Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 172-197. szám)

1939-08-08 / 178. szám

3, oldal (Trianon 20.) 1939 augusztus 8. Gyomorsavasok okvetlenül prMIják meg a debreceni i sokonai Ásványvizet előtt egyenlőeknek nyilvánította és a nem nemeseiket is részeseivé tette a politikai jogoknak. így letitek a nemes és nem nemes honfiak egyaránt magyar állampolgárokká. Az 1848-iki törvényhozás azonban az alkotmányreformnak megfelelő állampolgársági, jogot nem tudta .megalkiot:ni, mert a szabadságharc, majd pedig az azt követő önkényuralom a törvényhozói munkáit ihoszszú időre lehetetlenné tette. Így történt azután, hogy egy hosszú átmeneti időszak után, amelyben a tényleges hatalmat Magyarországon az önkényuralom szervei, az osztrák császári konmányhatóságo.k gyakorolták és így az állampolgári jogot is idegien hatóságok idegen jogszabályok alapján adományozták, az állampolgársági jog első rendszeres és az akkori jogéletnek megfelelő szabályozása csak az alkotmányosság helyreállítása uitán, az 1879. évben következett be. Ebben az esztendőben ailkíotta meg a magyar törvényhozás az 1879. évi L. törvénycikket amely már részletesen szabályozza a magyar állampolgárság megszerzésének és elvesztésének kérdését és amely törvény állampolgársági jogunknak ma is legjelentősebb forrása. Majd az 1879. évi L. tc. megalkotása után ismét hosszú időszak, kereken 60 esztendő telik el .anélkül, hogy jogalkotásunkban az állampolgári jog fejlődésének legcsekélyebb n>1omait is megtalálhatnók, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) habár az állampolgársági törvény átdolgozása állami és jogéletünknek állandóan megoldandó problémájaként jelentkezett. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Meg kell oldani!) Nagy érdeme tehát a m. kir. belügyminiszternek, hogy ezt a kérdést, amely már olyan régóta vár megbldásra, az előttünk fekvő törvényjavaslat benyújtásával a törvényhozás elé hozta. Az 1879. évi L. tc.-t abban az időben alkotta meg a törvényhozás, amikor a 19. század liberalizmusa hazánkban is fénykorát élte. Csakis így érthető meg, hogy az akkori törvényhozás, annak ellenére, hogy ennek a törvényhozásnak a hazaifiasságához kétség nem férhet, mert abban olyan, hazájukat valamennyien szerető és nemzetük jövőjéért minden áldozatra kész honfiak foglaltak helyet, akik hazafiasságukról több minit egy évtizedig tartó önkényuralom elnyomatásán és szenvedésein keresztülmenve tettek tanúbizonyságot é9 akik előtt éppen olyan szent volt a salus rei publicae magasztos elve, amilyen szentnek tartjuk azt mi is, az 1879. évi törvényhozás mégsem tudott szabadulni az állampolgársági törvény megalkotásakor az akkor uralkodó liberális korszellem haása alól, amely korszellemnek egyik lényeges sajátossága volt, hogy az egyéni érdeket fölébe helyezte a közösség érdekeinek. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Még rnosit Í9 kísért!) Elsősorban a kbrszelllem hatásának tudható tehát be. hogy az 1879. évi L. tc.-ben, amely az egyén és az állam egymásközti jogviszonyának szabályozásáról szól, valóban megtalálhatók mindazok a jogszabályok, amelyek az egyén jogainak biztosítására és körülbástyázására alkalmasak; hiányoznak azonban 'belőle nagyrészt azick a forutos kritériumok, amelyek viszont a közösségnek, az államnak az érdekeit volnának hivatva megvédeni és amelyek az egyént, ha meg akar maradni az állampolgári jog birtokában, az állaimmal szemben jogszabályokba nem foglalható magasabb erkölcsi törvények betartására is kötelezik. Mert csakis ezeknek az enkölcsi törvényeknek szigorú betartásával, képes .minden állampolgár a közösség érdekeit valóban hűségesen szolgálni. Azért van tehát különös jelentősége az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, mert ezeket a nemzeti érdek szempontjából nagyfontosságú követelményeket kívánja kielégíteni. Itt különösképpen azokra a rendelkezésekre kívánok rámutatni, amelyek — hogy csoportokba osztva említsem fel őket — először a külföldi állampolgárságnak honosítás útján való megszerzéséivel, jobban irfondva az éhből folyó jogkövetkezmények törvénybeiktatásával, másodszor a viszahonosítás új szabályozásával, végül harmadszor, az állampolgárságtól való mgfosztás lehetőségének intézményesítésével kívánják az 1879. évi L. tc.-nek különösen a nemzetvédelem szempontjából érezhető hiányosságait pótolni. ERTESITES! Tisztelettel értesítem a nb. közönséget, hogy a Péti Nitrogén Műtrágyagyár rt., Hungária Műtrágya- Kénsav és Vegyi Ipar rt., valamint a „Káli" Műtrágyakereskedelmi rt. körzetkípviseletét egész Szabolcs vm. területére átvettem és mindennemű műtrágyát Nyiregyházán állandóan raktáron tartok. Tisztelettel kérem az érdekelteket, hogy engem megrendeléseikkel felkeresni szíveskedjenek. Előre is Biztosítok mindenkit, hogy a legpontosabb és legelözékenyebb kiszolgálásban fog részesülni. — Teljes tisztelettel: Zoltán István Virág utca 10. Tel. 531. ítéletidő Nyíregyházán 0 város északi és nyagatl részét egy negyed órán át tartó légverés paskolta végig - A séstászOlfiielepen óriási a kár Vasárnap este Nyíregyháza északnyugati része felett olyan ítéletidő vonult el. amilyenre régen volt példa. Már esté 8 órakor megkezdődött a villámok játéka és az égzengés szinte szünet nélkül tartott éjfél után 1 óráig. Közben megeredt az eső, megindult a szél és valóságos alvilági hangzavar kísérte a villámok lobogó fényét. A város nagyrészében a viharos eső ellenére is örvendezéssel fogadták az esőt. Azok azonban, akik a .város északnyugati részében laknak, különösen pedig a Hímes lakói, a félelemtől megdermedten állták a vihar pusztításait s ma reggelre teljesen összetört lélekkel szemlélték azt a számukra nagyon-nagyon sokat jelentő kártevést, amely épületükben. és kis szőlős vagy gyümölcsöskertjükben keletkezett a vihar nyomán. iMa reggel megszemléltük a Hímest és környákét. Az utcákon kisiparosok, kistisztviselő emberek és családtagjaik álldogáltak. Arcukra a szomorúság barázdáját szántotta az elmúlt éjszaka. A férfiak a gyümölcsfák és a szőlők romjait nézték, az asszonyok az üres szemű ablakok előtt álldogáltak s még a legkisebb hajlék tulajdonosa is a.zon 'törte a fejét, hogy .miképpen lehetne 8—10 ab lak szemet hirtelenében megcsináltatni. Az apróbb gyermeksereg pedig ugyanakkor az újdonság örömével seprik össze a kerítések tövében álló 10 cm. magasságú jégcsomókat, amelyek az éjszaka folyamán egy tömbbe fagytak. fl gyümölcsben és a szőlőben 80-160 százalék a kár 'Munkatársunk ma reggel 8 órakor végigjárta a viharsújtotta Hímest. Le nem írható az a pusztulás, a.mit a szeme elé tárult. A vihar a Hímes lakóinak elbeszélése szerint este 9 óra tájiban hJo.zta meg a jeget s körülbelül egy negyedórán át esett a galambtojás és diónagyságú jég. A jégverés iránya délnyugatról északnyugatra húzódó irányú volt s a .házak nyugati falát paskolta egy negyedórán át. Már a Hímes-oitcán látszik a jégverés nyoma, azonban az igazi pusztítás elemi erejét a Galamb, Fürj, Fecske, Rigó és Szalonka-utcák mutatják, amelyek észak—déli irányban húzódnak s ezeknek az utcáknak nyugatra néző frontján egyetlen egy ablak sem maradt épségben. A Fürj-utcán egész sorát találtuk a házaknak, amelyeknek nemcsak valamennyi ablakát bezúzta a rettenetes jégverés, hanem a két ablak között levő .vászon- vagy nádrolettát is pozdorjává szaggatta. Egyik-másik ház faláról a fehér meszelés egészen eltűnt. Sőt akadt nem egy olyan ház, amelyről a jégverés teljesen lehántotta a vakolatot is. Aki látta 24 órával ezelőtt a Hímest, az tudja .megérteni, hogy imicsoda pusztítást okozott itt a jégverés. Tegnap a ragyogó napsütésben még olyan volt ez a kis városrész, mint egy kis paradicsom. .A fák ágait dús gyümölcstermés húzta le, a szőlők édes fürtöket Ígértek. Ma reggel pedig néhol teljesen lombtalanul meredne az égnek a megkop.aszodott faágak, a gyümölts a lombbal együtt a fa alatt álló nagy víziben, sáriban hever. A szőlők venyigéit összekuszálta és a földre fektette a vihar, a tengeri leveleit laskává szaggatta a lehulló jég. Sárga körlte, piros alma, kék szilva terült a fák alá s apró szőlőbogyókkal hintette tele a barázdákat egy negyedóra alatt az ítéletidő. ft vihar nagy kárekat aközött a villanyvezetékekben Is Megszemléltük azokat a károkat Ls, amelyeket a vihar a villanyvezetékekben okozott. Kezdjük először talán azzal, hogy magának a villanytelepnek 148 ablafát verte be a jég, amelyen át azután a mindig ragyogóan Itisztán tartott gépterembe csak úgy ömlött be az eső, a jég és a szél hordta be a galyakat, leveleket. 'Ugyanakkor a nagy vihar összekúszálta a vezetékeket is és pokoli sötétség borult a város északi és nyugati részére. A Víz-utcán egy haitailmas korhadt fát döntött ki a szél ereje. A fa a villanyvezetékre zuhant s a vezetéket eltépte. Hasonló károk történitek a Rákócziutcán és más utcákon is. A vezetékek megjavítása csak ma reggel történhetett meg. Beverte a jég a város nyugati és északi részén levő kaszárnyák ablakait is. A vihar a Sóstószőlőtelep felé húzódott. Hogy ott milyen nagy a kár, egyelőre még nem lehet megállapítani. Annyit azonban már az első jelentések is hoznak, hogy az érett szőlőben 80, a teljesen be nem érett szőlőben pedig kb. 60 százalékos a kár. A vihar ereje a sóstói úgynevezett zenepavillont úgy elvitte, romfeadöntötte mintha kártyavár lett volna. Az anyagi kár megállapítása folyamatban van. A kár önmagában is jelentékeny s ha hozzávesszük, hogy igen sok kisembernek minden gyümölcstermése elpusztult és hogy. a vihar következtében a jövő évi termés is szenvedni fog, igen érzékeny kárról van szó.