Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 172-197. szám)

1939-08-19 / 187. szám

.NYÍRVIDÉK IZABOLCSI Hifi 'wmmmm ^ hiríAP (Trianon 20.) 193 9 augusztus 19. l of4a t Drága külföldi vizeket pótol az olcsó, de hatásos DEBRECENI A hontalanság szomorú sorsa fenyeget egy Nyíregyházán született, itteni illetőségű, , 25 év óta önálló iparost Mltrt kamu klatasltú légzést Csnil lám szikafesté-Mttír? !A torvény — törvény. Annak ri­deg és kemény paragrafusai egyfor­mán vonatkoznak mindenkire, akik az állami közösségen belül élnek. Néha azonban annak rideg és betű­szerint alkalmazása a bürokratiz­mus útvesztőjébe tévedve, egészen különös helyzeteket teremtenek. — Egy kiutasítási végzésről beszélnek most mindenféle a városban. Az eset szenvedő hőse a nyíregyházi iparostársadalom körében jó! is­mert Csmill János szobafestőmester, akit a hontalanság szomorú sorsa fenyeget... Csmill János gör. kat. vallású szo­bafestő mester, édesapja .valahol egy általa is ismeretlen galíciai falu­ban született. Az 1880-as években került Magyarországba, itt telepe­dett le és itt kötött házasságot egy békéscsabai magyar leánnyal. Ebből a házasságból Ihét gyermeke szüle­tett, köztük 1890-rben Nyíregyházán Csmill János. Csmill János az egyik nyíregyházi szobai es tőmes térnél tanulta ki a mesterségét és a legelső mestereknél dolgozott mindaddig, míg nem jött ai háború. A háború első hónapjai­ban bevonult. Leszerelés után önál­lósította magát. Ugyanabban az idő­ben megkérte a várostól a.z illetősé­gét, amit meg is kapott. A tárgyila­gosság kedvéért azonban meg kell állapítani, hogy az illetőség előfelté­teléül szükséges állampolgárságot annakidején nem kérték tőle. Csmill János ilyen körülmények között a legjobb hiszeműen sotha nem gon­dolt arra, hogy a magyar állampol­gárságálhoz kétség férhet, mert azóta majd egy negyedszázad telt el és ő a legnyugodta'bhan folytatta mesterségét. Éveken át a legna­gyobb megelégedésre végezte a Máv. és számos más közület munkálatait. 1935-iben a.zonban egy kisebb bal­lépés miatt a nyíregyházi büntető­Női és férfi divatcikkek, fürdőruhák nyári ingek, legolcsóbban Mayer Ágostén divatüzletében, Ny ir egy háza ZRÍNYI ILONA UTCA Tákarékossági hitel. Telefon 5-37 törvényszék magánlaksértés miatt jogerősen megbüntette, de az ítélet •végrehajtását felfüggesztette. A baj azonban sohasem jön egyedül. A büntetőeljárás során kiderült, hogy magyar állampolgársága, miután azt sem apja, sem ő nem kérte, — nincs rendjén. Csmill János erre szabálysze­rűen beadta a belügyminiszter­hez az állampolgárság elnyerésé­hez szükséges kérvényét, de arra mindezideig sem elismerő, sem visszautasító végzés nem érke­zett. 1938 októberében Csmill János priuszába ismét egy kisehb hiba csú­szott. Egy átmulatott éjszaka szo­morú epilógusaként a nyíregyházi bürttetőtörvényszék személyes sza­badság .megsértése vétsége miatt 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Iratai emiatt újból visszakerültek a rend­őrségre, aihol ismét megállapították, hogy Csmill János szóbaífestőmes­ter, aki születése óta nemcsak az or­szág határát, de még a várost sem hagyta el jóformán és a magyar nyelven kívül más nyelven nem be­szél — nem magyar állompolgár. Legnagyobb meglepetésére a na­pokban a m. kir. rendőrség nyíregy­házi kapitányságának 720-2—'1939. sz. véghatározatát kézbesítették ki részére, amely szerint az 1938. év augusztus 27-én egy évi érvénnyel kiadott lakhatási engedélyt — az is­meretes 100.000-6—1930. B. M. sz. rendelete alapján — visszavonja és utasítja, hogy # az ország területét a véghatáro­zat jogerőre emelkedésétől szá­mított két hónapon belül hagyja el, ellenkező esetben 15 napig terjedhe­tő elzárással büntetendő kihágást követ el és a kiszabott büntetés el­szenvedése után az ország területéről tolonc út­ján fogják eltávolíttatni. A nyíregyházi rendőrkapitányság helyettes vezetőjének, dr. Rácz Káz­mér m. kir. rendőrtanácsos aláírásá­val ellátott véghatározat indokolása szerint a kiutasítási végzés megho­zatalára azért volt szükség, mert a jogerős büntetések folytán további tartózkodása az ország területén a közbiztonságra ag­gályos. Csmill János, aki több mint 25 esz­tendeje önálló adófizető iparos Nyíregyházán, megdöbbenve áll a •váratlan fejlemények előtt és ügy­védje, dr. Margities Imre útján a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi hatósághoz fellebbezéssel élt a véghatározat ellen. A kiutasító határozatnak a fellebbezés alatt ter­mészetesen halasztó hatálya van. Csmill János bizton remiéli, hogy az Élet szava győz a paragrafusok ridegsége felett. A nyíregyházi cipészipar jajkiáltása: a Bata-gyár letelepedése tönkretenné a magyar cipészipavt A cipészszakosztály a szakmaérdekcsoportok bevonásával nagyszabású értekezletet tartott A cipésziptarosok és a szakmához tartozó egyéb érdekeltségek között óriási megdöhbentést keltett az a hír, hogy a Bata-gyár a közeljövő­ben Magyarországon is gyárat akar alapítani. A gyáralapítás tervét országos tiltakozás fogadta és nap mind nap újabb erőteljes aktió folyik, hogy annak megvalósu­lását megakadályozzák. A nyíregy­házi cipészipar is átérzi a Bata-gyár letelepedésének rendkívül súlyos kö­vetkezményeit, azért a hétfői nap folyamán rendkívüli értekezletet tartottak a bőr- és cipészkereskedők bevonásával. Az ipartestületi szék­er­az ház tanácstermében igen nagy deklődés mellett nyitotta meg ülést Kiss János szakosztályi elnök. Ismertette az öszejövetel célját és hangoztatta, hogy mindent el kell követni, hogy a nemzetgazdasági szempontból káros Bata-gyár letelepedését megakadályozzák. Egyformán érdeke ez a kitűnő ma­gyar cipésziparnak, amelynek hírne­ve országhatárokon túl is ismert, de érdeke magának az államnak is, mert nemzetgazdasági szempontból nemi közömbös, hogy a kisipart tönk­re teszik és a.zzal együtt az egyik leghatalmasabb adófizető réteget te­szik kenyértelenné. .A kialakult vita során szenyedel­mes felszólalások hangzottak el. — Breuer Lajos bőrkereskedő rámuta­tott arra, hogy a Bata-gyár olcsósá­ga nem egyéb szemfényvesztésnél, mert értéktelen, silány minőségű árut dob piacra, ellentétben a kis­iparosok keze alól kikerülő és az üzletekben forgalomba hozott kiváló minőségű cipőkkel. Balla Antal a kisiparosság súlyos helyzetét ismer­tette, majd elhatározták, hogy a Bata-gyár letelepedése ellen az iparügyi miniszternél és a főis­pánnál memorandumban tilta­koznak. Elhatározták, hogy .mind az ipar­ügyi miniszternek, mind a főispán­nak küldöttség útján juttatják el a memorandumukat. — Ha le akar fogyni, igyék reggel, délben és este egy-egy harmadpohár természetes „Ferenc József" keserű­vizet, lehetőleg mindig két órával az étkezés után. Kérdezze meg or­1 vosát! Ma, péntek este 8 órakor számolnak be a Losonc­ról hazatért ifjak A Luther Márton Kör ma este 8 órai kezdettel az ev. elemi iskola tanácstermében összejövetelt tart, amelyen Kiss János, Kiss Zoltán ev. tanítók, Turóezy Pál egyetemi hall­gató, Kovács János ifj. főjegyző és Csizmarik János beszámolnak a Lo­soncon tartott V. Nemzetközi Kon­ferenciáról. Ezen a gyűlésen mutat­ják be a győztes ifjak a konferencia országos sportversenyén nyert se­lyem vándorzászlót és bronzszobro­kat. Az összejövetelre minden ér­deklődőt szeretettel vár az Elnökség üorgenthau európai koraija Morgenthau, az Egyesült Államok pénzügyminisztere európai körútja során Stockholmba érkezett. Öt na­pig marad a svéd fővárosban, majd innen Helsinkibe és Oslóba utazik., Románia nem szállít olajat Németországnak Az angol lapok azt a feltűnő hírt közlik, hogy a román kormány be­szüntette az olajszállítást Németor­szágnak. A lapok ebiben a cseleke­detben politikai tüntetést látnak. A román kormány ezzel szemben azt állítja, hogy azért szüntette ibe az olajszállítást, mert az eddigi szállí­tásért sem kapta meg az ellenérté­ket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom