Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 98-121. szám)

1939-05-16 / 110. szám

2. oldal SZ NYÍRVIDÉK ABOLCSI HIFI MRÍAP Imponáló egységben foglalt állást Nyiregyháza népe Korompay Károly dr. mellett, akit tüntető lelkesedéssel ünnepeltek a vasárnapi gyűlésen Nyíregyháza népe impozáns egységben tett hitet és bizonyságot vasárnap délelőtt Korompay Károly dr. igazgató-főorvos képviselőjelölt és a Magyar Élet Pártjának célkitűzései mellett. A korona díszterme színültig megtelt a választókkal, akiknek sorában társadalmi és felekezeti különbség nélkül ott volt ennek a városnak minden rendű és rangú polgára. A lateiner osztály, a gazda, a kereskedő, az iparos, a munkás a .nagy nemzeti gondolat egységében összeforrva, együtt ünnepelte a kiváló orvost, az igaz embert és a meggyőző erejű szónokot és perceken át zúgott az éljenzés és a taps, amikor KoTOimipay Káiroly dr. fekete magyar ruhában megjelent a pódium asztala mellett, ahol a MÉP. helvi vezetősége is helyet foglalt. A nagygyűlést' szigeti Vass Jenő dr., a párt városi szervezetének elnöke nyitotta meg a Hiszekegy-gyei, majd rámutatott arra, hogy most 19 esztendeje annak, hogy az Országos Keresztény Nemzeti Párt kibontotta zászlaját Nyáregyházán is és anin'alk elnökévé Korompay Károly dr.-t és őt állították az élre. — Akkor .még nem disztingváltok, akkor még nem igyekeztek ékeit verni katolikus és evangélikus közé. hameim kezet nyújtottak egymásnak. — Éljen a felekezeti béke! — zúg fel a terem minden részéből a közbekiáltás. — iNagy munkát vállaltunk, — folytatja beszédét Vass Jenő dr. — amihez lelkes bátorság kellett, mert az ország, a vármegye, a város a kamimum,izmus és az oláh megszállás romjai alatt hevert. Ezután rámutatott arra az útra, amely magtere,mibette a nemzeti összetartást, a kollektív nemzeti egységet és a keresztényi összefogást. — Ha megbecsültek •bennünket 19 évvel ezelőtt, kérem, hogy becsüljék meg Korompay Károly dr.-t most ds. Véssék emlékezetükbe, — fejezte be szavait — hogy a nemzet érdeke f autósabb az egyén értékénél

1 és ha ennek a gondolatnak a jegyében. haladnak, diadalra viszik a s zen t i stváini g o.n d aktot. Ezután 'fergeteges taps közben Korompay Károly dr. emelkedett szólásra. Beszédét azzal kezdte, hogy előadását ne tekintsék kortesbeszédnek, mert nem a.z a célja, hogy tetszést vagy ellenérzést keltsen, hanem csupán csak az, hogy hallgatóit gondolkozóba ejtse s mindaz, amit elmond, előbbre vigye őket meggyőződésükben. Ezután 33 éves orvosi gyakorlatának leszűrt élettapasztalatait vetítette meggyőző erővel a hallgatóság elé. Én, miint oirvos akarom kifejteni a nézeteimet, mint onvos, aki előtt a betegek mindig kitárták a lelküket. Ezen a hoszszú életpályán nyert tapasztalataival és szociális megismeréseivel akar segítségére lenni az új társadalmi rend kialakulásának és ez politikai célkitűzésének az irányait is. .A mai társadalbi berendezkedésünknek, mind a kapitalizmusnak, minid a szociáidemokrácaána.k az alapja a liberalizmus, amely a szabadság, egyenlőség és testvériség hangoztatásával nagy gazdasági és kulturális fejlődési lehetőségeket nyitott meg az emberiség történetében, de a szabadság megvalósításával, az ei'ősebb szabadsága jogán létrehozta az anyagiakban szegények kizsákmányolási lehetőségét, az egyenlőség megvalósításával pedig az anyagiakban erősekkel szembein megalkotta a s.zociá.ldemokráciát s mind a kettő megfeledkezett a testvériségről, s ezt átengedte az ínségakciónak. Mindkét irányzat figyelmen kívül hagyta az erkölcsi törvényeket. Én, mint orvos azt tapasztaltam, — mondotta — hogy a szervezet berend ezkedéséfoem nincsen szabadság, minden egyes sejtnek, minden egyes szervinek csakis addig szabad gyakorolnia a reábízott tennivalót, ameddig azzal a másik sejtnek vagy szervezetnek ártalmáa nincsen, .mert ha tovább él szabadságával, akkor beteggé teszi az egész szervezetet. így van ez a társadalomban is. amely szintén élő szervezet. S ezen segítem kell. Nem kellene semmi egyebet tenni, mint ugyanúgy dolgozni ezután is, mint eddig, vagy még jobban, csak a munkának eredményén kellene igazságosan osztozkodnunk. A megoldások keresésében nem lehet, csak egyes osztályok érdekeit szem előtt tartani, Ihanem mindig az összességét, mert ha egyes osztályok elküliömtijük a többségtől, úgy egyenetlenséget csinálunk, összhang helyett. Beszéde további során a kisembereknek az új társadalmi rendbe való elhelyezkedési lehetőségéről szólott. Azokról a kisemberektől, akik bár eddig is kétkezi munkájukkal .igyekeztek megkeresni mindennapi .kenyerüket, azt biztosítani mégsem sikerült nekik, vagy legalább is csak olyan kis mértékben, hogy messze lemaradtak azok .mögött, akiket más könnyű kereseti lehetőségek az élre vetettek. Meg kell változtatni a termelés és az értékesítés módját. Ma termelés csak akkor történik, ha a termelő kellő profitot remél a vállalkozásából, mert a tőke nem akar vállalni rizikót, nem törődve azzal, hogy lehet-e munkaalkalmat teremteni a dolgozni akarók számára vagy sem. A termelésnek és értékesítésnek a mád módja ellenkezik a természeti törvényekkel. mert a gazdasági elmélet mai alakjában a te nme lésben a legnagyobb szerepet a termeléshez szükséges tőke viszi, .mellette a munka és a munkadíj elenyészően csekély értékű, addig a keresztény vagyis a felebaráti gazdasági rendben a termelés legértékesebb ténye. zője a munkaerő. Ezután, rámutatott arra az átértékelésre, amelyek ebből a tételből származnak, így a munka átértékelésére, a munkából való megélhetés biztosítására, a tisztán csak anyagi haszoinira való törekvés alacsonyrendüségére. At kell alakulnunk lélekben is ehhez az elgondoláshoz s minden kétkedés, gyávaság és kishitűség nélkül ho'zzá kell fogni a munkához. Mindazoknak, akik ma viselik az élet terhét, akik szenvednek alatta, akihez mostoha a sors, azt hirdetem, arra tanítom őket, hogy ne gyűlölettel tekintsenek embertársaikra. ne gondoljanak a rombolásra, hanem goindolkoz,zarnak az;c!n, miként térhetünk át az olyain .magántulajdonom álló gazdaságii rendre, amelyben a főtényező, a .megélhetési forrás, a munka, amelyben a termelés és értékesítés célja, nem a.z anyagi haszon, hanem ahelyett a szükségletek kielégítése, a .munkaalkaloimnyujiíás és az éhből fakadó memimé! több embernek való megélhetési lehetőség. Ez pedig abból a keresztény nemzeti elgondolásból ered, melyet a Magyar Élet Pártja írt zászlajára s amelynek megvalósításán fáradozik gróf Teleki Pál kormánya Korompay dr. ezután rámutatott a felebaráti szeretet szükségességére és az egymás elleni harc széttörő hatására. Felhívta a figyelmet a vallásos elmélyülés szükségességére, minit a felekezetieskedés elleni fegyverre. .mert a társadalom természetessé, egészségessé és egységessé válására szolgáló isteni törvények és parancsok betartását minden keresztény egyház és felekezet ugyanazon igazságokat hirdeti. Amíg a vallásos emíber az Istent tairtja minden igazság kútforrásának s ezért egyedül követendőnek, addig a felekezetieskedő ember alacsonyabbrendü érdekcsoportok szolgálatába szegődve, gyakran vét az isteni akarat ellen. Keresztény hitre, keresztény meggyőződésre van szükség. 'Ennek a megteremtésén fáradozott eddig ;is a kormány, de csak részletmunkát végzett ő is, s csak most kezd az átfogó rendszer változásához, mert eddig minden idejét lekötötte az állaim, a csonka állam biztonságának a kérdése, amely mégis elsőbbrendü volt az előbbinél, mert -hiszen, ihíá nem tudta volna biztosítani a cson kaország létét, úgy nem lettt volna kinak menteni a gazdasági boldogulás lehetőségét is. Most azonban, amikor országunk, hacsak kisfokú megnövekedésével, de az ezzel járó nyersanyagokhoz való jutásával elérkeztünk abba az állapotba, bogv magunk is biztosítani tudjuk állami létünket, most itt az ideje annak, hogy hozzáfogjunk ehhez a társadalom átalakító munkához, amelyhez én is azért ajánlottam fel a segítségeimet, mert minden emberre szükség van, aki ebben a gondolkozásban nőtt fe.1, aki nemcsak most tanulja, hogy mi a szociális jólét forrása és annak lehetősége, hanem akinek eddig is volt bátorsága ahhoz ebbeli meggyőződését nem véka alá rejteni, hanem nyíltan és őszintén vallani. Nekem nem kellett ezeket megtanulnom sem a fasizmusból, sem a nemzeti szocializmusból, én ezeket hirdettem már akkor, amikor ezek még gyermekcipőkben jártak s bármennyire is tisztelője, nagyrabecsülője vagyok ezeknek, nem feledkeztem meg soha arról, hogy mi magyarok s nem olaszok, vagy németek vagyunk. Nekünk a mi sajátos nemzeti adottságunkhoz kell szabni azt a ruhát, amit azután hordani akarunk, nekünk nincsen, szükségünk sem olasz, sem német másolásra, mi magunk is ki tudjuk termelni a hozzá szükséges elgondolásokat, bátorságot és akaratot, .mert ma hiszünk az Istenben s szeretjük az Istent annyira, hogy az ő kedvéért le fogunk győzni tudni mindem akadályt, amely ennek a társadalmi rendszernek kialakulása elé gördül. iKorc.'rapay Károly dr.-t beszéde után perceken át ünnepelték és a taps s éljenzés csak akkor ült el, amikior Pisszer Já'nos, majd Fábián János emelkedett szólásra, hogy a választók szeretetébe és figyelmébe ajánlják Korompay Károly dr.-t. — Uzoni Jenő felszólalása után Vass Jenő dr. zárta be a lelkes gyűlést, melv után a közönség elénekelte a Himnuszt. Nyíregyházán csökkent a bűncselekmények száma A m. kir. rendőrség nyíregyház kapitányságnak a város április havi közbiztonságáról szóló jelenlése az előző havi állapottal szemben a bűncselekmények számának csökkenését tru'atja. Áprilisban Nyíregyházán 161 bűncselekmény történ', 10 százalékkat kevestbb, mint az előző hónapban. A f Imerült bűncselekmények nyomozásából folyamatban van 77, befejezteted 94, ezek közül eredményesen 67. Legtöbb volt a lopás 39 esete az elözö havi 53 esettel szemben A bűncselekmények által okozott kár ö szege 5038 . pengő. Ebből a a nvomozás során 3730 pengő megtérü t. A balesetek száma 24 volt. öneyilfcO' Ság 2 esetben fordult elő. Politikai bűncselekmény egv esetben fordu't elő éspedig hadsereg elleni gyű öletre izgatás. Közigazgatási, tekoiat és egyházi nyomtatványok a legolcsóbb árban készülnek OROSZ KAROLY nyomda-üzem ébett. Nyíregyháza, Béresén yi-u. 3. — Telefon: 577.