Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 98-121. szám)

1939-05-11 / 106. szám

t. oldal SZ J^BO LC 81 HIPlAP (Trianon 19.) 1939 május hó 11. ••••HMniBHHBHQKBnHSBIIBIHHHnHttinBH MMMiMMMMMMatMWMMM wnH WM Wim h ni ni n te^n ajsaamaa^ A Kereskedő Ifjak Egyesületinek 55-ik közgyűlése egykori dísztagja, Kardos István emlékének áldozott A Nyíregyházi Kereskedő Ifjak Egyesülete vasárnap délelőtt tartotta 55 ik évi rendes közgyűlését a tagok rendkivül nagy érdeklődése mellett. A Fliszerkereskedők Egyesületének képviseletében vitéz Tornay István és Suhanesz Béla jelentek meg, ki­fejezésre juttatva a főnökök és al­kalmazottak közötti harmóniát, A közgyűlést a Hiszekegy szavai­val Salamon Ernő egyesületi elnök nyitotta meg. Beszéde során meg­emlékezett a mult év történelmi ese­ményeiről. Történelmi időket élünk — mon­dotta — s áldjuk az Istent, hogy 20 évi szenvedés és nélkülözés után megérhettük a Felvidék és Ruszinszkó visszacsatolását. Hódolattal emlékezett mag a Kor­mányzóról, akinek bölcs országlása lehetővé tette, hogy a trianoni bi­lincsek egy része lehullott az ország testéről. Büszkeséggel gondolunk hős ka­tonáinkra, akik között egyesületünk számos tagja is ott volt, akik régi vitézséggel, ellenállhatatlan hősi aka­rással vitték és tűzték kt a magyar trikolort Vereckére, Uzsokra, az ezer­éves magyar határra. De elismerés illet meg minden rendű és rangú polgárt és munkást, aki kötelességét hiven teljesit°tie, mert az alapos munka teremti meg azt a tartalékot, amelyre a nemzetnek nagy erőkifej­tések alkalmával múlhatatlanul szük­sége van. És a munkának nemzet­fenntartó nagy jelentőségétől von­hatjuk le a történelmi idők tanulsá­gait egyesületünk számára. Kérjük az Istent, hogy adjon erőt az egyesület minden egyes tagjának, hogy méltón vehesse ki részét a nagy nemzeti munkában. A lelkes tapssal fogadott elnöki megnyitó után Gerő Sándor főjegyző ismertette az elmúlt esztendő gazdag munkásságát, amelyből ^megállapít­ható, hogy a Kereskedő Ifjak Egye­sület több mint félszázados tradí­ciójához hiven értékes eredményeket ért el mind kultarális, mind szociális téren. Különösen nagyjelentőségű a kor­mánynak a munkaidő, a záróra sza­óra szabályozásra és a legkisebb fizetések megállapítására vonatkozó rendelkezése. Kertész Sándor a pénztári jelen­tést és a költségvetést terjesztette elő, amit a közgyűlés egyhangúan elfogadott. Ezután ünnepélyes percek követ­keztek. A közgyűlés mélységes há­lával emlékezett meg az egyesület egykori disztagjáról, Kardos István kulturtanácsosról és hogy ezt kife­jezésre juttassák, elhatározták, hogy síremlékének felállításához hozzá­járulnak. Az egyesület elnökévé ismét Sa­lamon Ernőt választották meg. Alel­nök Pázmány Péter lett, aki több mint két évtized óta lelkes harcosa és szószólója a kereskedők és alkal­mazottak érdekeinek. A megválasztásért Pázmány Péter köszönetet mondott és kifejtette azt az irányt, amelynek szellemében akar dolgozni az egyesület javára.. A lel­kes szép közgyűlés Ács József dr. felszóla'ásával ért véget. M. Kir. Meteorológiai Állomás Nyiregyhán Időjárás jelentése 1939. május 9. reggel 8-38-t® május 10. 6-33-ig Hőmérséklet: maximon? 213 Hőmérséklet minimum 10 3 Talajmentén 9'0 Szél erőssége. iránya (í 12,/ 2 Nyugati. Felhőzet (0-10) 10. Változó. Csapadék milliméterekben rejjgel i tői reggel 7-ig 7 3. Zivataros eső. Légnyomás: 764. Emelkedő. Látás: 20 km. Napfénytartam: 0 óra. Barzó P ál állomás vezető. Nyíregyháza megyei város polgár­mesteri hivatala. K. 12741 — 1939. HIRDETMÉNY A m. kir. Földmivelésügyi Mi­niszer Ur 78.000-1939. VIH. A. 1. sz. rendelete alapján !az érdeltekaek a következőket hozom tudomására : 1. A mankazdók aratás[és cséplés! munkára és általában bármely gaz­dasági munkára hivatásos mezőgaz­dasági munkásokat kötelesek szer­ződtetni. vagyis azokat, akik ily munkákat hivatásosan szoktak vé­gezni és ez képezi a kereseti és jö­vedelmi forrásukat. 2. Külföldieknek az ország terü­letén mezőgazdasági munkát végezni csak munkavállalási engedély alap ján szabid. 3. A munkafeltételek megállapítása a munkaadó és a munkások kőzött szabad egyezkedés tárgyát képezi, de a mezőgazdasági munkásszerző­dések megkötésénél az alábbiak fi­gyelembevételével kell eljárni: a) Aratás, hordás, nyomatás, csép­lés és általában bármely mezőgaz­dasági munkát nem cseléd minőség­ben elvállalni szándékozé munká­sokkal a munkásszerződés az 1898. II. t. c. értelmében Írásban az elöl­járóság előtt (Városháza 4 sz. hiva­tali helyiség) kötendő meg, b) elemi csapás következtében fel­merülő nézeteltérések elkerülése cél­jából a szerződésben az elevi csa­pás esetén fizetendő munkabérre nézve a felek külön megállapodást létesítsenek, nehogy ennek elmu­lasztása esetén a munkaadók és a munkások köiött felmerülő bérviták a munkáltatás rendjét megzavarják, c) ha a munkások elhelyezése és elszállásolása a munkaadó feladata, a munkaadó a munkásoknak a köz­egészség és közerkölcsiség kívánal­mainak megfelelő elhelyezést köteles biztosítani, d) az 1927, II. t. c. értelmében mezőgazdasági munkára iskoláztatási kötelezettség alatt álló gyermekeket csak az iskola látogatására megsza­bott idő (oktatási órákoa) kivül le­het alkalmazni, ha az a munka a gyermeket tanulmányainak végzésé­ben hátrányosan nem befolyásolja. 4. Felhívom a munkaadók figyel­mét az 1923. évi XXV. t. c. nek az arányos munkabérek biztosítását célzó rendelkezéseire, különösen arra, hogy az aránytalanul alacsony bé­rek ellenében teljesített munkák ese­tén a munkás a megrelelő bért a munka megszűnése után is követel­heti. Éppen ezért a munkabér meg állapító bizottság által megállapított és a Fö!dmive!é6ügyi Miniszter Ur által jóváhagyott legalacsonyabb nap­számbérek feltétlenül betartandók. 5. Feihivom a munkaadók figyel­mét arra, hogy a) tekintsenek el az aratógépek igénybevételétől, amig megfelelő számú munkaerő áll rendelkezésre, másrészt az olyan gazdasági mun­kák (kapálás, kaszálás stb.) melyek kézi munkaerővel végezhetők, min­dennemű gazdasági gépi erőnek al­kalmazását mellőzzék, b) az egy-egy aratópárra eső hol­dak száma ugy nyírjén megállapí­tást, hogy minél több murkás jus­son aratási keresményhez és a csép­lést az aratásból kimaradottak vé­gezhessék, c) az aratási és cséplési munkák­ban a kisebb birtokosok is nyújtsa­nak a hivatásos munkáEoknak ke­resetet, d) a hadirokkant mezőgazdasági munkások rokkantságuknak megfe lelő, könnyebb természetű gazdasági munkákban kapjanak foglalkozást. 6. Felhívom ugy a munkaadók, mint a gazdasági munkások figyel­mét arra, hogy a gazdasági munka­szerződőseken alapuló : követelések védelméről szóló 1933. évt V. tc-re, amely a mezőgazdasági munkaválla­lók részére az általuk tényleg szol­gált munkabér járandóságukra a munkaadó más hitelezőivel szemben előnyös kielégítést biztosit. 7. Azok ellen a toborzó gazdák és gazdasági munkavállalók ellen, akik szabályszerű engedély nélkül működnek, valamint azokkal a mun­kásokkal szemben, akik a szerző­désben vállalt kötelezettségeiket meg­szegik, továbbá azokkal a munkaa­dókkal szemben, akik a munkások fazerződés szerint járó bérének ki­szolgáltatása körül bárminő vissza­élést, vagy mulasztást követnek el, a vonatkozó jogszabályoknak meg­felelően a legszigorúbban fogok el­járni. 8. Az elhelyezkedni nem tudó gazdasági munkások elhelyezkedésük végett, a munxaadók pedig a mun­kásokkal való ellátásuk végett a ha­tósági munkaközvetítőt (m. kir. Gaz­dasági Felügyeiőség, Vármegyeháza) vegyék igénybe. Feihivom az érdekelteket, hogy a fentebb felsorolt rendelkezéseket a legszélesebb körben tegyék közhírré és a fenti rendelkezésekkel ellentét­ben álló tapasztalataikról a város háza 30. sz. hivatalos helyiségében tegyenek azonnal jelentést. Az 1938. évi XII. t. c. értelmében minden 18 életévét betöltött férfi mezőgazdasági munkást biztosítási könyvvel kellett volna ellátni. Megállapítottam hogy ezen ügy­ben már többizben kiadott rendele­temnek nagyon sokan mai napig eleget nem tettek. Feihivom az ér­dekelteket, a munkások biztosítási könyvvel való ellátását ellenőrizzék és azokat, akik ilyen könyvvel még ellátva nincsenek, utasítsák arra, hogy azt a Városháza emelet 30. sz. szobájában saját érdekükben azonnal váitsák ki. A munkások könyvel való ellátottságát a csendőrséggel fogom ellenőriztetni. Nyíregyháza, 1939, május 5. SZOHOR PÁL s. k. 3x polgármester. txprtss hirdetései* 15 szóig 1 P 50 fillér, minden további szó 10 fillér. Uj lakását beköltözés előtt ciánoztassa Nánássyval, Kossuth utca 9. sz. Telefon hívószám 742. — Gyors- és gépírásórákei Nagy Irén jfyorsírástanáraő, Káttay utca 25. soém. fx) írógépet Ha venni vagy cserélni óhajt, for­duljon bizalommal hozzánk. — Az összes modern tipusu írógépek leg­olcsóbb árban beszerezhetők. Kényelmes részletfizetés! JÓBA E. papir, írószer és irógépüzlete, NYÍREGYHÁZA, Bethlen atca 1. Telefon 77. Apróhirdetések 10 szóig 80 fillér, minden további szó 8 fillér, állást keresőknek 10 szóig 60 fillér, minden további szó 6 fillér. KIADÓ LAKASOK Honvéd utca 20, szám alatt 3 szobás minden mellékhelyiséggel ellátott utcai lakás igen olcsón augusztus 1-étől kiadó* 2289-2 BETÖLTENDŐ ÁLLASOK Ügyes hetes fíut köanyü munkára j6 fizetéssel felveszek. Cim az Ujságboltban. Keresek azonnali megvételre egy jókar­ban lévó szikvizgyárat teljes felszereléssel. Cim az Ujságboltban. 105-3. KÜLÖNFÉLÉK Egy hires Ferlach-i.'puskamüvestől szár­mazó 6'92 mm-es Mauser, kitűnő állapot­ban 200 pengéért eladó. A puska súlya 25 kg. Ugyancsak eladó egy felszerelhető távcső. Répászky István gazd. főtanácsos, Mándok . 2294 Öuálló házvezetőnő ajánlkozik vidékre hosszú gyakorlattal. Cim a kiadóban. 2327 Bútorozott szobát keresek fürdőszoba használattal. Ajánlatokat „Szinház köze­lébe" jeligére a kiadóba kérek. 2295 Egy ló szerszámmal, stráfszekérrel és konflis kocsival eladó. Bujtos h. 7. Takarmány répamag olcsón eladó. — Szabolcs utca 23. 3296-3 Eladó Fordson traktor, ezres Hoffer cséplő, elevátor. Kéri Imre, lbrány. 2325 Ig«n savanyu, esetleg ecetes bort is vennék 100 literig. Cimet a kiadóhivatalba kérem. 2326 9 12-es Bolinder 8C0-as nyersoiajmotor cséplőgarnitnrával eladó. Vay Ádám u. 46 A szerkesztésért felelős: Jóba Elek. A kiadásért felelős: A Szabolcsi Hirlap lapkiadó betéti társaság Kovách B. és Társai kiadótulajdonost Nyomatott a wMeíkw"-nyomdábam, Nyíregyháza, Bercsényi-utca 3. s»ám. Felelős: Oro« Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom