Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 172-197. szám)

1939-08-24 / 191. szám

c 'J^VÍDÉk 0 JZABOLCSI HIRUVP (Trianon 20.) 1939 augusztus 19

. l of4at A em lesz gondja egészségére

f ha Hajdúszoboszlói gyógyvizet iszik. — Számos bajára hozza meg a biztos 3a gyógyulást. Ezt Is megértük! Valóság lelt a régi vágy A Kánpáti Magyar Hírlapból vetítik át az alábbi hirdetményt: Ungvár thjf. város polgármesterétől Tárgy: Utcák és terek cseh vonatkozású és idegen hangzású neveinek megváltoztatása. VÉGHATAROZAT Ungvár thjf. város képviselőtestülete dr. Peltsárszky Imre polgármester javaslata alapiján egyhangúlag elhatározta az alant felsorolt) csdh vonatkozású és idegen hangzású utoa-, tér- és partelnevezések tnejJ v ált az tatását. Balugyánszky-utca — Pálmai Ilka-u. Fenczik-tér — Sz-unmay-tér, Koijjatavics-tér — Széchenyi-té, Masaxyktér — Kossuth Lajos-tér, dr. Rasinutoa — Szent István-utca, Rozsypalutca — Szamovolszky-utca, Tolstoj Leo-utca — Arany János-utca, Zsatkovios-tér — Vármegyeház-tér,. Ba zilovics-utca — Bessenyei Györgyuboa, Beszkyd-tér — Horthy Miklós tér, Dosztojevszki-utca — Kisfaludy utca, Dovhovics-utca — Zugószegutoa. Franki-utca — Bugis Andrásutca, Gorkij-utca — gróf Sztárayutca, dr. HerzJ-utca — Pázmány Péter-utca, Komenszky-ufcca — Lorántfy iZsuzsánna-utca, Kralicky-utca — Hunyadi János-utoa, Marx-tér — Egán Ede-tér, Morva-utca — Mikszáth Kálmán-utca, Moys-utcü — Hét Vezér-utca, Minaj-ubca — Felszabadulás-utca, Niepomuki-utca — Szent Gellért-utca, Palacky-part — JókaHitca, Puskin-part — Vörösmarty-part, Szabó E.-útca — Tompa Mihály-utca, Szrba-utca — Olaszutca, Se vesénk o-utca — Bérezik Arpád-utca, Stefánik-út — Mátyás király-utca, SvehJa-iutca — Csuha István-utca, Tyrs-part — gróf Tisza István-part, Szent Vencel-utca — Szent László-utca, Vohlidal-utca — Szent Imre-utca, Tyrs-tér — Hősök tere, Masaryk-hid — Szent Istvánhld. Megokolás: így határozott a város képviselőtestülete, mert a cseh megszállás alatt elnevezett idegen hangzású és cseh vonatkozású utca-, térés partelnevezések a város magyar nemzeti érzületét sértik, azokhoz a város .magyar lakosságának csak fájdalmas érzelmei fűződnek, az itt élő őslakosság történelmi életéhez és a város tradícióihoz bensőséges kapcsolatuk nincs. Tupistk, kirándulók vásároljanak útravalót Kéthetes nyiregyházi tartózkodása alatt több bűncselekményt követett el két munkácsi fiatal ffio A debreceni Arany Bikában nagyarányú ékszerlopáson kapták rajta őket Az elmúlt héten a Nyári Egyetem hallgatóinak ünnepségén egy debrecenben lakó úriasszony észrevette, hogy az Arany Bikában levő lakásáról ismeretlen tettes ellopta 4000 pengő értékű ékszerét. Pa'naszára a helyszínen levő detektívek nyomban megkezdték a nyomozást, ami a tegnapi napon eredményre vezetett. Az egyik ékszerkereskedő ugyanis pontos személyleírást adott egy gyanúsan viselkedő fiatal fiúról, aki a nagyértékü ékszert nála akarta értékesíteni. A nyomozás szálai az egyik batnautcai házhoz vezettek, ahol két fiatal munkácsi fiú lakik albérletben. Az egyik lakó elmondotta, hogy a fiúk kint vannak a strandon. A detektívek megivárták hazaérkezésüket, amikor azonnal megkezdték kihallgatásukat. Kihallgatásuk 9orán az idősebbik fiatalember beismerte, hogy a lopást ő követte el és az ékszereket elzálogosította, míg a fiatalabbik csak a zálogcédulát értékesítette. Kihallgatásuk toivábibi során elmondották, hogy munkácsi lakosok, ahonnan egy hónapja jöttek el. Nyíregyházán közel két hétig tartózkodtak és innen mentek Debrecenbe. Nyiregyházán is minden valószínűség szerint több bűncselekményt követtek el. A nyomozás most ebben az irányiban is kiterjed. Látogatás Nyiregyháza város első polgármesterének ÍOO éves leányánál, aki három háborút élt át s most mindennél jobban érdekli a rádió külügyi negyedórája A Bocskay-utca és az Inczédy-sor sarkán egy ősrégi patinás ház áll, a régi mult ittifelejtett emlékeként. A ház előtt tisztelettel mennek el az emberek, mert tudják, hogy abban lakik a város legidősebb asszonya, Nyíregyháza első polgármesterének, lnczédy Györgynek száz éves leánya, özv. MarschalkÓ Gusastávné, szül. lnczédy Karolina. Száz esztendő az idő és a tér 'végihetetlen fogalmáiban csak egy röpke pillanat, de az emberi korban olyan véges határ, amely csak kivételeseknek jut osztályrészül. Ilyen kivételezettje a sorsnak özv. Marschalko Gusztávné, akit meglátogattunk otthonában, hogy szemtől szembe ülve elbeszélgessünk arról a régi múltról, amelynek már emlékei is kezdenek elmosódni. ÍHáz, amely 1825-ben cserélt gazdát Amint belépünk az utcai kerítés kapuján, a mult század jellegzetes építkezésének patinája árad felénk. Mintha kolostorban járnánk. A széles boltíves épületre az évszázados gesztenyefák óriás koronái borítanak védőszárnyat. Egy idős úrhölgy jön elénk. özv. Marsalkó Gusztávné leánya, Marsaiké Borbála. Amikor elmondjuk jövetelünk célját, barátságosan beljebb invitál. Marsalkó Gusztávné — akinek látogatásunk szól — a szomszédos szobában éppen rádiót hallgat. Pár perc múlva felpattan az ajtó és a ház 100 éves úrnője unokájával, Te&sik Margit óvónővel megjelenik a sízobáhan. Matuzsálemi korát meghazudtoló fürgeséggel közeledik felénk s Ihellyel kínál. Beszélgetni kezd, bámulatba ejtő szellemi frissességgel, szinte alig hihető, hogy özv. Marsalkó Gusztávné 1840 január 2-án ugyanebben a házban látta meg először a napvilágot. — Nézzen itt körül, — mondja szelid, lágy hangján. — Ez a há.z a város egyik legrégibb épülete. Az evangélikus templommal egyidőben, 153 évvel ezelőtt épült. Megboldogult édesapáim 1825iben vásárolta meg Sthulek Márton nagytiszteletü lelkész úrtól, aki innen Pozsonyba költözött. A szerződés, amelyet maHOFFMRNN üzletében. — Hus és gyümölcskonzervek, sonka szalámi, sajtok, felvidéki juhturó, stb. nagy választékban. — gyar és latin nyelven írtak, még ma is megvan. Ebben a háziban születtem én is é9 azóta itt is lakom. Nyiregyháza első polgármesteréről beszél leánya özv. Marsalkó Gusztávné, néhai Marsalkó Gusztálv városi számpénztári ellenőr özvegye eziután édesapjára, Nyiregyháza első polgármesterére tereli a szót. — Nem vagyok én akárki, hia* édesapám lnczédy Gusztáv ügyvéd, ennek a városnak volt első polgármestere. Apám régi nemesi családból származott és „nagyváradi" nemesi élőin evét még Mária Terézia erősítette meg. Az erről szóló eredeti okmány, amelyet a nagy magyar királynő maga írt alá, a családunk birtokában van. A falon függő remekművű ötvözött kardra mutat: — Ez volt boldogult édesapám kardja, amelyet atyjától örökölt, aki oldalán ezzel a karddal vett részt a híres pozsonyi országgyűlésen. — Anám emlékélhez sok tradíció fűzi a várost, s csak kevesen tudják, hogy apám vezette azt a küldöttséget, amely V-ik Ferdinándnál a bécsi udvarban kihallgatáson jelent meg, hogy a Nyíregyháza várossá való elismeréséről szóló „szabad város kiváltságos privilégiumot" átvegye és hazahozza. Tizennégy éves polgármestersége alatt sokat tett Nyiregyházáért, amit rajongásig szeretett. 1854-ben halt meg. A város őróla nevezte el az Inczédy-sort. Fényképet is kért tőlem többször a város, hogy megfestesse, de sajnos, az nem maradt utána ^ Három háborút éltem át... Megkenjük Marsalkó Gusztávnét, hogy mondjon egyet-mást érdekes v i s sz a emlékezése iib öl. — Kell-e annál több, hogy három háborút éltem át. A boszniai okkupációt, a 48-as szabadságharcot és a világháborút. — A 48-as idők emléke, bár akkor még csak 8 éves voltam, örök felejthetetlen emlékként kísért végig életeimen. Jól emlékszem, hogy ebben a házban muszka tisztek voltak beszállásolva, generálisok, magasrangú katonák. Az egyiknek annyira megtetszettem. hogy Telefon 11. sz. Uránia Filmszínház Telefen 11. sz. Augusztus 24 25. Reprizben, közkívánatra I Csütörtök-péntek TILOS UTAKON Az Idény egyik legszebb francia filmje, — Csak 16 éven felülieknek — Előadások mindennap 5, 7 és 9 órai kezdette

l Ma, szerdán utolsó nap : FEKETESZÁRU CSERESZNYE Hungária Filmszínház Augusztus 24 25. Budepesttel egyidőben ! Csütörtök péntek Rnldog'Drummond Afrikában I Bánya ördöge a „Paramount" bünflgyi filmje. I Főszereplő: WILLYAM BOYD Előadások kezdete mindkét napon 5, 7 és 9 órako

r Ma, szerdán utolsó nap: SZIVEK CSALOGÁNYA