Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 122-145. szám)

1939-06-10 / 129. szám

(Trianon 20.) 1939 június hó 10. aiMBSSSiMiSg 3. oldal II kommün véres emlékei idéződtek fel a szatmárcseki csendőr gyilkosság bünperének háromnapos tágyalásán Rozner Józsefet és Varja Andrást 15-15 esztendei, két vádlottat 10-10 évi fegyházra ítéltek, a többit felmentették I link íriekcs «allanlia a szlrailstgak taglalttól — Itpoavl lllail iril callallraliak aiaaiarn visszaaaltkazétcl — Iz ejylk (állott lelasáia BstzusMl az ítélet hallatára A nyiregytházi büntdtőf örvényszék 100-as szántó nagy esküdt széki terméfoe három napon át szorongó izgalommal és feszült érdeklődés közbén -tárgyalták a 20 hévvel ezelőtt történt tiszacségei csendőrgyilkosság ügyét, amelynek .vádlottjait gyilkosság bűntettével vádolta meg az ügyészség. A büntető főtárgyalást hétfőn reggel 9 órakor nyitotta meg dr. Várady Mihály. tanácselnök. A tanács tagjai Kelemen Gábor és dr. Garay GytiLa törvényszéki bírók voltak. A vádhatóságot dr. Telkes Béla kir. Ügyész képviselte. Színültig megteltek a -ihaigatóiság számára fenntartott padsorok is, amikor szuronyos foglházörök elővezdtiték a Letartóztatásban levő vádlottakat: Rózraer József pincért. Kelemen Kálmán,, Varjú András, Kovács Imre, Farkas István, Wolf Zoltán beregszászi lakosakat, Disznósd Jiózsef kisvárdai, Lukács András, Szűcs Bertalan és Révész Béla beregszászi napszámosokat. A bűn per többi vádlottjai szökésben vannak. Egyébként a bűnpernek érdekességét ad az a körülmény is, hogy négy hónap múlva elévült volna a bűncselekmény. A főtárgyalás megnyitása után Várady dr. elnök egyenként számbavette a .vádlottak személyi adatait, ma-jid a vádirat ismertetésére kerüllt a sor, amelyből ijesztően idéződ,öt-t fel a kommün véres napjainak gyászos emléke. Kommunista agitátort küldenek kl Szatmárcsekére Az 1918 novemberi forradalmat követő proletárdiktatúra alatt a szatmárcseked csendőrörs, Körme ndy Elek és Bortbély Károly tiszthelyettesek parancsnoksága alatt mindent elkövettek, hogy a kommün esztméi rue tudjanak gyökeret verni. Amikor a 'beregszászi direktórium értesült a csendőrök ellenforradalmi tevékenységéről, 1919 április hó 19. napiján Zódely Károly kommunista agitátort! küldte ki Szatmárcsekére, hogy a csendőrséget jobb belátásra bírja. Zédelv meglepetve látta, hogy Szatmárcsekén helyreállitatták a régi rendszert és a csendőrök már a rendfokozatot is felivarrták és kakastollas kalapban teljesítettek szolgálatot. Zsédely Károly, Talpas Ferenc csekei lakossal vissza akart térni Beregszászba, ihogy jelenltését megtegye, de a csendőrök őrizetbe vették, mert a község főjegyzőjének kijelentették, hogy még véres napja lesz C se kén ék. ígéretük nem késett sokáig, mert a csendőrök őrizetéből későíbib kiszabadult Zédely és Talpas felílárimáziták a beregszászi direktóriumot, alhonnan Polónyi, Serbán és Sztan,kotvies terroristák vezetéséivel felfegyverkezett büntetőexpedíciót küldtek a szatmárcsiekei csendőrök ellen. Riadó! Elindul a büntetőexpedicié Lftl,9 április 20-án, húsvét vasárnapján délben riadó hangzo'tt el a beregszászi korzón és a Royal-vendéglő előtti riadógyiilekező helyre mintegy 100 főnyi yörösőrt tereltek össze a revolveres vezetők. A főhangadó itt Talpas Ferenc volt, akit a sátoraljaújhelyi törvényszék 1920 májusában kivégeztetet, továbbá Sztankovics György, aki 1923ban a váci fegyházban végezte életét. A sorakozás után Polónyi Károly és Serbán János parancsnokok kiválasztottak rmnjtegy 33 főnyi csapatot. Ezeket a beregszászi csendőrlaktanyába .vezették, ahol felfegyverezték őket és a kirendelt szekereken elindultak Badaló felé. A vádlottakat, akik akkor még javarészt a harcterekről • visszakerült fiatalTeleíos ii. ss. Uránia Filmszínház » Teleion sz. junius 9 10 11 -13. Péntek, szombat, vasárnap- hétfő FIUK VAROSA Az idei filmtzezon legértékesebb és legmagasabb színvonalú produkciója. Előadások mindéit nap 5, 7 és 9 órakor Vasárnap d e. fél 11 órakor matiné, kedvezményes helyárakkal •«• IIHIII HIMIUII •• emberek voltak, a terrorislta vezetők azzal igyekeztek megtéveszteni — állításuk szerint — hogy a Tiszánál garázdálkodó román katonákat kell ártalmatlanná tenniük. I vörisik közelharca a cseniirlaktiava ellen A felifegyverkezett csapa't a Tiszához érve, gyalogosan kelt át a badalói réven és megindultak Szatmárcseke felé. Itt szembetalálkoztak egy csendőrijárőrrel, akiket lefegyvereztek. A csendőrlaktanya közelében a terroresapait parancsnoka, Polónyi Károly — aki később a cseheknél gimnáziumi tanár lett — maga vette át a vezetést és a most már J\em less gondja egészségére, ha Hajdúszoboszlói gyógyvizet 3a iszik. — Számos ra hozza meg a biztos gyógyulást. észlhez tért és szökni akaró egyikmásik vádlottaJt) agyonlövés terűiével kényszerítette parancsának ellentmondás nélküli teljesítésére. Amikor egy-egy csendőrt láttak a távoliban feltűnni, lövöldözni kezdtek rájuk, de a csendőröknek' sikerült elmenekülniük. A laktanyában maradt ihárom csendőr a .vörösökkel felvette a harcot és az épületi ablakából a tűzet viszonozták. Mintegy félórai lövöldözés után Polónyi látva, hogy a csendőrök nem adják meg magukat, „Kézigránátosok előre!" felhívással rolhamolt vezényelt. A rohamban a vádlottak közül Varjú András, Rósner József és Sztainkovics György hason csúszva az épület közelébe jutottak s onnan kézigránátot dobtak be a nyitva levő ablakon. Legyilkolták a csendőröket egyikük A csendőrök látva, hogy a harc a túlerővel szemben hiábavaló, menekülni akartak. Az örsparancsnok, Körmendi Elek a kert felőli ablakon ki akart ugrani, az egyik terrorista azonban közvetlen közelről agyonlőtte. — Ugyanekkor még 11 másik lövés is érte. Borbély Károly őrmester és Rákosi Simon csendőr lát-va, hogy a menekülés útja el van .vágva, fehér zsebkendőjüket lobogtatva, elhatározták, hogy megad ják magukat. A vörös katonák azonban ekkor már beözönlöttek a laktanyába és Borbély Károlynak nekiesve, szuronyaikkal összeszurkálták, rn'aíjd Borbély Károlyt szívenlőtte, úgyhogy holtan esett össze. A menekülő Rákosi Simon csendőrtársia holttestéiben megbotlott, mire a féktélen dühhel eltelt terroristák puskatussal úgy agyba-főbe verték, hogy eszméletét vesztette. Később, amikor magához térit, tovább ütötték-verték, rugdosták, majd hazafelé menet az összekötözött Rákosit Polónyi a Tiszába akarta dobatni és csak egy öreg fuvaros kérésére állott el szörnyű tervéitől. A terrorcsapat ezután valósággal kifosztotta az elárvult csendőrlaktanyát és bőséges zsákmányával az esti órákban visszatért) Beregszászba. Részben beismernek, részben tagadnak a vádiattak A mosit már javakorban levő -vádlottak egymásután sorolják fel a 20 év előtti borzalmas nap eseményeit és mindannyian azzal védekeznek, hogy fiatalos, meggondolatlan fejjel a terrorista vezetők Polonyi, Serbán és dr. Simon Mózes vol't beregszászi ügytvéd parancsának voltak kénytelenek engedelmeskedni. Vallomásaik során menteni igyekeznek magukat ós a történtekért a felelősséget a szökésiben lévő vádlottakra igyekeznek áthárítani. A vádlottaknak izgalmakban bővelkedő kihallgatása még kedden délelőtt is tartott. Ezután került sor a bűniper mintegy félszáz tanújának kihallgatására. flpponti cellatársa elmendja, miért ítélték a nagy államférfiul életfogytiglani fegyházra A tanúk közül a legérdekesebb vitéz Rákosi Simon csendőrőrmester vallomása, akinek sikerült élve menekülni a laktanyából, de akit a terroristák magukkal 'hurcoltak. Rákosit a forradalmi törvényszék 15 évi fegyth.ázra ítélte és a -váci fegyházba szállították, ahol Apponyi Albert gróffal, Khuen-Héderváry gróffal és Wckerle Sándorral együitt töltötte a fegyház ideg-> és lelketőrlő napjait. Rákosi Simon rendkívül megkapó visszaemlékezést mondott el gróf Apponyi Alberttel való találkozásáról. Egy alkalommal munka közben öszszekerült Apponyi Albert gróffal, aki egy fegyházőr elnézése folytán beszélgetésbe eredt vele. A nagy államférfiú elmondotitla, hogy miért került a vésztörvényszék elé, miért ítélték el életfogytiglani fegyházra. Wekerlével sétált az utcán, amikor odaszólt neki: