Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 122-145. szám)

1939-06-15 / 133. szám

Ara 10 fillér (Trianon 20 ) vn. évfolyam 133 n 849.) szám r r YIRYIDEK tsOWll/f /f/A/ HIRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. fé | "T g yr A í Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. r ULI f llVMI Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. A kormányzó megnyitotta az uj országgyűlést Ma délben ünnepélyes külsőségiek között nyitotta meg az országgyűlés új ciklusát vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A megnyitás előtt 10 órakor a tör­vényhozók istentiszteleten vettek részt. A megnyitás történelmi jelentő­ségű beszédét 12 órakor mondotta el a kormányzó a parlament kupola csarnokában összegyűlt törvényiho­zók előtt. A kormányzó beszédében többek között a következőket mon­dotta: — A nemzet ősi erényébe vetett bizalommal üdvözlöm az új ország­gyűlés tagjait. Hálát kel! adni az Istennek, hogy egy területben és népességben megnagyobbodott or­szág törvényhozó testülete lett a mára összehívott új országgyűlés. Hálát kell adnunk, hogy 20 év után az Isteni Gondviselés megengedte, hogy elszakított részeink egy része öldöklő háború nélkül, az igazság diadalával visszatért. Üdvözletem azoknak is szól, akik a visszatért részeket képviselni fogják, őket be­hívni a képviselőház első feladata. Na«yobb és hazafiasabb elmélyedésre van szikség Szent István évében Isten külö­nös kegye és a nagy király segítő szelleme által a magyar nemzetre biztató feladatok következnek. Hi­szem és remélem, hogy ugyanazzal a 'hivatásszeretettel fog az új or­szággyűlés munkálkodni, mint a tör­ténelem többi országgyűlései. lEilső feladat lesz, hogy az állam­alkotmányba beilleszkedő önkor­mányzatot adjunk Kárpátaljának, amelyet megbontani konkolyhintés volna. Minden kormányzati ténye­ző különös gondot fordítson arra, hogy a visszatért népek helyzetét javítsa. Egység, munka, megértés befelé, függetlenség, önállóság kifelé. A törvényhozás alkosson olyan tör­vényeket, amelyek a társadalmi bé­két és megértést szolgálják, amelyek a társadalom legkisebb egységét, a családot erősítik meg. Gondoskod­nunk kell, hogy házhelyhez, egész­séges otthonhoz juthasson a falu, a gazda, az iparos mennél inkább fo­gyasztóvá válbassék. De gondoskodni kell a falusi nép egészséges és szociális fejlődésérői is. Szabályozni kell a társadalmi gondozást. Az egyedek oktatása mellett a társadalmat szeretetre és áldozatbozatalra kell nevelni. Álta­lában az egész nevelés terén nagyobb és hazafiasabb elméllyedésre, céltudatosabb összefogásra van , szükség. A felsőbb és középiskolákban ép úgy, mint az alsó iskolákban, a ha­zaifias gondolkodást élő valósággá kell tenni. Műveltségben, erkölcsi és hazafias gondolkodásban új réteget kell nevelni. Gazdasági életnnk alapja: Több munka, több termelés — Az országgyűlésre jelentős gaz­dasági alkotások törvényhozása vár, amelynek alapja, hogy mindenki dolgozzék és munkájából tisztessé­gesen megélhessen. Gazdasági éle­tünk alapja: töblb munka, több ter­melés. A több munka hazafias köte­lesség. A többtermelés nemzeti ér­dek. Az országgyűlés és a kormány feladata a társadalmi, gazdasági és nemzetszociális feladatok egyezte­tése. A földművelés emelése nélkül n:em fejlődhet kereskedelmünk, e fejlődés nélkül pedig nincs ipar és nem tudunk kenyeret adni, amely­ből az önálló és erős hadsereg tá­mad. A földreform során mennél több család megalapítása a cél, de ugyanakkor gondoskodni kell a ter­melés mennyiségi és minőségi foko­zásáról is. Erre szolgáljon a terme­lési hitel fokozása is. Az ország te­rületi gyarapodása következtében új és szélesebb kilátás nyílik a me­eőgazdasági fejlődés számára. De mindenkor szem előtt kell tartanunk a szomszédos államok gazdasági életberendezkedését és ezért a kis országoknak ügyein lök kell a minő­ségi termelésre. Termelésünk foko­zásának előfeltétele, hogy alaposab­ban tanulmányozzuk a fejlődési le­hetőségeket. A közigazgatást jobbá, gyorsab­bá és emberiesebbé kell tenni. Ezen sokat segíthet az országgyűlés meg­felelő törvény által. Fontos felada­tok várnak az új országgyűlésre az adózás egyszerűsítése terén is. — Pénzügyi politikánk alapja a pénz értékének fenntartása, az iparpoliti­ka minél egészségesebb irányban való fejlesztése. Nagy gondot kell fordítani a közlekedés és hajózás fejlesztésére. a nemzetnek saját ereiével keü betöltenie hivatását Kiválóan megszervezett honvéde­lemre van szükség. A fegyelmezett, elsőrendűen kiképzett hadsereg — é'lén ifenkölt szellemmel áthatott tisztekkel — a függetlenség és a bé­ke leghatalmasab támasza. A nemzet áldozatkészsége lehető­vé tette a korszerűen felszerelt had­sereg megteremtését, de a munkának tovább kell folynia és folyik, mert szükség esetén a nemzet összes élő és holt vagyonát a honvédség javá­ra kell áldozni. A magyar nemzet függetlensége és szabadsága megta­nított arra, hogy saját erejével kell betölteni hivatását a Diuna-imeden­j oében a népek fejlődése és boldogu­lása érdekében. Barátaink mellett kitartunk Barátaink mellett kitartunk, hálával gondolunk a nagy nemzetekre, ame­lyek elsőként állottak melletünk. Olasz­országra és régi hűséges fegyvertár­sunkra, Németországra, amelynek ba­rátságára támaszkodva érhettük el ed­digi eredményeinket. (Az országgyűlés tagjai perceken át tüntetően tapsoltak a kormányzó kijelentéseire.) Mint eddig, a jövőben is együtt kívánunk haladni és munkálkodni a béke érdekében. Az ismét szomszédunkká vált Len­gyelországgal a történelmi hagyomá­nyok alapján kifejlődött iratlan törvé­nyek kötnek össze. Megemlékezett ezután a kormányzó a Jugoszláviával fennálló jóviszonyunk­ról is, majd igy folytatta: Mások jogait tiszteletben tartva ba­ráti jobbot nyujtunk a többi nemze­teknek is, amelyek megérteni igyekez­nek bennünket. Az a remény tölt el, hogy mi is hozzájárulunk a népek és az országok békéjéhez. A nagyhatalmaknak mádjnkban volna nj és igazságos helyzetet teremteni A világtörténelem különösen ne­héz korszakába esik a törvényhozás megalakulása. Európa feszültségben él, aminek a párisi békediktátum igazságtalansága az oka. Ennek a helyzetnek a fenntartását célozta a Népszövetség, amely azonban a kis nemzetek érdekeit sohasem vette fi­gyelembe. Megkezdődött a fegyver­kezési láz és mintha Európa két tá­bora állanak egymással szemben láb­hoz tett fegyverrel. Ho-gy a minden­kit és mindent elsöprő háború meg nem indult, az csak azért van, mert minden felelős államtényező tudta, hogy ez a kultúra halálát jelentené. Állítom, hogy nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne elintézni tárgya­lások által. A nagyhatalmaknak módjukban volna egy úlj és igazsá­gos helyzetet teremteni. A tárgyalás ideje talán elérkezett, de a kezde­ményezés nehéz. Legszerencsésebb megoldás volna, ha a nagyhatalmak meghívására a világ legmagasabb, legőszintébb és legönzetlenebb fóru­ma, a pápa vállalkozna. Különösen nehéz az országgyűlés feladata, mert végsőkig feszült kül­politikai légkörben kell összeülnie, de nehéz azért is, mert az államok és a polgárság bonyolult új életének rendje még sehol sem alakult ki véglegesen. A nemzet válságos óráiban min­dig rátalált a helyes útra. Ez csak azért volt lehetséges, mert népünk tekintély- és alkotmánytisz­telő s mindig tudta, hogy mit és ho­gyan kell cselekedni. Ezért sikerült a keresztény királyság megalakulá­sától a modern állam kialakulásáig minden átalakulást nagyobb megráz­kódtatás nélkül vinnie. Alkotmányos életünk folytatása nemzeti erősségünk. Mint az alkotmány és a törvényes rend legfőbb őre, (Hosszantartó taps és éljenzés.) felhívom az országgyű­lést, hogy törvényhozó munkáját törvényhozó alkotmányunk szelle­mében viégezze és az ezeréves ha­gyományok és korszerű követelmé­nyeknek megfelelően építse, fejlesz­sze a magyar állam épületét. A kormányzó beszédét lelkes taps követte, majd a Himnusz és a Rá­kóczi-induló hangjaival az ország­gyűlés megnyitása véget ért. Tömegesen szelnek ál Romániából Ungvárról jelentik: Kárpátalját sűrő rajokban lepik el a Romániából idemenekültek. Nagy obibár a magya­rok, székelyek és katonaszökevé­nyek, de akad köztük szép számban román és szász is. Fancsikán most hat ilyen szökevényt adtak ki gaz­dasági munkára, mivel olyan töme­gesen szöknek, hogy a hatóság nem tud velük mit kezdeni. Valameny­nyien nagyon panaszkodnak az otta­ni tarthatatlan állapotok miatt és annak a nézetüknek adnak kifeje­zést, hogy rövidesen még nagyobb tömegek fognak átszökni. Megtörté­nik az is, hogy fegyveresen szökik át az a járőr, amelyet a határ őrzé­sére küldenek ki. Egy helyen, Halmi mellett az üldözésre kirendelt határ­őrök együtt szöknek el a szökevé­nyekkel. Mind alig várja, hogy már ők is felszabaduljanak. Érdekes, hogy akadt egy román, aki alig tud beszélni magyarul, de azt mondja: inkább akarok magyar katona lenni, mint román, mert legalább enni lesz mit. Apám is magyar katona volt a világháborúban, hadd legyen a fia is az.

Next

/
Oldalképek
Tartalom