Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-30 / 171. szám

(Trianon 20.) 1939 július hó 30. 'miini—o—amm iiim -«i ríimiiiinuii ím—mi —itfiiri SZ VIDÉK „ OLCSX HLRLAP 5. oldd FOTI DAL Fölfelé megy borban a gyöngy: Jól teszi, Tőle senki e jogát el Nem veszi. ,,Hajdú" gyöngy-viz adja ennek okait, Gyöngyözővé ez teszi a Tokajit. Testet éleszt és táplál a Lakoma: „Hajdú" vizet önt a borba A koma... Ha a költő itta vón' e Jód • italt: Szoboszlórul neveznénk a Fóti - dalt I A lerohanó hadviselésről Vitéz nárai Náray Antal vkszt. ezredes Elmérgesedett politikai ellentétek, végső fokon háborúhoz vezetnek. Mindegyik hadviselő fél, saját győ­zelme érdekében az erőszak alkal­mazásaiban fölényre törekszik. Azt pedig a legkönnyebben akkor éri el, ha haderejével az ellenfél ellensze­gülését már csirájában elfojtja. Ez a törekvés vezetett a lerohanás gon­dolatáSioiz. A lerohanó fél légi haderejével, meglepetésszerűen, azaz hadüzenet nélkül, megtámadja az ellenfél or­szágának idegközpontját, fővárosát, ipari és közlekedési gócpontjait, fcogy azáltal vezetését megbénítsa', az ország lakosságát megrémítsék, a hadsereg mozgósítását és felvonulá­sát meghiúsítsák, ipari felkészülését és többtermelését megakadályozzák. Ilyen viszonyok mellett gyorsan mozgó seregtestjeikkel, motoros ala­kultaitokkal végzett 'betöréssel a légi támadások kai megbénított országot vagy országrészt birt-okba veszik, de legalább is a felkészülőben levő had­sereg szétszórása árán, ellenállásá­nak nyugodt megszervezési lehető­ségétől fosztják meg. A lerohanás tdháfc 'egyidőben a le­vegőből és a földön történik. Előb­binek végrehajtói már békében kitű­nően képzett hatalmas légi erők, utóbbit motoros mozgatási lehető­ségekkel bíró és harckocsikkal bő­ven ellátott önálló gyors seregtestek végzik. Emiatt a repülő erőket önál­ló hadműveletiekre képes légi sereg­testekbe szervezik. Olyanokba, me­lyek feladatuk megoldása közben az ellenség légi erőivel a harcot kedve­ző feltételek mellett felvehetik és feladataikat is csorbítlhatatlanul old­hatják meg. Korlátlanabb szervezési lehetőségekkel bíró gazdag államok­ban ezért őket önálló vezetés és ve­zérlet alá helyezik. A gyors sereg­testek gépkocsin szállított gyalog­Strand kabátok és nagy választékban anyagok Martosnál Vay Ádám utca 2. — TeL 79a zászlóaljakból, harckocsikból, moto­ros tüzérségből, néhol lovasságból és gépvontatású segédcsapatokból állanak. Bár a lerohanó hadviseléstől nagy eredményt lehet elvárni ott, ahol a légvédelem és a légoltalom az egész ország területén a lehető legnagyobb szabatossággal nem működik, ahol a lerohanó légierők és gyors seregtes­tek útját számbavehető vagy hason­ló értékű erők nem állják, ahol az ország erődítésre kellő mértékben anyagi eszközök nem állanak ren­delkezésre, mégis komoly háborúra készülő nemzettel szemben a lero­hanással járó nagy hatás valószínű­leg elmarad. Az olasz-abesszin há­ború megmutatta, hogy az ellenállás még hatalmas légi fölény birtoká­ban sem törik meg azonnal, a spa­nyol polgárháború sem a nemzetiek légi fölényének kizárólagos követ­kezményeképpen végződött Franeó­ék diadalával. •Ott azonban, ahol a nemzet hábo­rús akarata nem elég erős, ahol a nemzeti célkitűzések nem egysége­sek, ahol a küzdőkész néplélek bal­sors idején — a veszedelem arányá­hoz mért nagy lelki erőkifeszátések­re képtelen,' ott a lerohanás sikerrel kecsegtet. Kiváltképpen: akkor, ha az ellenfél lehengerlő katonai túlsú­lya is kézenfekvő. Az ellenséges lerohanás döntő si­kerével azonban nem kell számolni amnak a hadvezetésinek, amelynek tömegeiben a minden árcn való e;l­leinállásnak gondolata él, ahol a le­rohanások hatálytalanítására minden katonai rendszabály a gyakorlatban is jól működik. Minden valószínű­ség szerint tehát a meglepetésben rejlő erkölcsi hatás elmarad. Széthullóbam levő államszervezet ellen azonban a lerohanás a.zzal a nagy eredménnyel járhat, hogy a háború komollyá való fajú ás át előz­heti meg, ezért gondos hadvezetés a lerohanás elvégzésére hivatott se­regtestek szervezéséről nem mond­hat le. 90 évvel ezelőtt tűnt el Segesvárnál Petőfi Sándor R iSltö misztikus halálának utoisí percei lEz év július 31-én lesz kilencven esztendeje annak, hogy Petőfi Sán­dor, a magyarság legnagyobb költője elesett Bem tábornok oldalán a se­gesvári síkon. Holttestét nem talál­ták meg, valószínűleg tömegsírba temették és így a magyar nemzet' nem zarándokolhat el a nagy ma­gyar géniusz sírjához, hogy lerója kegyeletét. Halálának évfordulója alkalmából Erdélyben a magyarság nagy gyászünnepségeket rendez. A Temesvár meUétti Szabadfalun, ahol ai költő ha'I'ála előtt utoljára találko­zott Bem tábornokkal, szintén ke­gyeletes ünnepséget tartanak. Petőfi halálának körülményeit még mindig nem sikerült teljesen tisz­tázni. Legutóbb Illyés Gyula „Petőfi" című nagy tanulmányában egy Lem­gyei nevű magyar orvos és Heydte osztrák ezredes egymást kiegészítő jeieratésére támaszkodva, a költő utolsó perceiről ezeket írja: Petőfi utolsó órái — Lengyel orvos még lobogó ing­gel, Heydte ezredes pedig már véré­ben, holtam, levetkőztetve látta a költőt a segesvári síkon. Lengyel, ha előzően ismerte is a költőt, a csata napján még nem igen lehetett tisz­táiban jelentőségével. Erre csak ké­sőbb jött rá. írásaiban a költőt, ami­kor szemtől szembe beszél hozzá, őrnagyinak szólítja, ami azt igazolja, hogy nemcsak barátja, de még kö­zelii ismerőse sem lőhetett Petőfi­nek, mert különben tudta volna, hogy a költő nem szerette, ha kato­nai rangján szólították, hiszen még ai tiszti rang jeleit sem varratta fel egyenruhájára. Lengyel vallomását kortársai sokat támadták. Az azon­ban) senkinek sem jutott eszébe, hogy megkérdezze, miért nem veltte fel a nyeregbe maga mellé a költőt, amikor ő maga lovon vágtatott el mellette és amikor a halálos gyűrű­ből csak a lovasok menekülhettek. Az ellenség akkor még messze volt, .megtehette -volna. Ezt azért nem tette, mert nem tudta, hogy milyen érték megmentésére adott neki al­kálimat a sors. Petőfi Fejéregyházán át a lovon ügető Lengyel, orvos mellett szaladt. Mikor nem bírta az iramot és a ló­háton menekülő orvos őt elhagyta, Héjijasifalva irányában rohant to­vább. Két orosz dzsidásezred üldöz­te a magyar honvédeket, mire Petőfi az országútról ösztönösen balra, a kukoricás felé igyekezett. Ebiben a pillanatban száguldhattak elé a Küküllő mentén a bekerítésre kül­dött másik orosz dzsidásezred ko­zákjai. Az is lelhet azonban, hogy már Petőfi elérlte a kukoricást és abból űzték visza a kozákok a.z or­szágút felé. Az ellenség a hadij'Og ellenében emelt fegyvert rá, mert hiszen pol­gári ruhában volt és semmiféle fegy­ver nem volt nála. A kozákok azon­ban valószínűleg értékesnek tartot­ták mosható, jóminőségü polgári vá­•szonzübbonyát és a díszesen kivar­rott finom inget. Többre becsülték azt, amit zsebéiben sejtettek annál, ami szívében és elméjében élt. Nem védekezhetett. A szörnyű szúrást Heydte leírása szerint, elölről kap­hatta a dzsidásoktól. Az orosz fegy­verkezelési oktatás szerint a lánd­zsát az emberi test legpuhább és legnagyobb felületeit nyújtó rés.zébe, ai gyomorba vagy hasba kell döfni. Ezért kaipta a költő is testének ebbe a részébe a halálos döfést. Fárasztó gyaloglás kimerítő testi, vagy sseílemi munka után, amely a bonyo­1x34 idegrendszert is kimeríti, dörzsöljük be iatoaiiáeat valódi Diana sósborszesszel Ez a 30 ér óta viIé*Sl$®te be­vált kitűnő háziszer' a, test­ápolásban előkelő helyét fog­lal el. Különleges készítmény, mely csupa jólismert ée min­denféle' alkalommal kiterjed­ten használt hatóanyagokból áll éö szerencsés össaotétetómól fogva rendkívül so&oAdalai ha­tású. Frissít, üdít, erősít, fer­tőtlenít, a fájdalomóraést és általában az érzékenységet csö(k!kenti, sőt megszűnteti, a bőrfelületet zsírtalanítja, az izzadást meggátolja, azóval a legtöbb eseítben hatásos és nél­külözhetetlen első segítség. Egy háztartásból sem hiá­nyozhat. Próbapalack . . 64 fillér Kis palack . . . 1.16 pengő Közép palack . 3.20 pengő Nagy palack . 5.90 pengő Mindenütt kaphatói A magyar honvédek rendje dél­után öt órakor bomlott föl. A teljes vég, a fegyvertelen honvédek ember­telen leölése nem késett sokáig. Fél­hat óra tájban a költő már vérében fetrengett a cár és a császár zsoldo­sai, hároim-négy halottrabló között. Peltőfi utolsó pillantása ezekre esett. A rabló kozákok a többi 1030 holttestet nem vetkőztették le, meg­elégedtek azok kifosztásával, mert hisaen a véres katonai egyenruhák­nak számukra nem lehetett értéke, de Petőfi polgári ruhájára már in­kább fájt a foguk, ezért húzták le róla a vászonzubbonyt és az ingét és Heydte ezredes már csak így, felsőruha nélkül akadt rá a titokza­tos polgári ruhás honvédre, akit Pe­tőfinek tartott, bár erre semmi biztos támasztéka nincs. Csak azt tudja róla, hogy nadrágja fekete pantalló volt és fekete karszakállt viselt. Szó szerint ezt írja róla: „A halott so­vány, .kicsiny, szárazarcu, nagyon határozott kifejezéssel és nagy fe­kete körszakállail." Petőfi utolsó képén, melyet Orlay július első felében Mezőberényben festett róla, hegyes francia szakállt visel. De a segesvári csata napjáig nem volt ideje szakállát rendbehoz­ni, mert éjjel-nappal szekéren és ló­háton Bem tábornokot kereste, majd vele együtt rohant vissza Vá­sárhelyre és onnan Segesvárra. Ez alatt az idő alatt körszak álla is ki­nőhetett. a feálisik olcsó őszi beszerzési ára 100 kg 40 százalékos kálisó 150 q-ás vagonban, ömlesztve P 12 50 100 kg 40 százalékos kálisó 103 q-ás vagonban, ömlesztve P 1270 100 kg 48 százalékos kénsavas káli 150 q ás vagonban, ömlesztve P 16 75 100 q-ás vagonban, ömlesztve P 16 95 1 darab 180 kilógramos uj jutazsák ára P 1'— Fenti árak Smlesztve, ab minden áilemfis értendők Raktárról kicsinyben valé vételnél 100 kg 40 százalékos kilisó ára — zsákkal együtt — P 14 70 100 kg kénsavis káli ára -- zsákkal együtt — .. .. P 19 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom