Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 98-121. szám)

1939-05-13 / 108. szám

2. oldal SZABO TC«I hiriAP (Trianon 19.) 1939 május hó 13. MEGNYÍLT qyureskőlstvá n Bessenyei téri vendéglője ••HHHnBHH ( a Róth vendéglő volt helyiségében Bessenyei tér 9. szám.) Esténként Sarkadi Elemér és cigányzenekara muzsikál fővárosi énekesnő közreműködésével! Kitűnő ételek és italok 7 Frissen csapolt sörök ! Zóna reggelik ! A harcászat elemei lA. hadászai (sztratégia) és a har­cászat (taktika) fogalmát sokszor cserélik össze mert azok lényege az olvasóközönség előtt legtöbbször is­meretlen. Hadászatnak nevezzük Clausewitz szerint azt a tevékenységet, aimely­lyel a vezér a döntő csatát előké­szíti, vezeti és a végső győzelem szempontjából ki ak n á zz a. Harcászatot gyakorol pedig az a vezető, ki a nagy cselekmény kere­tében neki kijutó feladatot, harc­ban, fegyvernemeit vagy fegyverne­mein belül rendelkezési egyéniségei­nek hatását összehangolva, meg­oldja. A két tevékenységnek vannak szi­gorúan el nem határolható közös te­írületei is, mégis azt mond/hatjuk, hogy a hadászat inkálbb a végső döntés kimunkál á'Sáin fáradozik (erő­csoportosítás), átcsoportosítás, ha­dászati fiotomák megválasztása a végső győzelem szempontjából, a harcászat pedig a nagy cselekmény keretébe illő harcfeladatokat old meg. A dolgok természete szerint való, hogy a harcászatra ugyanazon tényezők gyakorolnak befolyást, mint a hadászatra, csak térben és időben korlátozottabb mértékben. De az is, hogy harcászlati siker nél­kül a legszebb hadászati gondolat is meddő marad. A harcászati siker tit­ka pedig csapataink erkölcsi fölé­nyéből és kiképzési fokából össze­tevődő belső érték. * A háború erőszak. Az erőszak (harcban jut kifejezésre. Annak is inkább minden harc értelmét meg­adó utolsó és döntő mozzanatában a test test elleni küzdelemben, vaevis a közelharcban. Az műveli a legjobb harcászatot, aki ellenifelénél több iközeliharcost tud odavinni tá­madásával a kézitusához. Ezt azon­ban az ellenségnek sok puskájának, goilyószórójának, géppuskájának, ak­navetőjének, lövegének tüze akarja megakadályozni. A támadással járó felesleges veszteségek elkerülése szabta meg a harc súlyát és dicsősé­gét hordozó gyalogságnak szerveze­itét és harceljárását. Szervezését any­nyiban. amennyiben még a legele­mibb sejtjének, a rajnak összeáüí­tfcásában sem hiányoznak a lök'őerőt és azok mozgását elősegítő tűzerőt képviselő részek. Harceljárását any­myiban, amennyiben mozgását, a weszteségét csökkentő terep helyes ikihasználáisáival, a tüzérségnek, a repülőknek, saját tűzgépeinek tűz­támogatásával és a műszaki csapa­tokkal össizhawgban, lendületét és .vállalkozó kedvét ^csorbítatlanul megőrizve kell megoldani. A tűzerő (golyószórósok, géppus­kások stb.) egyébként nemcsak arra való, hogy a lökőerőt lehetőleg vesz­teség' nélkül közelharc-távolságra se­gítse, hanem arra is, hogy azokat a birtokba .vett területek védelmében támogassa, az ellenség felbomlásáig tartó üldözést egyengesse és a meg­lepetésszerű visszaesapásoktól a csa­patot megoltalmazza. iAz ütközetek bevezetésében és az azokban elért eredmények kiméiyí­tésieben fontos szerep jut a rövidebb lélekzetü harcok megvívására alkal­mas gyorsan mozgó gyalogságnak és a lovasságnak. A műszaki csapatok a gyalogság harcában netán felmerülő .műszaki feladatokat látják el. Ilyenek a fo­lyamátkeléseknéil végzendő, a meg­erősített állások megtámadásánál és a vádőáillások meg támadásánál fel­merülő, szakképzettséget megköve­telő műszaki munkálatok. Homoktanyán párját ritkító munka folyik, egy Istentől megáldott vezető munkásságával Rendkívül nagy sikere volt a homoktanyai ifjak nyíregyházi bemutatkozásának A nagyhalászi homoktanya! leven­ték kitűnő műkedvelő gárdája va­sárnap este rendkívül nagy érdeklő­dés mellett mutatta be Nyíregyhá­zán Móricz Zsigmond „Sári bíró" c. vígjátékát. Ez az előadás messze ki­emelkedett a szokásos műkedvelői előadások' keretén, mert e.z az est találkozója volt a városi és tanyai ifjúság új idők szellemét hirdető lelkiségének. Ez a találkozó elhozta nekünk, városiaknak a magy Tar hol­nap reménységét, az őszinte, tiszta­lelkű magyarság üdvözletét. És hogy ezt a felejthetetlenül s-Záp estét megrendezhették, köszönet illeti mindazokat, akik a siker érdekében fáradoztak, így elsősorban Jákváry Kálmán népművelési titkárt és az iparosifsjak egyletének lelkes elnö­két, Májer Istvánt és gárdáját. Az Ipartestület dísztermét színül­tig megtöltő közönség soraiban ott láttuk Török Dezső kanonokot, Kopesó János ev. lelkészt, Juhász Mihály városi főjegyzőt, a Levente­Egyesület elnökét, dr. Sarvay Elek •v.m. főügyészt, dr. Korompay Ká­rolyt, Gaillay Károly tanfelügyelőt. De igen sokan eljöttek a megye tá­voli részéből is, akiknek sorában ott volt Rittl Gyula nagyhalászi főjegy­ző, Boros főbíró és a környék áldo­zatos földbirtokosai, Jármy János­né, Klár Gyula és még igen sokan •mások. lAmikor szétlebbent a függöny, a félköralakban felálló műkedvelői gárda élén megjelent Szohor Pál polgármester, hogy a város és annak polgárai nevében üdvözölje őket. — .Ebben a imi rohanó és sok el­lentéttel teli életünkben nagy önö­met jelent, hogy a tanya és a város itt találkozik, — motndotta Szohor polgármester — a Homoktanyán olyan párját rit­kító munka folyik, egy Istentől megáldott vezető, Gábos Kál­mán igazgató-tanító vezető mun­kásságával, ami egészen rend­kívüli. Különösen örölm tölti el, mert ez az este találkozó a vidék és a város között. Erre különösen nagy szük­ség van ma, amikor a város erősen felszívja a falut. Ez az örökös kör­forgás szükségessé teszi, hiogy meg­értést, barátságot fejlesszünk ki falu és város között. Ez az előadás en­nek a barátságnak a kezdete lesz. — Nyáregyháza, mint a megye szék­helye különös gondot fog fordítani ennek a barátságnak a kiméiylíté­sére. A város egész közönsége és pol­gársága nevében köszöntötte ezután az ifjúságot és azokat a vezetőket, akiknek lelkében kisarjadt a szere­tet melege. A város üdvözli a tanyai if júsá­got és annak nemes törekvéseit — fejezte be Szohor Pál nagy hatást keltő beszédét. iA polgármester nagy tetszéssel fogadott szavai után a puszta kérges tenyerű fiaii és leányai nevében Gá­bos Kálimán igazgató-tanító mon­dott- lelkesedéstől áthatott köszöne­tet. A polgármester szavaiban — mondotta — a város egész lelke nyilvánult meg. Mi elhoztuk a tanya akácosait, lehetünk esetlenek, faragatla­nok. de magunkkal hoztuk aa utánozhatatlan természetességet és a hamisíthatatlan magyarsá­gunkat. Ezután Gábos Kálmán köszönetet mondott a sajtónak és mindazoknak, akik .lehetővé tették számukra ezt a felejthetetlen estét. Az üdvözlések elhaingzása után egy szépséges fiatal leány, Mádiai Mária adta elő Gábos Kálmán gyö­| nyörü prológ ját, amiből álljon itt mutatóul csak ennyi: Tanuld meg, oh város, tanuld meg újira: A puszta bús népe a rögöt túrja; De lelkét önti gyermeke lelkébe,, Hogy a magyar föld mozduljon ímeg végre! Oh, értsd meg, oh város, mit akarunk: Magyar testvériség a mi ugarunk. iMi békét szántunk és vetünk tudást, Érlelve új magyar feltámadást 1 A szűnmi nem akaró tapssal fo­gadott prológ után megkezdődött az előaidás. A színpadról felénk áradó tiszta magyar íz és zamat olyan felüdülést Jelentett, mint a szomjas vándor számára a forrás tiszta vize. A köíninyen pergő és minden szereplőt a helyén találó elő­adás haimisítlhatatlanul megéreztette velünk a magyar őstdhetségek dina­mikus erejét. A ínyírségi tehetsé­gek drágaköveit csillogtatta meg ez az előadás. És hogy ezt az értéket­felszínre lehetett hozni az a homok­tanyai televény fáradhatatlan vájá­rának, Gábos Kálmánnak köszön­hető, aki törhetetlen akarással, sze­retettel és odaadással tanította be k i vál ó műk ed ve 1 ő-e g yütt esét. A feltorlódó események lehetet­lenné teszik számunkra, hogy min­den egyes szereplőről külön-külön megemlékezzünk. De hogy nagy si­kerük volt, annak minden jelzőnél ékesebb fokmérője volt az a lelkes ünneplés és szűnni nem akaró sok taps, amely az előadás közben és utána felhangzott. Anyák napja : május 14. Szerezzünk örömet Anyunak! Szép, olcsó és praktikus ajándéktárgyakból bőséges választékot talál üveg és porcellán kereskedő cég kirakataiban Vay Ádám utca 2. szám Takarékpalota. Matócsi nesi főhadnagy eimét keresem 'Mai postával levelezőlap érkezett címünkre. Biróczi Vince, Tardos­kedd községből (Nyiitra megye) la­punk útján szeretné megtudni volt századparancsnokániak a címét. — 1916-ban a 14-ik huszárezredben szolgált, a Il-ik században, a lucki áttörésnél egy Maitócsi nevű főhad­nagy volt a századparancsnoka. Bi­róczi Vince szakaszvezető volt a századában. .Most az a kérése, hogy ha valaki ismerné és tudhá az ak­kori századparancsnokának, Mató­csi főhadnagynak (ma már valószí­nűleg magasrangú tiszt) a címéi, közölje vele vagy lapunk kiadó­hivatalával. —:: —

Next

/
Oldalképek
Tartalom