Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 122-145. szám)

1939-06-28 / 144. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1939 junius 28. r^ ^ j (Trianon 20.) vn. évfolyam 144 (1

86o.i szám ^B€J u(í mimméK OLCSI » gi*rkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. & ÖAi |TI|/$M ÍM OI í A R ^ Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 E. SEantat&karékí csekkszám: 47.139. Telefon: 77. rULISI&Míí IlMrILMr Kő z ti sz tv is e 1 őkn e k 20%-os engedmény. A magyar kormány buzacsatája A világpiaci árak jegyzése és alakulása terén járatlan polgár minden különösebb érdeklődés nélkül veszi tudomásul, hogy a kormány ismét megállapította a most következő értékesítési esztendőre a búza belső piaci árát és hogy ez az ár átlagban a tavalyi színvonalon maradt azzal a különbséggel, hogy a termelő milyen időpontban viszi piacra az árut, ősszel, télen, vagy tavasszal értékesíti-e, viszont emelkedik a búzaár minőség szerint is, mert a 80 kilogrammot meghaladó hektolitersúly után bizonyos prémiumszerű felárhoz is van joga a gazdának. A közgazdasági élet folyamatának, bonyodalmainak, elsősorban az áralakulás technikájának ismerői nagyon jól tudják, hogy a búzaáraknak 'ez a megállapítása és rögzítése azt jelenti, hogy a magyar kormány közérdekből és elsősorban a termelés védelmében ismét győzelmesen vívott .meg egy eléggé súlyos búzacsatát. A világpiaci ár ugyanis lényegesen alacsonyabb, mint az a 19—21 pengő átlag, amely Magyarországon belső piaci árként van megállapítva és amelyért bármilyen mennyiségű búzát felvásárolnak az ezzel megbízott intézmények, feltéve, hogy a felkínált búza az úgynevezett tőzsdi szokványoknak megfelel. Minthogy pedig a körülbelül 28 millió métermázsára becsült búzatermésnek tekintélyes része nem itt benn kerül fogyasztásra, hanem azt exportáljuk, természetes az is, hogy a belső piaci és a világpiaci árak közötti különbözet effektive is az állam terhe, tehát mindannyiunké, kik kötelesek és kénytelenek vagyunk ezt vállalni a mezőgazdaság boldogulása érdekében. Kötelesek vagyunk vállalni ezt a terhet a világpiacinál magasabb belső búzaárakkal egyetemben saját jól fe-llfogott érdekünkben azért is, hogy gazdasági életünk rendje meg ne inogjon, hogy a gazda vásárlóképessége csorbát ne szenvedjen, tehát hogy a gazda adót tudjon fizetni, iparcikkeket, fogyasztási cikkeket tudjon vásárolni, ami viszont az ipar és a kereskedelem boldogulása érdekében szükséges. Kénytelen a közület a gazdák bevételét megfelelően emelni, hogy elegendő pénz kerüljön a gazdasági élet vérkeringésébe. Ezért kell a magyar kormányoknak már esztendők óta megvívni a búzá'csatát. Ha nem történnék intézményes gondoskodás a búza árának biztosításáról, ennek kétségkívül kárát vallaná az ország egész gazdasági élete. Nemcsak a közvetlenül érdekelt 'termelők, hanem a fogyasztók is, mert az ország mai gazdasági rendszere, a világpiaci .rendszerhez idomultan a rögzített búzaárakra Anglia hajlandó szavatolni a balti államok sérthetetlenségét A francia sajtó értesülése szerint az angol-ifrancia-szovjet tárgyalások továbbfolytatása bizonytalan, annak ellenére, hogy az angolok legutóbb már hajlandók voltak a szovjetköveteléseket teljesíteni. Az angol alsóház külügyi bizottsága tegnap délutáni ülésén ismételten foglalkozott az egyezmény ügyével és újabb javaslat eljuttatását határozták el. Kiszivárgott hírek szerint Anglia hajlandó szavatolni a balti államok sérthetetlenségét, de nem az egyezmény, hanem egy külön tikos szerződés alapján. Ez az új elhatározás sem teszi valószínűvé egyelőre a tárgyalások továbbfolytatását. A napokban azonban sor kerülhet egy francia-szovjet vezérkari megbeszélésre, amelynek legfőbb tárgya a háromhatalmi gyezménv. Japántól végleges választ kér Anglia A tokiói angol nagykövetet háromnegyedórás kihallgatáson fogadta a japán külügyminiszter. A nagykövet Anglia álláspontját ismertette a tienciini kérdésben, egyben kormánya nevében felkérte a külügyminisztert, hogy végleges választ adjon, hogy azt haladéktalanul közölhesse Londonnal és a sok nyugtalanságra okot adó ügyet végleg likvidálhassák. —: i — A képviselőház ülése A képiviselőház mai ülésén folytatták a kislakásépítések alómentesséigéről szóló törvényjavaslatot. Az első felszólaló Közi-Horváth József volt, aki örömmel elfogadta a javaslatot. Nyirő Antal pártja nevében örömmel üdvözöl és elfogad minden olyan javaslatot, amely szociális problémákat van hivatva megollani. Kóródy Tibor ugyancsak a javaslat mellett szólalt fel. Szabó Gyula volt az utolsó szónok, majd R.eményi-Sdhneller pénzügyminiszter mutatott rá, hogy mi tette sürgőssé a javaslat benyújtását. A javaslatnak általánosságban való elfogadása után Teleki Pál gróf beterjesztette, hogy a felvidéki és kárpátaljai képviselők behívására vonatkozó javaslat alapján az alábbi képviselőkt hívják be. A felvidéki képviselők közül: Demkó Mihályt, Egry Ferencet, Fenczik Istvánt, Földes Gyulát, Füssy Kálmánt, Gürtler Kálmánt, Paulik Györgyöt, Jaross Andort, Kadlec Antalt, Királv Józsefet, Korláth Endrét, Ortutay Tivadart, Papp Mihályt, Porunszky Gézát, Szentiványi Józsefet, Tost Lászlót, Turcsányi Imrét, Virág Bélát és Vozáry Aladárt. A kárpátaljai képviselők a következők: Bencze György, Bogsa János, Brody András, Csula Sándor, Babka Péter, Homicsko Vladimír, Papp István és Gregory ödön. A japán-magyar barátság becikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz Törs Tibor és Hubay Kálmán szólottak hozzá. Az ülés még tart. Holnapra 26 interpellációt jegyeztek be A Ház holnapi ülésére 26 interpellációt jgyeztek be. Az interpellációk elmondására előreláthatólag I csak a déli órákban kerül sor. van felépítve. Az, amit ráfizetünk a búzára a belső piacon és az az áldozat, amit az export támogatásával hozunk, tulajdonképpen a leghasznosabb beifektetés, mert alátámasztja a gazdasági egyensúlyt. Bizonyos azonban, hogy .végtelenségig nem lesz fenntartható ez a rendszer. Bizonyos, hogy előbbutóbb a belső piacon is közelebb kell jutnunk a búza világpiaci árához, tehát azt, amit ezzel veszítünk a vámon, be kell hoznunk a réven. A kormány is természetesen tudatában van annak, hogy a mai értéCianó gróf súlyos gyásza Ciano gróf olasz külügyminiszter édesapja ma hajnalban elhunyt. Ciano gróf a hír vétele után nyomban apja halálos ágyához utazott. A kormány több minisztere és államtitkára ma délelőtt repülőgépen kereste fal a külügyminisztert, hogy részvétüket tolmácsolják. Zavar a szlovák gyermekek balatoni nyaralása kürfil A Szlovákiai Magyar Párt nyaraltatási akciója során elhatározta, hogy 200 gyermeket a Balaton mellé küld üdülni. A gyerekek már felkészültek az utazásra, ma reggel azonban értesítés jött, hogy a közös útlevelet nem engedélyezik s így elutazásukra egyelőre nem kerülhet sor. Két gyermek borzalmas Halála A Temsvárhoz tartozó telepes község határában két gyermek elaludt a lucernásban. A kaszáló gép az útjába kerülő gyermekeket valósággal darabokra szaggatta. • • __ —— „ v i Megszűnt a salgótarjáni bányásztrájk A salgótarjáni szénmedencék sztrájkoló bányászai ismét megkezdték a munkát. Az egyeztető bizottságok folytatják tárgyalásaikat a bérem eléssel kapc solatosan. Börtönbüntetésre ítélték a sikkasztó jegyzőt Marossi Ferenc községi főjegyzőt a budapesti törvényszék sikkasztás bűntette miatt két év és két hónapi börtönbüntetésre ítélte. Idfifárás Mérsékelt északnyugati szél, egyes helyeken záporeső. Északon a hőmérséklet kissé csökken, nyugaton a nappali hőmérséklet nem változik, keléten kissé emelkedik. kesítési rendszer nem lehet örökéletű. Ez a magyarázata annak az intelemnek, hogy a gazdák már a jövő gazdasági évben igyekezzenek búzaterületeiket csökkenteni. Hogy ennek a műveletnek keresztülvitele milyen szabályok és elvek szerint történjék, arról bizonyára kellő időben fognak a termelők tájékoztatást kapni. Ez a tájékoztatás pedig lényegében nem lesz más, mint a termelésnek jótékony, nem kötelező erejű, de elkerülhetetlen és hasznos irányí' tása. Ez nemcsak joga, hanem kötelessége is a kormánynak mindaddig, amig a világpiaci helyzet nem változik, amig az egyes államok kontingentálják azt a mennyiséget, amenynyit piacaikra beengednek, tehát amig a mai kötött gazdálkodás rendszerét az egész világon nem fogják likvidálni. Kötelessége az államnak az irányítás azért is, mert hiszen a terményértékesítés tulajdonképpen az állam számlájára történik, irányítás nélkül tehát ki volnának téve annak a veszedelemnek, hogy gazdasági életünk egyensúlya felborul.