Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 122-145. szám)

1939-06-16 / 134. szám

4. oldal ammmm ^JfttMlÜÉK „ 5 ZAboLC a i hfgtAF (Trianon 20.) 1939 június hó 16. Ma t csütörtök este HALVACSORA ke retében megnyílik m Gyureskó Étterem virágdiszes szép kerthelyisége (Volt Rólh féle vendéglő, Bessenyei tér) — Htlászlé, rántott harcsa, turósc^usza. Frissen csapolt sörök. Kitűnő fajborok SARKADY ELEMÉR és cigányzenekara muzsikál FŐVÁROSI MŰVÉSZNŐK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL! SZWHAlÉsMüVtSIET Mf vészi eseményt jeleni: fiz „Erzsébet péntek esti bemutatéja « Pénteken este különleges művészi élményben lesz része a nyíregyházi közönségnek. Sebestyén Mihály színtársulata bemutatja az idei szín­házi szezon legnagyobb attrakcióját, az ,JErzsébet"-et. Szilágyi László élete legnagyobb művét jelenti ez a darab, melyhez feledhetetlen szép muzsikét írt Huszka Jenő. Évek hosszú sora óta még csak hasonló szép magyar darabot sem produkált a magyar színjátszás. Sebestyén Mihály színigazgató, a színpad örök szerelmese, mintha csak a búcsúzás, minden lelki fájdalmát, színpadimá­datát a szívihezszóló darab életrehí­vásába öntötte .volna, olyan nagyot, olyan feledhetetlenül szépet produ­kált az „Erzsébet" előadásával. Itt feküsznek előttünk a miskolci lapok, mélyek hasábos tudósítások­ban számolnak be arról a kivételes művészi eseményről, amelynek ré­szesei voltak az „Erzsébet" előadá­sán. Csak néhány mondatot raga­dunk ki a lelkes beszámolókból. Az egvik lap így kezdi beszámolóját: — A színlap a legszebb magyar aperettúljdonságnak jelöli a.z (idény slágerét, mikor hozzátehetjük, hogy a legutóbbi évek legkitűnőbb ma­gyar darabja ez. A színllapi reklám nem túloz ezúttal, kedves és szép ez a darab és azért férkőzik emellett mégj'obban a szivünkhöz, mert a legnépszerűbb magyar királynő, Er­zsébet áll a cselekmény központjá­ban, ami mellé járul az, hogy új ma­gyar szellem árad a darabból, amely Szilágyi Lászlónak a legjobb mun­kája. 'Két hasábon áradozik a miskolci ía.p a darab nagyszerűségéről. Mit Ír a másik miskolci napilap? — Sebestyén Mihály színigazgató méltó keretben hozta színre ezt a daljátékot, amely utolsó bemutatója az idei színi szezónnak és egyben befejezése a 18 esztendős miskolci Sebestyén-rezsimnek. A darab kiál­lítása igazán nem arra mutat, hogy egy színigazgató búcsúzik, mert a vadonatúj díszletek, a ragyogó .ru­fehérnemü, ágynemű anya gok, paplanok, takarók, harisnyák, kesztyűk nagy választékban, olcsón Mayer Ágoston divatüzletében, Nyíregyháza ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági hitel. Telefon 5-37 hák, a megháromszorozódott létszá­mú statisztéria és a zenekar, — egy most bemutatkozó direktornak is becsületére válnának. A harmadik miskolci napilap is másfél hasáb terjedelemben foglal­kozik a kivételes művészi .esemény­nyel. Többek között a következő­ket írja: — Az Erzsébet sokkal több, mint a szokott ért élemben vett — akár nagy-operettek. Szép magyar törté­nelmi színjáték, hozzá méltó, ízes magyaros és nagyvonalú .zenei alá­festéssel. — A miskolci színiház érdeme sze­rint készült fel a különleges jelentő­ségű operett előadására s minden művészi erejét sorompóba állította, nem takarékoskodva anyagiakban sem, amikben pedig tekintélyes ál­dozatokat kívlánt a külsőségekben is nagyigényű darab. Hasonló lelkes hangon ír bosszú hasábokon át ez a miskolci lap is, jelezve azt, hogy az Erzsébet, elő­adása eddig soha nem látott mű­vészi élményt jelent. Ezek után ért­hető lelkesedéssel várja a nyíregy­házi közönség a nagy premiert, az „Erzsébet" pénteki előadását. Ma, csütörtökön este: Nyitott ab­lak. Ketten egy jeggyel. Minden idők legmulatságosabb katonaope­rettje: a Nyitott ablak, ma, csütör­tökön) este, „Ketten egy jeggyel" szerepel a színház műsorán. Minden megváltott jegyhez egy ingyen jegyet ad a színházi pénztár. Az „Erzsébet" bemutató előadása péntek este. Régóta nem látott ün­nepi e.st lesz pénteken este a szín­házban. Ekkor kerül bemutatóra Huszka Jenő és Szilágyi László pél­dátlan sikert aratott magyar leve­gőjű és tárgyú, felemelőe.n szép ope­rettje. .Az Erzsébet külön helyet foglal el a zenés darabok történeté­ben, sikere és jelentősége vetekedik a békeidők nagy zenés eseményé­vel, a János vitézzel. A színház igaz­gatósága és lelkes társulata az iro­dalmi értékű műhöz méltó szeretet­tel és gonddal készül a pénteki be­mutatóra. — Az „Erzsébet" pén­teken, szombaton, vasárnap délután és este szerepel a színiház műsorán. Bubus — mérsékelt hely-árakkal, szombaton délután 4 órakor. Mairica grófnő, Kálmán Imre gyö­nyörű nagyoperettje, hétfőn este Ketten egy jeggyel kerül színre. Siessen jegyét megváltani az év legnagyobb művészi eseményére, az Erzsébet pénteki bemutatójára. SZÍNHÁZI MŰSOR Csütörtök délután: Legyen úgy. mint régenvolt; este: Nyitott ablak. Péntek: Erzsébet. Szombat délután: Bubus; este: Erzsébet. Vasárnap délután: Erzsébet; este: Erzsébet. Hétfő: Marica grófnő. — Számos női bajnál gyakran igen nagy megkönnyebbülést szerez reg­gel éhgyomorra egy félpohárnyi ter­mészetes „Ferenc József" keserűvíz azáltal, hogy a belek tartalmát gyor­san felhígítja és akadálytalanul ki­üríti, azonkívül pedig a.z emésztő­szervek működését lényegesen elő­mozdítja. Kérdezze meg orvosát 1 Biztosítás elleni panaszok a BIOSZ kaposvári nagygyűlésén A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége kaposvári nagygyűlésén úgy a város, mint a vármegye előke­lőségei, továbbá az állami és magán­vállalatok vezetői igen nagy szám­ban vettek részt. Rendkívüli érdek­lődés fogadta Gebhardt Domonkos m. kir. kormányfőtanácsosnak, a BlOiSz. elnökének előadását, aki tökéletes tárgyismeretre valló meg­állapításaival egészen újszerű meg­világításba helyezte a biztosítás népszerűsítését akadályozó kérdése­két. Megvilágította azokat az oko­kat, amelyek az utóbbi évtizedekben bekövetkezett biztosítási vállalati válságokat előidézték, majd az ada­tok. hosszú sorával igazolta, hogy a ross.z kárbecslésnek legtöbbször nem a biztosító vállalatok az okai, hanem az 187l5. évből származó Kereske­delmi Törvény egyes elavult intéz­kedései. Elhitető magyarázatot adott továbbá az aranykoronában kötött életbiztosítások ne,m kielégítő valorizációról s mindarról 1 a többi problémáról, amelyekkel kapcsolat­ban a legtöbbször tájékozatlan kö­zönség nem egyszer úgy véli, hogy egyoldalúan ki van szolgáltatva a biztosító intézetekkel szemben. Feszült érdeklődéssel kísérte a hallgatóság Gebhardt fejtegetését az életbiztosítási díjtartalék értékálló­ságáról. Mélyenjáró fejtegetéseit ab­ban foglalta össze, hogy ez a problé­ma nagyban vészit jelentőségéből, ha megváltozik az állami pén.zfede­zeti politika, vagyis ha az állam a pénz belső forgalmában és értékelé­sében letér az aranyfedezetről és értékmérőül a munka tényleges eredményét ismeri el, mint olyant, amely nem lehet spekulációs alap. •Az óriási tetszéssel fogadott elő­adást 100 terítékes vacsora követte, amelyen a biztosítás népszerűsítése rviárkSoi/ifásrfcl/összes műszaki cikkek, tömítések, llcjjjaviidauniiuz, magyar és Böhler dobsinek, csap­uhu— égyfémek, szerszámok Wirtschafter Ármin vaskereskedésben — Nyíregyháza, Telefon 90. — olctó áron besze­rezhetők — Cséplőgép átépítéshez S. K. F. golyós csapágyak­érdekében nagy munkát kifejtő Gebhardt Domonkost nemcsak a kaposvári biztosítók megbízottja, hanem a város képviselője, a Mező­gazdasági Kamara képviselője, to­vábbá a Kereskedők Egyesületének elnöke is üdvözölték. Harctéri napié JUDiUS 16. 1916. A volt kaposvári 44. gya­logezred II. zászlóaljának Luck kór­nyékén vivott harcai közben történt, hogy a zászlóalj hátába kerttlt oro­szok a 6. századot és a 7. század egy részét meglepték és elfogták, amire az ezredtarialékban volt két századot ellentámadásra rendelték. Már most ez a két század igen messze hátul lévén, a kb. 2 kiló­méternyi távolságot jórészt futásban tette meg, úgyhogy még nagyobb bajok beállta előtt érkeztek rendel­tetések helyére. Rövid szuszogó után lendületes rohammal nekimentek az oroszoknak és nemcsak, hogy ki­szabadították a fogságba jutott baj­társaikat, hanem még 60 sebesület­ien oroszt is foglyul ejtettek. A gyors segítés vágyától hajtott kitartó futás tehát időnyereséget, a felzárkózás gyorsasága és a támadás lendülete pedig teljes sikert hoztak. Junius 17. 1915. A galíciai Veresica folyó menti orosz állások ellen intézett tá­madásunk közben Adorján Pál, volt marosvásárhelyi 9. honvéd huszár­ezredben tizedes, földerítő járőre élén az oroszok leghevesebb tüzében de­rítette fel azok védelmi vonalát és tüzérségi állásait. Eközben azonban súlyosan megsebesült. Szemevilágát veszítette el. De, hogy azt, amit lá­tott megjegyezhesse és értékes meg­állapításainak elöljárói hasznát ve­hessék, a legközelebbi parancsnok­sághoz vitette magát, ahol azután kötelességszerűen megtette jelenté­sét. így tehát példás magatartásával méltán kiérdemelte az arany vitéz­ségi érmet, mellyel ezt a legsúlyo­sabban rokkantá vált hőst, jutalom­képen kitüntették. «8í *•

Next

/
Oldalképek
Tartalom