Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-25 / 166. szám

3. oldal SZ^JBQLCfll hÍRLAP Lcat HÍR1J& (Trianon 20.) 1939 július hó 27 . Mielőtt szabadságra megy, biztosítsa lakását betörési kár ellen! Harakirit követett el egy szegényházi ápolt Szabó Sándor 69 éves büdszent­mihályi szegényházi ápolt, ma reg­gel miután társai kivonultak az ud­varba, megdöbbentő öngyilkosságot követett el. Elesrefent disznóölő késsel {elmetszette a hasát és mire társai felfedezték az öngyil­kosságot, elvérzett. Szabó többször emlegette társai előtt, hegy öngyil­kos lesz. Temetésére az ügyészség megadta az engedélyt. R iuniusi Időjárás Az idei júniusi időjárás dolgában az átlagos hónapok közé tartozott. Meleg és hiiivös napok, ború és de­rű, zivatar és csendes eső váltako­zott, úgyhogy mindenből jutott ne­künk közepesen, amit az időcsinálók fel szoktak jegyezni. A hőmérséklet majdnem 2 Celsius fok többletet mutat ugyan, de jú­niusban ilyen ingadozás nem tarto­zik a ritkaságok közé. 1875-ben voilt a legmelegebb június, amely az idei­nél is még 2.5 Celsius fokkal volt melegebb. A melegfölösleg onnan magyaráz­ható, hogy az ég derültsége ez idén valamivel nagyobb volt, ami a nap­sütéses órák számát 37-tel növelte. Annak ellenére, hogy a zivatarte­vékenység igen nagymértékű volt, a lehullott' csapadék mégis kevesebb volt a szokottnál. A hiány körülbe­lül 30%-os. Ez a hiány magában .vé­ve még nem rejtene magában na­gyobb veszélyt a mezőgazdaság szempontjából, hiszen a május bősé­gesen ellátott csapadékkal. A szo­katlanul száraz július azonban elpá­rologtatta még azt a kevés talajned­vességet is, amit a június hozott, s így bizony a kapásnövényekben na­gyobb visszaeséssel kell számolnunk. A meteorológiai megfigyelő állo­másunk havi jelentésének van még egy rovata, amelyről meg kell emlé­keznem. Ez a rovat gyakran szomo­rú adatokat tartalmaz. így volt ez júniusban is. Ez a rovat elárulja ne­künk, hogy az uralkodó szél ismét az északi volt s öt íziben, érte el a viharos jelleget. Ez a tény s a nyír­ségi homoktalaj apró-finom szerke­zete ráüti bélyegét* városunk éghaj­latára, ami abban nyilvánul meg, hogy gyakran nem a járdán, hanem .h omok buck ákon kö zl ek edünk. Ambrózy Géza Strand kakátok és nagy választékban anyagok Martosnál Vay Ádám utca 2. — Tel. 798. ÖTLETES reklámkártyák, szó­rócédulák hatásos rajzok fel­használásával, ízléses kivitelben és előnyös árban késiül OROSZ KÁROLY könyvnyomdájában, Nyíregyháza, Bercsényi­utca 3. szám. — Telefon: 577. A kánikula ás a szárazság nagy drágulást idéz elő a piacon Két hét óta tart a gyilkos kániku­la, az esőnélküli időjárás, amelynek következményei elsősorban a városi háztartásokban mutatkoznak. A fe­leségek, az asszonyok nap mind nap panasszal térnek vissza a piacról, hogy ismételten emelkedtek az árak az egész .vonalon, elkezdve a főze­lékféléktől, a gyümölcspiacon ke­resztül egészen a banomffipiaicíg 25—50 százalékos áremelkedés mutatkozik. Sajnos, hogy éppen a legszüksége­sebb cikkek ára emelkedik, a burgo­nya például a szombati hetivásáron pontosam 25 százalékkal emelkedett, a zöldbab futotta meg azonban a legnagyobb karriert, amely a 12 fil­léres árról 30—40 fillérre szökött. A tök, amely más években ilyen­kor úgyszólván ingjén kapható a piacon, a mai tízfilléres árával „elő­kelő" cikke a vásárnak. Borsóról nem is lehet beszélni, mert teljesen eltűnt a piacról, hogy majd ősszel ismét jelentkezzék. A gyümölcspiacom is érezteti ha­tását a véget érni nem akaró száraz­ság. A gazda közönség minden ide­jét az aratás és a cséplés munkája köti le és a gyümölcsöt inkább az őt felkereső kofáknál értékesíti, sem­hogy bejöjjön a városiba. A nagy nyári munka miatt emelkedik a tej, a tojás és a baromlfi ára is. Az uborka kevés és azt sem lehet télire eltenni, mert a szárazság miatt na­gyon keserű. A drágulás főoka mégiscsak a szárazság, a kerti és kapésnövénye­ket fenyegető időjárás, a kánikula. Ha jó kiadós esőt kapnánk, akkor napok alatt megváltozna a piac ké­pe is, mer az évnek az első fele a mezőgazdasági termelés szempont­jából úgy indult, hogy jobbat nem is kívánhattunk volna. Minden kereskedőnek vezetni kell alkalmazottai nyilvántartását, fizetéséről mun­karendjéről és szabadságáról. — Üzletben, irodában látható helyen kifüggesztendő Munkabér hirdetmény Nyilvántartási könyv, hirdetmény plakáttal és munkarend nyomtatvánnyal együtt 1 PENGŐÉRT KAPHATÓ: PftPIRUZLETÉBEN, NYÍREGYHÁZA BETHLEN UTCA 1. TELEFON 77. JÓBA E. Autójára feltétlenül kössön tűzkár és szavatossági biztosítást Az autóbalesetek mindinkább el­szaíporodnak, különösen most, nyá­ron, amikor az országút tele van ki­ránduló autókkal. Az autók árának csökkenése következtében az autó­tulajdonosok is mérhetetlenül meg­szaporodtak. Természetes ezeknek az új autótulajdonosoknak legna­gyobb része nem tart sofőrt, hanem leginkább maga vezeti autóját. Meg­felelő gyakorlata nem lévén, ez is okozza azokat a számos baleseteket, melyekről a napilapok napról napra beszámolnak. Az autótulajdonos semmi esetre sem mellőzheti a tűzbiztosítást, de azonkívül szüksége van a sza­vatossági biztosításra is, mert egy-egy véletlen által okozott baleset az autó tulajdonosát, ha nincsen szavatossági biztosítása, egész életére olyan kártérítési kö­telezettséggel terhelheti, melyek valósággal felfordítják egy-egv autótulajdonos jól fundált gaz­dasági életét is. Ezért egyetlen autótulajdonos se mu­lassza el a tűz- és szavatossági biz­tosítás megkötését. Részletes felvi­lágosítást bármelyik biztosító inté­zet főügynöksége készséggel megad. Ma már a díjak is olyan előnyö­sen vannak megállapítva, hogy különösebb terhet senkinem sem képez a itűz- és szavatossági biztosítás megkötése. I A KIOSz memorandum­ban tárja fel a nyíregy­házi Iparosság sérelmét A KlIOSz. szombaton este elnöki tanácsi ülést tartott Pisszer János elnökletével. Az elnöki tanács fog­lalkozott a KIOSz. Bocskai-úti szék­házának renoválásával, de az egye­sületi ügy .megbeszélése fontos ipa­rosprobléma tárgyalásához vezetett. Pisszer János elnök kifejezést adott annak a szorongó érzésnek és aggodalomnak, amely az egész nyír­egyházi iparosságot olyan mély pesz­szimizmusra tanította, amikor tudo­másukra jutott a laktanyaépítési versenytárgyalások eredménye. A nyíregyházi iparosság a.zt remélte, hogy az építkezések javarészét nyír­egyházi iparosok kapják, akik évek óta nem jutottak építkezéshez. Ez a reménységük azonban szomorú csalódásra fordult, amikor kitűnt, .hogy a laktanya-munkálatok túlnyo­mó többségét idegen, budapesti vagy debreceni vállalkozók kapták. A nyíregyházi iparosok bármiként is magyarázzák a laktanya-árlejtés­ben hozott döntést, azt érzik, hogy támasz nélkül vannak, hogy nincs, aki síkra szállt volna érdekeik mel­lett. Az elnöki tanács meghallgatta és magáévá tette azokat az érveket, amelyek a nyíregyházi iparos-vállal­kozók mellőzésére mutatnak rá és elhatározta, hogy a KlOSz-ban tö­mörült iparosság memorandummal fordul a főispánhoz, az alispánhoz és a .város polgármesteréhez, képviselő­jéhez, kifejtve, hogy a nyíregyházi iparosság érdekeinek védelme egy a, Tiszántúl, a Nyírség gazdasági érde­keinek védelmével. A memorandum kéri a közbelépést a nyíregyházi iparosság érdekében. A KIOSz. elnöki tanácsa utal más városok példájára, így Debre­cenre, amely város élénk figyelem­mel van aziránt, hogy idegen vállal­kozó ne jöhessen be a városba, hogy mnden fillér, amelyet a városban folyó építésre fordítanak, oda jus­son az illető város adófizetőihez. M. Kir. Meteorológiai Álloméi Nyiregyhán Időjárás jelentése 1939. julius 23. reggel 6 SS-tóf julius 24. 6'33-ig Hőmérséklet: maximum 33*7 Hőmérséklet minimum 17 0 Talajmentén 15-1 Szél erőssége, Iránya (0 -13.) 3. ^ugati. Felhőzet (C—10) 9. Változó. Csapadék milliméterekben reggel 7 1 reggel 7-ig 1*7. Zivataros eső. Légnyomás: 754. Emelkedő. Látás: 50 km. Napfénytartam: 9 óra. Gépjavításokhoz ö88zes mü s^ ak i. cikke k» tömítések, magyar és Böhler dobsinek, csap­ágyfémek, szerszámok Wirtschaffter Ármin vaskereskedésben — Nyíregyháza, Telefon 90. — olcsó áron besze­rezhetők. — Cséplőgép átépítéshez S. K. F. golyós csapágyak­— A Tiszába fulladt a tiszakürti plébános. Konrád Lajos Tiszakürt község plébánosa, vasárnap délelőtt a mise előtt fürödni ment a Tiszába és magával vitte a kántor 2 éves kisfiát. Egy órai fürdés után a kis­gyermeket felöltöztette s a plébános visszament a vízbe. Alig úszott pár métert, szívszélhüdést kapott s a vízbe fúlt. Holttestére csak a dél­utáni órákban akadtak rá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom