Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-27 / 168. szám

3. olda l SZ^JBQLCfll HÍRLA P (Trianon 20.) 1939 július hó 27. Drága külföldi vizeket DEBRECENI pótol az olcsó, de hatásos ü mentatermés mennyiségileg: kevesebb, minőségileg: sokkal gyengébb a reméltnél Panaszkodik a termeifi, psiasz&odllt a felvevő Az elmük napokban jelentette ki Teleki Páii gróf miniszterelnök, hogy előbb-utóbb át kell térnünk a gazda­sági élet átalakítására. Szabolcs már aI nagyjelentőségű felhívás elhangzá­sai előtt bizonyságot tett az átállí­tás készségére, a gazdasági termelés rugalmasságára, mert ezt az inten­zív gyümölcs- és mentatermelés fel­lendítése is igazolta. Hogy e.z az át­állítás egyes újabb termelői ágakban hogyan és miként fo.g kialakulni, egyelőre még nem tudni, a menta­termelés ezévi tapasztalatai azon­ban s.:;k megszívlelendő tanulságra '.figyelmeztetnek. Néhány héttel ezelőtt éppen mi hívtuk fel, országszerte nagy érdek­lődést keltő cikkben a figyelmet arra, hogy a Nyírségben túlzott mo­hósággal tértek át a mentatermelésre és igen sokan erre az egy kártyára tették fel a könnyű meggazdagodás •lehetőségét, aminek könnyen az le­het a következménye, hogy a túlter­. melés folytán­mentakrach fog bekövetkezni. Rámutattunk arra, hogy a magyar termelés az elmúlt évben körülbelül 700.000 kilogrammra ugrott fel, míg az idén előreláthatólag a kétmillió kilót .is elérd. Ezzel szemben a kivi­teli lehetőség nem több 550—600.000 •kilogrammnál. Cikkünk táTgvilagoisságát erősen igazolták a tények s ma már mind a termelő, mind az értékesítő kereskedelem panasz­kodik. Panaszkodnak elsősorban azért, mert a sok helyen pusztító jég és az álta­lános aszály következtében a mentatermés mennyiségileg közepesen alóli, minőségileg igen gyenge lett. Panaszok merülnek fel a termelés­sel, az értékesítéssel kapcsolatban is. A vármegye közgazdasági életére rendkívül nagyjelentőségű kérdés­ben megszólaltattuk az érdekelteket. Panaszok az értékesítés körül lAz egyik gazda a következőket mondotta: — Engem elkerült a jég, de a ká­nikulai hőség és a hetekig tartó aszály felménhetetlen károkat oko­zott. A tengeri, a burgonya és a többi kapásnövények kisültek. A reményteljes május után szomorú csalódás ért bennünket, gazdákat. — És a menta? — kérdeztük. — A menta első vágása már vé­get ért. S mi tagadás, már az ár­megállapításnál csalódás ért bennün­ket, hisz a mult évi 2.30—2.50-es ár­ral szemben a kormány maga az •idén 1.65—1.95 pengőben állapította meg. Legszomorúbb azonban, hogy az átvételt eszküzlő cégek príma mi­nőségben, csak igen jelentéktelen, szinte számításba sem jöhető menv­nyiséget vesznek át s a jelentős mennyiséget minőségileg leértékel­ve, 1 pengő 65 filléres árban váltják be. Ez az ár pedig távoiról sincs arányban azzal a nagy munkával és költséggel, amivel a mentatermelés jár. 188 P az átlagos beváltási ár — msntfják a kereskedők A gazdák sérelmét feltártuk a ke­reskedők előtt, akik a panaszra pa­nasszal feleltek. — A ga.zdák panaszát némileg'meg lehet érteni, hiszen a termelőnek az az érdeke, hogy minél többet kap­jon a termeivényeiért. Mi sem köny­•nyebb, mint a gazdát hangzatos jel­szavakkal szembeállítani a kereske­dővel, aki látszólagosan „fényed üz­letet" csinál és amikor papiron tesz számításokat, kiderül, hogy a tőké­jének kockáztatásával, a fáradságá­val s nem utolsó sorban a kö.zter­hek'kel járó súlyos kötelezettségek­kel arányban nem álló igen jelen­téktelen haszna van, nem beszélve arról, hogy a ráfizetés rizikóját is viselnie kell. — A gazdák panaszait mi, keres­kedők, igen jól ismerjük. Az árak­nak a megállapítása a tavalyival szemben rajtunk kívüli okokból tör­tént. Az a kormány dolga, de itt is érvényesülnie kellett volna termé­szetesen a közgazdaság alaptörvé­nyének, hogy az árakat a kereslet és kínálat szabja meg. Az, hogy a ke­reskedők az átvett mentát minőségi­leg lemérsékelik, alaptalan. Jóhisze­műen feltételezzük, hogv, vamnak gazdák, akik ebben a tudatban van­nak, de ez természetes is, hisz alig akad ember, aki önmagával szemben beismerné, hogy amit ő értékesít, nem a legkitűnőbb, nem a leghibát­lanabb és nem a legszebb. Ezzel szemben mi a helyzet? A kereskedők eddig mintegy 300.000 kg. mentát vettek át 1 P 88 filléres átlagáron. H.igyjók el a gazdák, hogyha nekik panaszra, nekünk, kereskedőknek jajgatásra va.n okunk. Bárki meg­győződhet róla kevés fáradsággal, hogy a tároló és csomagoló helye­ken valóságos szemét-, piszok- és homoklhegyek állanak felhalmozva, amit gondos és alapos murik a után távolítottunk el a már átvett áruból, ami 14—15%-os kiesést jelent, mire a menta exportáru lesz. Nekünk, kereskedőknek még anyagi áldozatok árán is kellő gondossággal kell őrködnünk a magyar kereskede­lem jóhírneve felett, mert piacot elveszíteni lehet, de újat teremteni csak igen nehezen vagy egyáltalá­ban nem. Túlzott megállapítás, hogy a men­ta termelése nem rentábilis, mert mezőgazdasági szakértők megálla­pítása szerint 1 hold mentatermés tiszta hoza­ma a 350—400 pengő között mozog, de tudunk olyan helyet is, a!hol 900 'négyszögölön 800 pengőt jövedelme­zett. A nyírségi homokot kí lehelne szállítani mentával !A mesterségesen keltett vádasko­dással szemben a gyógynövényszak­ma egyik ismert tagja a következő­ket mondotta: — Nem győztük és nem győzzük eléggé hangoztatni, hogy a menta­termelés túlzott fokozása •egyenesen öngyilkosság. Ha a természet sújtó keze nem csökkentette volna a ter­méshozamot, a menta nagyrésze teljesen elér­téktelenedve, pusztulva, úgy is nyitva marad a nagy kérdés, mi fog történni a második vágással? Hogy egyesek mennyire avatatlanul igyekeznek ehhez a nemzetgazdasá­gi szempontból nagyjelentőségű kér­déshez hozzányúlni, jellemző, hogy azt .hangoztatják, hogy a kereskedő 3.60—3.70 pengőt is kap a mentá­ért. Hát ez tévedés. A valóság az, hogy még 4 pengő 32 fillért (2.70 márkát) is lehet kapni, a külföldön behozatal engedélyezett mennyiség 5 százalékáért. Ehhez azonban tud­ni kell azt is, hogy a beváltási áron felül aiZ ilyen mentát .'kilogrammon­ként 1.80 pengő válogatási költség terheli, mert egy ember egy nap leg­feljebb másífélkiló ilyen mentát tud csak kiválogatni. — Rendkívül súlyos felelősséget és terhet ró a kereskedőre, hogy minden figyelmeztetés ellenére, nem úgy kezelik a mentát, mint keltene. Hosszú évek alatt a nyírségi homo­kot ki lehetne szállítani a mentával, — mondotta informátorunk. — Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy sok száz ember foglalko­zik a menta átvételével, akik szin­tén keresni akarnak és ez mind a kereskedő terűiére megy csupán. De nehéz lenne felsorolni azt a renge­teg költséget, amely a látszólagos haszonnal szemben •letagadhatatlain valóság. A mentatermelés szociális ; — Elrontott gyomornál és az ezzoi összefüggő bélzavarcik, felfúvódás, 1 émelygés, homlokfájás, láz, hányás, í hasmenés vagy székszorulás esetei­í ben már egy pohár természetes 1 „Ferenc József" keserűvíz is igen ; gyorsan, biztosan és kellemesen tisz­; títj'a ki a.z emésztés útjait. Kérdezze i meg orvosát! felbecsülhetetlen. Rengeteg ember­nek ad kenyeret, de munkához jut­• tatja a gyerekeket is. Nem egy csa­lád van ahol öten-hatan mentát tép­nek és pár hetes keresetük majdnem annyi, mint a családfő majdnem egész évi keresete. Hogy ez tényleg így van, mindeninél többet beszél­nek a számok. A hozzávetőleges becslések szerint a foszt ásnál mint­egy 330—400 ezer, a válogatásnál 60.000 napszámot vettek igénybe, mdg a megmunkálás kb. 150.000 nap­számot jelentett. A mentaszállítás során mintegy 30.000 ládát használnak fel. ami pénzre átszámítva azt jelenti, hogy a .fuvarosokkal, ládacsomaga­lókfkal, felügyelőkké;, együtt a men­tatermelés mintegy két és félmillió pengő jövedelmet jelentett a nap­számosoknak. 'Ezek az óriási számok többet be­szélnek, mint a hangulatkeltő vádas­1 kodások. Halálozás | Özv, Lipcsey Mihályné sz. Székely . Kiss Vilma 24-én Nagyenyeden hosz­| szas szenvedés után elhunyt. Teme­töse 26-án d. u. Nagyenyeden volt mély részvét mellett a ref. egyház szertartása szerint. Az elhunyt Erdély­ben lakó családját, Nagyenyeden élö testvérét látogatta meg és ott érte a haláltokozó betegség. Nyíregyhá­zán három gyermeke siratja benne a felejthetetlen jóságú édesanyát. Kunder Antal elbúcsúzott az iparügyi minisztériumtól Ma délelőtt Kunder Antal minisz­ter elbúcsúzott az iparügyi minisz­térium tisztviselői karától. Varga Jó­zsef dr., az uj iparügyi miniszter holnap teszi le a hivatalos esküt Is csak majd azután foglalja el hiva­talát. Ünnepélyesen búcsúztatták a kunszentmiklósi ruszin aratókat Kunszentmiklós határában 50 ma­gyar—orosz munkás vett részt az idei aratási munkálatokban. A ruszin aratókat most ünnepélyesen búcsúz­tatta a község. A magyar-oroszok boldogan köszönték meg a magyar­ság testvéri segistégét és kijelentet­ték, hogy husz év után most lesz az első olyan telflk, hogy kenyérre­valójuk lesz. Az aratók keresményét ingyen szállítják haza Kárpátaljára. Idftjáris Elénk északnyugati síéi, sok he­lyen, főleg az ország északi felében további eső. Holnap a hőmérséklet kissé magasabb lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom