Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 122-145. szám)

1939-06-16 / 134. szám

Ura 10 fillér (Trianon 20) Vn. évfolyam 134 (1850 i szám Fentek YÍRVIDÉK OLCSI HIRIAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. í£ostatakaréki esekkszám: 47.139. Telefon: 77. PH1 \JiUá\ NAPIl áP * Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P, ruLf !i mH! 11 Hr ! LMr Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Erdélyi véreink sorsa A Magyar (Élet Tártjának hétfői -első összejöveteléin Teleki Pál gróf miniszterelnök után Csáky István gróf külügyminiszter is felszólalt olyan kérdésben, amely az egész magyar népet közelről érinti és rendkívül érdekli. Az Erdélyben élő elszakított véreink sorsáról esett szó ebben a felszólalásban, annak a visszautasításnak a kapcsán, amelylyel Románia elvetette a magyar kormány által egy kisebbségi egyezmény megalapozására, kidolgozására és megkötésére tett ajánlatot. A felszólalásiban a legörvendetese'bb az a józan és mégis önérzetes hang volt, amellyel Csáky István gróf ezt az egész kérdést felszínre vetette és a magyar álláspontot kifejtette. Nyíltan megmondotta, hogy ezt a büszke visszautasítást a maga részéről nem érti és nagyon sajnálja. Ma már azonban nem tartunk oltt, hogy azokért a magyar testvéreinkért, akiknek még mindig idegen állam keretében kell élniök és szenvedniük, ne tehessünk semmit. Éppen ezért, ha megegyezés útján nem sikerül a dolog, keresünk újabb utakat és módokat, amelyek rendelkezésünkre állanak. A román közvélemény teljesen félremagyarázza a helyzetet, ha azt gondolja, hogy a magyar kisebbségnek járó jogokat valami kegyes ajándékként adja majd meg, ha egyáltalán megadja, mert a trianoni békeszerződés .záradékaként az utódállamok magukra vállalták a területükre sodort magyar kisebbségek jogainak tiszteletbentartását és teljesjogú állampolgárokként való kezelését. A mult tapasztalatai ezen a téren nagyon keservesek voltak számunkra, hiszen minden magyarnak élénken emlékezetében van az a számos kísérlet, amikor a Népszövetségihez benyújtott panaszok formájában próbáltuk ráterelni a világ közvéleményét elszakított magyar testvéreink üldöztetésére és szenvedéseire, de kivétel nélkül -sikertelenül. Csáky István őszintén megmondotta, hogy ez a dermesztő sikertelenség volt egyik főoka a Népszövetségből való kilépésünknek. A román államhatalom rideg bánásmódja az erdélyi magyarsággal szemben annál is érthetetlenebb, mert lojalitását már nem egy alkalommal bebizonyította, hiszen ez a közel kétmillió főt kitevő kisebbség csatlakozott az egyetlen román párthoz, aminek fejében Ígéreteket kapott ugyan, de az Ígéretek beváltására még ma is hiába vár. Nagyon .megszívlelendők voltak a külügyminiszternek a megjegyzései abban a tekintetben, hogy Európa mai feszül viszonyai közepette minden államnak elemi kötelessége, hogyha vitás, de kétségtelenül jógos kérdések megoldására békés tárgyaI Megválasztották a képviselőház tisztviselőit A képviselőház ma délelőtt ülést tartott. Néhány perccel 10 óra után nyitotta -meg az ülést Magyari-Kossa korelnök. Bejelentette, hogy az igazoló bizottság egy mandátum kivételével valamennyi képviselő mandátumát igazolta. Gróf Pálffy Fidél mandátumát a közigazgatási bíróságihoz tették át megvizsgálás céljából. A képviselőház ezután titkos szavazás útján megválasztotta elnökét. A leadott 181 szavazatból 178 szavazat Darányi Kálmánra esett. Ugyancsak titkos szavazás útiján választották meg a Ház alelnökeit. 147 szavazattal alelnökké választották vitéz Bobory Györgyöt és Szinyei-Merse Jenőt. 35 szavazat érvénytelen volt, 3 szava.zat pedig megoszlott. Háznaggyá egyhangúlag Putnoky Móricot választották meg. Jegyzők a következők lettek: Boconádi Szabó István, Kovács Gyula, vitéz Miskolczii Hugó, Mocsáry ödön, Nagy Ferenc és Szeder János. A kormányzó beszédének méltatása a külföldi lapokban A külföldi lapok mai száma részletesen foglalkozik a; parlament megnyitásával s különösen a kormányzó beszédével. Az olasz Popolo di Roma színpompás tudósítást közöl az ülésszak megnyitásáról. A kormányzó beszédéből kiemeli azt a gondolatot, hogy Magyarország békét akar s ebben a törekvésében erejére és a hadseregre támaszkodik. A Messagero azt a lelkesedést emeli ki, amely a kormányzónak Olaszországra és Németországra vonatkozó szavait kísérte. Berlinben is mély hatást váltott ki a kormányzó beszéde. | A jugoszláv politikai élet jóleső érzéssel könyveli el a kormányzó beszédét, amikor kijelentette, hogy nagyra értékeli Jugoszlávia barátságát. Az angol lapok is foglalkoznak a kormányzó beszédével. Az Evening Standard különösen azt emeli ki, hogy a kormányzó a pápa személyében látja azt az embert, aki a békemozgalmat megindíthatja. A Paris Midi a kormányzói pár i arcképét közli az első oldalon. A Journal des Debats hangsúlyozza, hogy Magyarország a béke fenntartásán fáradozik. nyugalmukat az engedményes terület lakossága előtt is bebizonyítsák, tegnap frakkban és estélyi ruhában jelentek meg egy mulatságon. Párisban is általában súlyosnak ítélik meg a helyzetet. Azt hiszik, hogy Páris, London és Washington közös jegyzékét dntéz a tokiói kormányhoz. Bár elismerik, ihogy a helyzet súlyos, remélik, hogy közvetlen veszély nem fenyeget. A felsőház ülése A felsőház ma délelőtt ülést tartott. Megválasztották a tisztviselői kart. Elnökké Széchenyi Bertalant, alelnökké báró Radvánszky Albertet és báró Perényi Zsigmondot választották meg. Széchenyi Bertalan elnöki székenek elfoglalásakor kijelentette, hogy már harmadik izben választják meg elnökké, ezért nem szükséges programot adria. A római francia nagykövet II távolkeleti helyzet nagyon feszült Londonból jelentik: Bár az ostromzár alá vett Tiencinben minden csendes, Londonban mégis aggodalommal figyelik a távolkeleti eseményeket. Valószínűnek tartják, hogy Japán azt követeli rövidesen Angliától, hogy szüntesse be a kínai nemzeti kormány támogatását. Csang.' KaiwSek csak az angol támogatás mellett képes fenntartani az ellenállást. Tiencinben három és félmillió font értékű aranykészlet van. Ezt az összeget használják fel a kínai nemzeti kormány valutájának érafedezetéül. Az angol kolónia tagjai, hogy Rómából jelentik: Franáiaország római nagykövete tegnap este ebédet adott Ciano olasz külügyminiszter tiszteletére. Az estebéden részt vett a diptomaciai testület több tagja s az olasz külügyminisztérium számos vezető tisztviselője. Gafencnt megoperálják Bukaresti jelentés szerint Gafenou román külügyminiszter rötvi^ desen Parisba utazik, hogy májbaja miatt operációnak vesse alá magát. Osztálysorsjáték 2000 pengőt nyert 78512. 1000 pengőt nyert 8671. (Felelősség nélkül.) Időjárás Élénk északi szál, ma még sok helyen eső, Keleten zivatar várható. Nyugaton holnap az időjárás javul. A hőmérséklet még nem változik lényegesen. lások útján mód és eszköz van, akkor ragadják meg az érdekeltek az alkalmat, mert minden ilyen vitás kérdés kiküszöbölése és az igazság elveinek megfelelő rendezése, hozzájárul az európai béke fenntartásához és a civilizáció megmentéséhez. Mi, magyarok, soha el nem feledkezhetünk ma még elszakított testvéreink sorsáról és küzdelmeiről, mert egyik legdrágább és legnagyobb kincsünknek elszakadt testvéreinket érezzük. Ma már elmúltak azok az idők, amikor a magyar fájdalom jajkiáltása a pusztába veszett el s amikor a magyar jogra való legkisebb hivatkozásra fegyveres fenyegetéssel válaszoltak az érdekeltek. Romániának észre kell vennie és meg kell látnia, hogy az utóbbi pár esztendő alatt nagyot fordult a világ kereke. Hol vagyunk attól az időtől, amikor a Népszövetség kebelébe tömörült győztes államok és azok csatlósai szinte korlátlanul diktáltak Európában s tetszésüktől függött országok és népek sorsa és boldogulása. Európában gyökeresen megváltoztak az erőviszonyok s ma a Róma—Berlin tengely a vele baráti együttműködésben dolgozó államokkal legalább olyan erőt jelent, mint amilyen erő volt a háború befejezése után a győztesek szövetsége. De meg Magyarország helyzete sem hasonlítható ahhoz, amilyen csak pár esztendővel ezelőtt is volt. Visszanyertük katonai egyenjogúságunkat s ma már a magyar katona, a magyar hadsereg olyan erőt jelent, amellyel minden államnak számolnia kell. Nem fenyegetésként mondjuk ezt, csak utalásként. Utalásként arra, hogy az elszakított magyarságnak ma már nem kell azt a lelket-testet ölő elhagyottságot éreznie, amit érzett akkor, amikor tudta, hogy a.z anyaállam aléltan és összetörten fekszik a küzdelem porondján. A magyar sors kezd jobbrafordulni, a magyar jövő kezd reménytelj esebbnek látszani. Ez a remény adjon erőt az erdélyi magyarságnak is a még szükséges kitartástáshoz, mert minden okunk meg van arra, hogy higyjünk a régi jó közmondásban: „türelem, rózsát terem".