Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 172-197. szám)

1939-08-29 / 195. szám

I ekW (Trianon 20.) 1939 auggsatus 29. Hurutot gyógyít gyomorégést szüntet a debreceni | m i Kérje mindenütt ! 1 sványviz 41 román kormány támadást kizáró egyezmény megkötését javasolta a magyar kormánynak 1 magyar karaiaav a javaslatét alatasltatta és kisebbségvédelmi tgvezBíay megkötését aiáalotta a remán kamlayaak A MTI jelenti: A román kormány támadást kizáró egyezmény megkötését javasolta a magyar kormánynak. A magyar kormány a román kormány javaslatát elutasította s indítványozta, hogy kössenek kisebbségeket .védő egyezményt. iAz Havas-Iroda és valamennyi más nagyobb európai hírszolgálati iroda budapesti tudósítás alapiján -foglalkozik a román ajánlattal és a magyar kormány válaszával. 'A jelentések szerint a bukaresti magyar követ megbízást kapott, hogy tájékoztassa a román kormányt bizonyos tényekről és különösen a Romániában megkezdett mozgósításról. A magyar kormány nem tulajdonítván túlságos fontosságot a román mozgósításnak, nem tett azonnal elleni ntézk edéseket. Mi nda z on által, amikor augusztus 23-án a magyar kormány tudomására jutott, hogy a román katonai parancsnokság a mozgósított csapatok egyre szét a -magyar határ felé tolta el, célszerűnek •látszott a román kormány értesítése arról, hogy Magyarország kénytelen bizonyos védelmi jellegű és katonai természetű intézkedéseket tenni. A bukaresti magyar követ hangsúlyozta ezeknek az intézkedéseknek védelmi jellegét. Egyébként kijelentette, -hogy a magyar kormány elhárítja magától a> ifelelősséget azért, hogy a magyarromán viszonynak az utóbbi időben a magyar kormány kezdeményezésére megindult javulása — úgylátszik — nem folytatódhat tovább. 'A román kormány augusztus 24-én megcáfolta a mozgósítást, valamint a román katonai egységeknek a magyar határ felé való eltolását is. — Másfelől •elismerték, hogy bizonyos egységeket összevontak a csapatok kiképzése és a nagygyakonlatok céljából. A román kormány, hogy megmutassa békés érzelmeit, megnemtámadási szerződés megkötését ajánlotta a magyar kormánynak. A magyar kormány válaszképpen kijelentette, hogy -a román mozgósításról és csapatmozdulatokról szóló hír nemcsak feltevésekre van alapítva, hanem megfelelően ellenőrzött tényekre. — Ennek következtében a magyar kormány fenntartja tiltakozását a román csapatmozdulatok ellen. Ugyanakkor >a magyar kormány közili a román kormánnyal, hogy Magyarország -nem hajlandó sem politikai tárgyalisok megkezdésére, sem ilyen természetű egyezmények kötésére fegyveres nyomás alatt, amint azt már áprilisiban közölte. A magyar kormány nem a mozgósítás ellen emel szót, amely hidegen hagyja-, hanem a román -csapatoknak a magyar határ mentén való elhelyezése miatt. -Hogy teljes jóhiszeműségének kézzelfogható jelét adja, a magyar kormánynak az a javaslata, hogy kössenek egyezményt a kisebbségek védelmére. Ez minden másnál jobban hozzájárulna a két ország közötti kapcsolat megjavításához. Hitler 70 percen át tanácskozott ' Hendersonnal Hitlernek az angol kormányhoz | intézett jegyzékére angol részről azt » az általános megjegyzést teszik, hogy az inkább eszmecserére tesz javaslatot s nem tartalmaz határozott a)jánlatot. Danzigród a jegyzékben szó sem volt. Henderson berlini nagykövet Hitlerrel 70 percen át tanácskozott a jegyzék átvétele előtt. A tanácskozási idő legnagyobb részében Hitler fejtette ki álláspontját. Ezért volt nagy szükség arra, hogy az angol kormány Hendersont meghallgassa. Éppen ezért az angol üzenetet nagyobb terjedelemben és a lehető legnagyobb aprólékossággal szövegezték meg. Politikai körökben úgy vélik, hogy feltételezhető, hogy Hitler nemcsak Danzigg-al kapcsolatosan tett kijelentéseket Henderson előtt, hanem érintette a német-szovjet szerződést, valamint az összes többi európai kérdést, ezenkívül az angol-német viszonyt, tekintettel a lengyel-angol viszony alakulására. Az angol válasz vázolja Anglia általános külpolitikáját és utal azokra a kötelezettségekre, amelyeket Anglia egyes államokkal kapcsolatosan magára vállalt. A német kormány közétette Daladiernek Hitlerhez intézett fizenetét Párisiből jelentik: A francia kormány jelentést adott ki az utóbbi napokban lefolyt francia-német tárgyalásokról. A jelentés szerint aug. 25-én a kancellár hívására a berlini francia nagykövet megjelent Hitlernél s a kancellár egy jegyzéket nyújtott át a nagykövetnek azzal a céllal, -hogy juttassa el Daladier miniszterelnökhöz. A jegyzék át-nyuijtásá- " val kapcsolatosan Hitler kijd-entetj te, hogy nem tűri a "lengyel résztől megnyilatkozó intézkedéseket és nagyon sajnálná, h-a emiatt német és francia vérnek kellene folynia. Daladier válaszában kijelentette. hogy ragaszkodik a 'békéhez, azonban Németországnak figyelembe kell vennie azokat a kötelezettségeket is, amelyeket Franciaország más nemzetekkel kapcsolatosan magára vállalt. Daladier kezeskedik Lengvelország jószándékáról. Franciaország késznek mutatkozik a két nemzet közötti ellentétek békés elintézésének előmozdítására. A francia jelentés ezután rámutat arra, hogy Hitler augusztus 26-án fogadta a berlini francia nagykövetet s a válasz birtokában kijelentette előtte, ihogy Daladier ajánlatát nem fogadhatja el. A KLEIN JENÓ-FÉLE Hungária éttermet és vendéglőt áttett

em és azt szeptember 1-től teljesen ij alapokra fektetve vezetem tovább. Olcsó menürendszer. Zónák. Állandóan friss sör. Fővárosi szakács, — Síire* pártfogást kér: Mike Sándor vendéglős. Mit tartalmaz Daladier loiyzéke ? A Német Távirati Iroda azaitán, hogy francia részről Hitler jegyzékére vonatkozóan közlés- történt, Daladiernek Hitlerhez küldött válaszát egész terjedelmében nyilivánosságra hozta. Azzal indokolta meg ezt, hos?v a francia kormány által kiadott jelentés csak részleteket közöl Hitler leveléből s a teljes szöveg ismerete nélkül nem: lehetne tisztán látni a helyzetet. Daladier levele a következőket tartalmazza: Daladier utal arra • Hit lenhez- küldött válaszlevelében, hogy egv francia sem tett annyit a béke biztosítása érdekében, mint ő. Elhiszi Daladier, hogy Hitler és « német nép is békét akar. Ha azonban Franciaország csak egy kicsit is követeli magának azt, -hogy becsületesnek tartsák, aminthogy Németország is joggal követeli ezt, be kell látnia, hogy azokat a kötelezettségeket teljesítenie kell Franciaországnak, amelyeket Lengyelország irányában vállalt. Ez nem jílenti azt, mintha Franciaország nem • akarna békében élni Németországgal. Becsületszavára kijelenti Dala: dier, hogy nincs semmi, ami befolyásolhatná abban, hogy a fennálló ellentéteket ne az igazságosság és a békés megegyezés szellemében intézzék el. - Utal Daladier arra, hogy ő i-s katona volt a világháborúban, ópúgy, mint Hitler. Ismerik a háború pusztításait. Ha pedig a francia és német vérnek most épúgy kellene folynia-, mint 25 évvel ezelőtt, bizonyos, hogy mindkét nép azzal- a meggyőződéssel harcolna, hogy oldalán van aa igazság. Becsülettel venne részt mindkét nép a háborúban, de olyan pusztulás következne el mindkét oir dalon, amely a legnagyobb barbárságot eredményezné. Ennek megakadályozása végett is- . mételten is kéri Dailadier a -békés megegyezés megkísérlését, annál i« inkább, mert egyik nép sem tirdraa. belenyugodni abba, hogy háborúiba kezdenek anélkül, hogy előbb a békés megegyezést meg ne kísérelték volna. Fraiciurszág MasstlíelliR bízik Parisból jelentik: Franciaországban még nem adták fel teljesen a bét kés elintézés reményét s azt remélik, hogy Olaszország olyan javaslatot tesz, amellyel a békét sikerül majd megóvni. Különösen azért nagy ez * bizakodás Franciaországban, mert Mussolini maga vette kezébe az o&asa külpolitika irányítását. Azt a hírt terjesztik Párisban, hogy •Mussolini öthatalmi értekezlet összehívására teáz javaslatot a hatalmaknak.