Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 146-171. szám)

1939-07-25 / 166. szám

I oldd sz JSfYÍRVIDÉK Abolcsi hír HÍRLAP (Trianon 20.) 1939 július hó 25. min—mib'itiupii ii nr n «r ••• • im CSOKONAI ÁSVÁNYVÍZ lúgos, konyhasós, jódos, brómos, Kérje mindenütt Munkanélküliéit és munkavállalók Hyiregyházán H „köpködőn" ftomoly és fáiáafmas percei gyötrik a munkát várókat A városháza alatt, a Kossuth-téri park vaskerítésének dőlve, egész heteken át ott látjuk a munkára vá­rók tömegét. Ez a hadsereg az ínsé­ges városnak szomorú példázata. Vannak közöttük szakmunkások, napszámosok, mezőgazdasági, kert­munkások. A napokban szóvátettük a „köpködő"-nek nevezett szomorú stand-dal kapcsolatban, hogy van­nak az ott várakozók között lebzse­lek is, akikre az a panasz, hogy nem állanak munkába, ha hívják is őket. Azt panaszoltuk, hogy azok, akik nem vállalják nyáron a dolgot, ne részesüljenek tóién ínségsególyiben. Természetes, hogy ez a megjegyzés oiem érintette azokat a komoly, dol­gos ipari munkásokat, akik az épít­kezések elmaradása miatt nem kap­nak szakmunkát. Ezek számára a Kossutih-tér valóban „munkapiac", amint levelükben jelzik. És azokra sem vonatkozik, akik a túlságos ala­csony munkabérért sem mennek do­logba, mert sérti önérzetüket, hogy­ha a kormány által előírt munkabér helyett néhány fillért ajánlanak csu­pán fel. A „köpködő" bírálata a dol­gozin nem akarókra vonatkozott és akinek „nem inge, ne vegye ma­gára"! Természetes — és ezt minden ko­moly, józan munkás be is ismeri —­hegy aki nem akar dolgozni, holott a mai viszonyok között előírt mun­kabért ajánlják is fel, a.z megér­demli, hogy a kritika nyilvánossága elé kerüljön, különösen, ha télen ref­lektál az ínségakciöra. A város kö­zönsége adott esetekben fordult hozzánk és Nyiregyháza város ható­ságának is az az intenciója, hogy végre hozzák nyilvánosságra, kik akarnak dolog nélkül lebzselve élni, kik irtóznak a munkától. A munkát keresők és vállalók! vilá­gából sok érdekes példát tudnánk felisorolni. Az állástalan diplomások szenvedéseinek éveiben láttuk az okleveles mérnököt, mint villamos­kalauzt', az oki. lelkészt, minit havi 40 pengős szükségmunkást és írtunk arról az okleveles tanítóról, aki ke­zében csákánnyal a forró nap hevé­ben utat épített az orosi úton. Is­merjük azokat a diákokat, akik hogy ia szeptemberi behatási díjat meg­szerezzék, napszámba mennek. A munka nem szégyen s ha a képzett­ségemnek megfelelő körben nem ta­lálok munkát, szívesen vállalok bár­mit a családom kenyere érdekében. •A „köpködő"-nek nevezett vára­kozó helyről írt sorok nem utalhat­nak arra, hogy nem ismerjük a hely­zetet. Sajnos, nagyon is jól ismer­jük és mély tisztelettel, munkástest­véri és nemzettestvéri részvéttel ál­lunk meg mindéin becsületes és csa­ládját, nemzete ügyét szívén viselő munkás előtt, aki a szenvedések mártiriumámak töviskoszorúját viseli vérző homlokán, azért, mert ebben az évek óta halódó városban nincs építőmunka. Az önhibájukon kívül keresetihez nem jutókra nem gondolt a cikkíró, amikor szóvátette a mun­kától való irtózást De abban a tisz­tességes munkások egyetértenek ve­lünk, hogy azokat, akik ha tudnának sem mennének munkába és a közü­lettel, a.z adófizetők áldozatából me­rített ínségadókból akarják eltarta­ni magukat. Ami a kormány által előírt mun­kabérek be nem tartását illeti, ez a büntetőbíróság elé tartozó ügy. Az előírt munkabért köteles megadni minden munkaadó, mert egyébként büntetésben részesül. Nagyon örültünk, amikor a so­rainkra válaszoló komoly munkás a honvédelmi kötelezettségek vállalá­sában érzett kötelességtudásnak ki­fejezést adott. (Eléggé lesújtó, hogy a hazáért való áldozatra kész mun­kás sem jut keresethez leszerelése után. El kell jönnie egy olyan mun­kaáillam-rendszerinek, amely gondos­kodik a munkáskezek elhelyezésé­ről, elosztásáról, mert az nem egész­séges állapot, hogy míg az egyik or­szágrészben nincs elég munkás, más­hol kenyérkereset nélkül tengődnek a munkások. Ezt az önhibáján kí­vül munka nélkül sínylődőkkel együtt minden magyar ember várva­várja. Ismételjük tehát, más a munka­piacon munkát váró és más a „köp­ködőn" a.z ínségakcióban bizakodó lebzselő. A megrovó sorok ezek el­len az utóbbiak ellen íródtak és nem akarták megbántani a tisztes mun­kást, akinek érdekeiért mindig kész­séggel szállunk síkra. Mikecz Miklós lett a Burgonya­kereskedelmi Egyesülés elnöke A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter Mikecz Miklóst, a Mezőgaz­daságii Termelők Egyesült Szövet­kezete igazgatóját a Burgonyakeres­kedelmi Egyesülés és a Budapesti Burgcnyakereskedők Egyesülése in­tézőbizottságának elnökévé kine­vezte. A kinevezés széles körben örömet keltett, mert az annak a közérdekű és hasznos tevékenységnek az elis­merése, amelyet Mikecz Miklós a ' magyar közgazdasági életben kifejt. | A kinevezés hírét nagy megnyug­vással fogadják a szabolcsi burgonya termelők is, mert benne a gazda ér­dekek lelkes harcosát látják. Szombaton Filléres Gyors Szegedre A szegedi ünnepi hét alkalmából, július 29-én, szombaton filléres gyors indul Nyíregyházáról Szegedre. A filléres 29-én, szombaton délben 13 órakor indul innen Szegedre, érkezik 19 óra 40 perckor. Vissza indul Sze­gedről 30-án, vasárnap éjjel 1 óira 32 pereikor, Nyíregyházára érkezik hétfőn reggel 8 óra 03 perckor. A menetjegy ára (a szabadtéri előadásra szóló állóhellyel együtt) oda-vissza 7.20 pengő. A filléres utasai az Ember tragédiá­ját és a Bizáncot nézhetik meg. A filléres gyorson való részvételt legkésőbb csütörtök délig kell beje­lenteni a Menetjegyirodában. Azok, akik a Menetjegyroda útján kíván­nak szállásról és az előadás jegyei­ről gondoskodni, legkésőbb szerda jelentsék be igényüket. Haragosok élet-halál-harca közben leütöttek egy bashalmi legényt ihogy gazdája, Puskás József régóta féltékenykedett rá, s emiatt gyakori volt az összetűzés közöttük. Vasár­nap reggel ismét- szóváltásra került a sor, ami annyira elfajult, ho^v bi­rokra keltek s valósággal élet-halál harcot vívtak. Hol az egyik, hol a másik került a földre s ütötték-verték egymást. — Közben Puskás valami nehéz tárgy­gyal úgy fejbesújtotta, hogy eszmé­Vasárnap reggel összeroncsolt ko­ponyával, életveszélyes állapotban szállítottak be az Erzsébet-kórházba egy. Bashalommal szomszédos ta­nyáról Páljenek Jó.zsef 28 éve9 gaz­dasági cselédet. Állapota olyan sú­lyos volt, hogy a kórház jelentése nyomán kihallgatására még a dél­előtti órákban kiszállott a kórházba Aradványi Endre dr. vizsgálóbíró. Pál jenek jegyzőkönyvbe mondta, leltlenül esett össze. Hogy milyen, körülmények között került a kór­házba, arról már nem is tudott felvi­lágosítást adni. Páljenek kihallgatása után isméfc­elveszítette eszméletét. Állapota vál­ságos s felgyógyulásához alig van remény. Puskás Józsefet a csendőrség őri­zetbe vette. Egy cigarettázó asszony okozta a tanyai tüzet Szombaton délután veszedelmes tűz pusztított Raucihbauer ödön bei­legelői tanyáján. A tanyán a csép­lést végezték a munkásak és már be­fejezéshez közeledtek, amikor fél 2 óra előtt néhánv perccel a cséplőgép dobjának tetejéről lángok csaptak fel. A dob mellett a.z etető felesége, Rácz Jánosné állott, aki sikoltozva ugrctt le a cséplőgép tetejéről. A munkások szétszaladtak és oltani akarták a tüzet, a tanyáin azonban nem volt víz s így kísérletük meddő maradt. A tűz rohamosam terjedt­az óriási hőségben és néhány perc alatt lángokban állott az asztag. A szikrák meggyújtották a hatalmas szalmakazlakat és átterjedtek a lán­gok a közeli dinnyés kunyhóra is. A munkások tehetetlenül nézték a tűz elharapódzását. Szerencsére a közelben, a Diőszegi-úton a te lei ón­póznán munkások dolgoztak. Király Ferenc szerelő észrevette a hatalmas tüzet és a vonalról értesítette a deb­receni tűzoltókat. Egy-kettőre meg­érkezett/ a tűzoltóság a Magirus­fecskendővel, majd újabb telefon­hívásra vizeslajtok is érkeztek. Ké­ső délután volt már, mire a tűzoltók befejezték munkájukat és bevonul­hattak a városba. A tűzvésznek se­besültje is van, Rácz Jánosné, akit a tűzoltók részesítettek első segélyben. Az oltás után csendőri' bizottság szállott ki a helyszínre és megálla­pította, hogy a tüzet égő cigarettából kipattant szikra okozta. A kérdéses időpontban a gépetető felesége, Rácz Jánosné a dob mellett állott és cigarettázott. Ettől a cigarettától! keletkezett a tűz, mert a forróság­ban könnyen lángralobbant a szá­raz szalma. Hitlerjugrad ifjak érkeznek Magyarországra Hitlerjugend szervezet hatvan tagja három heti tartózkodásra ma Ma­gyarországra érkezik. A német ifjak Prágán és Pozsonyon át jönnek Budapestre. A főváros megtekintése után Debrecenbe látogatnak el a né­met fiuk és itt a nyári egyetem hallgatói lesznek. Végűi a Hitler­jugend szervezet tagjai Kárpátalját járják be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom