tárgyában előterjesz­tett interpellációjára. A kormány ezután beterjesztette a közgazdasági élet elleni bűncse­lekmények megtorlásáról szóló tör­vényjavaslatot, majd a házszabályok módosítására vonatkozó törvényja­vaslatot. A Ház mindkét törvény­javaslat tárgyalására kimondta a sürgősséget. Az elnök ezután napirendi indít­ványt tett. A Ház legközelebbi ülé­sét holnap tartja. A holnapi interpel­láeiós napra 29 interpellációt jegyez­tek be. Délnyugati szél, felhőátvonulások, egyes helyeken zivataros esők, a hő­mérséklet a nyugati megyékben alig változik, az ország többi részében még fokozódik. zetitől érzelmileg régóta elszakadt egyének egv aránylag könnyen tel­jesíthető feltétel révén továbbra is megtarthassák magyar állampolgár­ságukat, amelyre való érdemetlcnsé­giiknek éppen azáltal adták vitatha­tatlanul tanújelét, hogy régi hazá­jukba még csak rövid tartózkodás céljából sem térnek vissza. Ezt a visszás helyzetet kívánja megszün­tetni a törvényjavaslat a 2. § 2. be­kezdésében foglalt azzal a rendelke­zéssel, hogy nem lelhet a tízévi tá­vollét megszakításának tekinteni a Magyarország területére visszaté­rést, ha ez esetenként a háromhóna­pos időtartamot nem haladja meg. A 2. § 4. bekezdése arra az eset­re rendelkezik, ha a külföldöm tar­tózkodó magyar állampolgár hazaté­réssel nem szakítja meg távollétét és ennek ellenére fenn akarja tarta­ni a magyar állampolgárságát. Ilyen esetben be kell jelentenie a belügy­miniszternél vagy a lakóhelye sze­rint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál a magyar állampolgárság fenntartására irányuló szándékot. Az ilyen bejelentésnek azonban csak az adja meg az 'elérni kívánt joga hatályt, ha az állampolgárság fenn­tartásához a belügyminiszter kifeje­zetten vagy pedig a törvényben meghatározott határidőn túl hallga­tólag hozzájárul. A belügyminiszter ezt a diszkrecionális jogot az érde­messég'nek vagy érdemetLenségnek megfelelően gyakorolja. A törvényjavaslat 3. §-a hatályon kívül helyezi az 1879. .évi L. tc. 38— 43. §-ait, amelyek a visszahonosítás­ról rendelkeznek és helyükbe iktat­ja a 4—7. okban foglalt rendel­kezéseket. A régi törvény rendelke­zésein való változtatás itt is két irányban mutatkozik. Egyik az, hogy míg av. 1879. évi L. tc. 40., 41. és 42. §-ai az io-tt meghatározott feltételek fennforgása esetében imperatíve el­rendelik a visszah o n osít ást, addig a javaslat a kötelező visszahoinosítás elvét elveti és a 4. § alapján az ctlt megbatározott kellékek fennforgása esetében, az 5. .és 6. §-ok alapján pe­dig a 4. §-ban említett kellékek hiá­nyában is, azonban mindkét esetben a 'belügyminiszter jogkörébe utalja

Next

/
Oldalképek
Tartalom