Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-26 / 167. szám

(Trianon 20.) 1939 július hó 26. SZABOLCS! HÍRLAP Gyomor ÉS htoter hurotos bántalmainál a Hajdú­szoboszlói gyógyvíz biztosan segit. TARTSON IVÓKÚRÁT! Légvédelmi -0­r álarcok V3M£» védelmi cikkek JINIMAX" és „PIR0FU6A" tűzoltó készülékek -0­TOzoltó felszerelések -0­yrjVFtt Légoltalmi és „ÍT1V/VI-. Felszeielési KFT. megbízottja. Kreskai Gyula rádiótechnikus laboratóriuma és szaküzlete Iskola utca 6. szám, T E& F0 N Országzászló mögött. i rati 3. oldal az égö gyertyától Tóth Tibor Imre hároméves kó­taji kisfiú játszadozás közben ma­gára rántott egy égő gyertyát, ami tói a ruhája lángra lobbant. Mire jajkiálltásaira segítségére siettek, a kezén és a hasán olyan súlyos sé­rüléseket szenvedett, hogy be kellett szállítani a nyíregyházi kórházba. 20 százalék magyar film Szabályozták a mozgólénykép­üzemek műsorát A belügyminiszter szombaton ren­deletet adott ki a mozgófénykép­üzemekben magyarnyelvű mozgó­fényképek kötelező bemutatásáról. A rendelet kimondja, hogy a mozgó­fényképüzem engedélyesek kötelesek üzemük műsorát az 1939-40. ját­szási évadban ugy összeállítani, hogy annak 20 százaléka Magyar­országon készült 1200 méternél hosszabb magyarnyelvű hangos já­tékfilm legyen. Kimondja továbbá a rendelet, hogy minden mozgó­fénykép üzemengedélyes, amennyi­ben kisérő műsort szolgállat, köte­les azt az 1939—40. játszási évad­ban ugy összeállítani, hogy annak 30 százaléka Magyarországon ma­gyar nyelven készült hangos oktató-, kultur-, riport- és rajzfilm legyen. — Befőtt-címke, befőző hártya, pergament papír kapható Jóba E. papírüzletében. á tréfálkozás szomorú vége: a cséplőgép dobja leszakítana egy leány lábál Tragikus szerencsétlenség előidé­zője lett a meggondelatran tréfa. Gyetvai Ilona 18 éves ajaki leány DPge községben az egyik cséplő­gépnél doldozott. Munka közben az egyik legény tréfálkozni kezdett vele, miközben Gyetvai Ilona egy vigyá­zatlan pillanatban belelépett a dobba. Ajkán a mosoly pillanatok alatt vérré fagyott, mert a gép jobb lábát térdtől kezdve leszakította. A szerencsétlen leányt az utolsó pillanatban lehetett csak megmen­teni a biztos pusztulástól. így is életveszélyes állapotban szállították be a nyíregyházi kórházba. A sze­rencsétlenség ügyében megindult a vizsgálat. A Szegedi Szabadtéri Játékok hármas ünnepi megnyitója Hármas ünnepséggel kezdődnek meg a Szegedi Szabadtéri játékok. Mint ismeretes, a játékok idei mű­sorrendje két részből tevődik össze, az első részben a Magyar Passió, Az ember tragédiája és a Bizánc szerepel, a másik részben pedig két, nagyszabású operaelőadás, a Turan­dot és az Aida. Az első három meg­rnegnyitó előadást ünnepélyes kül­sőségek között rendezik meg, ösz­szekapcsolva egy-egy bensőséges emlékünnepséggel. A játékok soro­zatát 28-án Voinovich Géza költői müvével, a Magyar Passió előadá­sával nyitják meg és az előadás előtt ünnepséget rendeznek gróf Kle­belsberg Kunó emlékezetére, aki a Dóm-tér felépítése után, 1931 ben a Magyar Passióval indította el a Szegedi Szabadtéri Játékok soroza­tát. Gróf Klebelsberg Kunöról dr. Vargha József iparügyi államtitkár Szeged országgyűlési képviselője mond emlékbeszédet. A második es­tén, julius 29-én, a Bizánc előadása előtt országos ünnepség keretében he'yezzik el a Dóm-téi árkádjai fa­lába a visszatért felvidéki várme- * gyék címereit, az ünnepi beszédet Jaross Andor felvidéki miniszter mondja. A harmadik megnyitó ün­nepség 30-án, vasárnap lesz, ami­kor Az ember tragédiája kerül színre és Madách Imréről előreláthatólag Herczeg Ferenc mond emlékbeszé­det, Az ünnepség után megkoszo­ruzzák az árkádok alatt elhelzezett Nemzeti Emlékcsarnokban a halha­tatlan költő szobrát. pénzt megőrizni, mint időről időre a kútba dobni. Nemcsak gazdaságpolitikai szem­pontból, de bel/fogyasztási tekintet­ben is nagy szükség van a gyümölcs­re. Aki ismeri a falusi munkásnép ' életét, tisztában van az&ail, hogy a | nép élelmezésében mily nagy szere­, pe van a gyümölcsnek. Napi élelmét rejtő tarisznya sok esetben kenyeret és gyümölcsöt tartogat a munkás Meg kell szervezni a járási gyiimölcsvédelmi felügyelőségeket Tele van a nyár illattal, a társa­dalom politikával, a levegő szociális Ígéretekkel. Csodálni sem lehet, ha kopog a mélység, ha zörögnek a rá­csoskapuk, ha összedobban a szür­keiházak sorvadozó lelke. Mit akar­nak? Nem mást, mint derűt, életet, a nap boldogító melegét. Emelkedés után törekednek, mert az idő már rájuk vetette sugarát. A szociális világrend útban van, (feszíti szárnyát a természet örök törvénye, hogy az élet meglelje a teremtés által kijelölt utat. Az élet­szálaknak ezer útja van, legközvet­lenebb az, mi a megélhetéshez, a közgazdasághoz vezet, melynek egyik érvezető csatornája a gyü­mölcsvédeleim. Eddig ugyan a mostohák kenye­rét ebbe, most azokban reménnyel néz az ígéret földje felé. A gazda­ság, közélelmezés, egészségügy és az •erkölcsi érdek ébreszti az életet és egyaránt a társadalomhoz kiált. Nem ok nélkül, mert miként a ta­vasz lehelii az illatot, úgy a gyü­mölcs is két kézzel szórja az áldást. A magyar gyümölcs keresett cikke a külföldi piacoknak, a hazai fo­gyasztás pedig rohamosan fokozó­dik. Ezzel szemben ki nem tudja, ihogy a gyümölcsbehozaal évenként milyen nagy összeget képvisel. Gyü­mölcski vitelünk ugyan nem azt je­Jenti, hogy fölöslegünk van, inkább a kedvezőbb értékesítés az oka, mert az országnak nincs elég gyü­mölcs termése. Éppen azért ideje volna, hogy a magyar gyümölcs út­ját vágja a külföldi behozatalnak. Gagdaságiosabb lenne a magyar részére. Az iskolásgyermekek kis kosárkájában nem kalács, vagy süte­mény, de egy kis kenyér és gyü­mölcs húzódott meg. Szegényebb családok ne megyszer ezzel tudják el a napot. Köztapasztalat szerint nemcsak •élelem, de orvosság is a jó gyümölcs. A nyugati népek példája élénken bizonyítja. A német, angol és francia konyháknak egyik főkelléke a gyü­mölcs. t Az erkölcsi szempontok is a gyü­mölcstermelés mellett bizonyítanak. A csábító színekkel mes széki ál tó gyümölcsifa, sok kíváncsi népet álilít meg. A cseresznyefa alatt, mely há­lásan hajtja le fejét, hány sóvárgó gyermek álldogál. Ügy néznek rá, mint a zsidók a rézkígyóra. Ez az oka, hogy a gyümölcslopás spártai erény, mi nemcsak a gyümölcs vesz­teséggel, de a fák rongálásával Is végződik. Reggel úgy néznek ki a fák, mintha az Isten haragja szán­tott .volna rajtok végig. A nagy gonddal, költséggel megmentett gyü­mölcsöt nem a moniliák, lisztharma­tok, almamolyok, hernyók, gomba­betegségek, nem a különböző rajok­ban, ezredekben jelentkező ellen­ség, de a kétlábú kártevők teszik •tönkre. iMiért? Mert legtöhb heJyen nincs gyümölcsfa. Pedig a gyümölcsfa memicsaik a piros cseresznye felé röp­ködő gyermekek paradicsom'fája, de az éneklő madaraiknak is rejtett, bá­jos otthona, ök a gyümölcs védelem ingyenes, de hasznos munkásad. — Ugyanis a tél idejére a kerítések, (hasadékok, fakérgek különféle rej­tett helyein meghúzódott roivarok, azok bábjait, petéit szedik ki. Amire a tulajdonos figyelme ki sem terjed, azt a madarak teszik lehetetlenné. Egy nagyobb gazdaságban .virágzó gyümölcsk'ertészet volt. É-vetk óta nagy hasznot hajtott a sok ízes gyü­mölcs. Angliába különösen nagy­mennyiségű gyümölcsöt szállítottak. A gazdag idők sovány évekre for­dultak, a haszon megcsappant. lA tulajdonos kedvét veszítette. Ehhez járult a gyakori lopás is, ami a ter­mést megtizedelte. A tulajdonos a I Női és férfi j fürdőruhák I Fürdősapkák, női és férfi divatcikkek ' vásznak, kelengyék nagy választékban Mayer Ágoston divatüzletében, Nyíregyháza ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági hitel. Telefon 5-37 ££ Uránia Filmszínház T o n sz. Julius 25 26. Közkívánatra, repnzben 1 Kedd-szerda Réztábla a kapu alatt Figyelem: az előadások 6-9 órakor kezdődnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom