Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 98-121. szám)

1939-05-06 / 102. szám

Ura 10 fillé (Trianon 19.) vn. évfolyam 102 (5819.) szám Szombat Szerkesztőség es kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. iksstatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Bilis mízlú A berlini látogatás záróakkordjának tekinthetjük azt a beszédet, amelyet Teleki 'Pál gróf .miniszterelnök Budapestre érkezésekor Vay László báró üdvözlőszavaira adott. A miniszterelnök beszéde elején arra utalt, hogy a hivatalba lépő magyar miniszterelnök ma már szinte hagyománynak tekinti a tengelyhatalmaik fővárosainak: Rómának és Berlinnek a meglátogatását. Ő is ennek a hagyománynak engedelmeskedett, amikor Róma, után most Berlinbe ment, hogy a Német Birodalom vezérével és kancellárjával, továbbá vezető államférfiaival' megbeszéléseket folytasson. A Németes Magyarország között fennálló barátság kiméiyítósének mondotta Teleki Páll gróf ezt a Látogatást, olyan természetes cselekedetnek, amely hozzátartozik a magyar külpolitika irányvonalához. A magyar és német népet több fcmint ezeréves történelmi mult kapcsolja össze — hangsúlyozta a miniszterelnök - Sííz a tény megnyilk vánult abban a .meleg szeretetben, amellyel a magyar államférfiakat a némtet nép minden rétege fogadta. Ennek a szeretetnek és megbecsülésnek a legmagasabb látható jele az a barátság és melegség volt, melylyell Hitler vezér és kancellár államfénfiainkat kitüntette. Ezek az érzések az alapjai annak a teljes és tökéletes bizalomnak, amellyel

1 a két nép kapcsolatai további kimélyítésén dolgozik és minden erejével arra törekszik, hogy Európának ebben a részében a békét, a népiek boldogulását és a jövőt szolgálja. Hogy ezt a célt munkálják, ez vollt a magyar államférfiak látogatásának az értelme. Az a meggyőződés vezette őket, hogy nemcsak a két ország között fennálló barátságot mélyítik iki látogatásukkal, de ugyanakkor Európának is nagy szolgálatot tesznek. Teleki Pál gróf miniszterelnök annyira fontosnak tartja ezeket a berlini megbeszéléseket, hogy azt mondotta róluk, hogy ezeket nem pillanatnyi eseményeknek kell •tekinteni, hanem olyan valaminek, ami évtizedes vagy talán évszázados jövőt jelent. Nem a jelen fontos az ember számára, helyesebben a jelen csak annyiban fontos, amenynyiben lehetővé teszi az átmenetet a jobb jövő felé. Az államférfinak legelső kötelessége ezen a jobb jövőn munkálkodni. A szakadatlan erőfeszítés, amit egy államférfi, különösen a miniszterelnök kifejt, mind a jövőnek szól, hogy éljen és boldoguljon a nemzet. A miniszterelnök beszédét érdekesen egészíti ki az a nyilatkozat, amelyet a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott. Ebben magerősíti és újból (hangsúlyozza azon szavait, amelyek Németország barátságát, a néimiet nép szeretetét .emelik ki s ismételten utal arra a barI szegedi beszédéve!indul a választási küzdelem Teleki Pál miniszterelnök .vasárnap Szegeden poűitika'i programbeszédét mond s, ezzel hivatalosan is -megindul a pártok (küzdelme a mandátumokért. A választások során nagyon heves küzdelemre van kilátás, .mert alig két hét áll csak a pártok rendelkezésére. A pártokat, egyébként máris nagy csalódás érte. Igen sok pártheilviségbe.n rengeteg plakát maradt vissza, amelyeket már nem lehet kiragasztani. A választási törvény ugyanis úgy szól, hogy a választás megindulása után csak azokat a plakátokat lehet kiragasztani, amelyeken a gvűlések határidejét és a szónokok nevét közlik. Az általános érdekű plakátba rc a választási eljárás megindulásával megszűnik. Sok képviselő a megindulás első pillanatában megbukott azért, mert nem ismerte a választójogi törvényt. A törvény ugyanis kimondja, hogy a jelöltnek a választási eljárás megkezdése előtt két évi egyenes adó tartozását rendeznie keli. Sok jelölt most igyekezett eleget tenni ennek a kötelezettségének. Az adót ugyan elfogadták, ez azonban most már mit sem változtatott azon a helyzeten, hogy nem léphetnek fel, mert a választási harc megkezdése után tettek eleget ennek a kötelességüknek. B ck m i délb i válaszéit a lémet jegyzékre Varsóból jelentik: A lengyel képviselőház ma délben ülést tartott. — Az ülésen felszólalt Beck külügyminiszter, hogy válaszoljon Hitler beszédére s arra a jegyzékre, amelyet a beszéd után a német kormány a lengyel kormányhoz intézett. Beck a beszéd elején utalt az angol-lengyel egyezményre. Kijelentette, hogy a két ország kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött, ennek azonban nincs támadó jellege senkivel szemben sem. A továbbiakban a német kormánynak Danzigra vonatkozó követeléseivel foglalkozott Beck. Rámutatott arra, hogy Danzig nem valami szerződés alapján, hanem ősidők óta szabad állam volt. Danzig lakossága túlnyomórészt német, de gazdasági életereje Lengyelországra tám aszkodik. Lengyelország mindig tiszteletben tartotta Dainzignaik német jellegét s Danzig német kultúrája szabadon fejlődhetett. Nem tudja, mit követel Hitler Lengyelországtól', mikor Lengyelország teljes kulturális szabadságot biztosított Danzignak? Amint a Danzighoz vezető .vasúti vonalnál megtörtént, hajlandó a lengyel kormány arra is, hogy autóút létesítése érdekében tárgyalást folytasson Németországgal. De olyan egyoldalú megállapodásba, amely csak annyit jelentene, hogy Lengyelország ad, anélkül, hogy bármit is kapna, Lengye.ország nem mehet bele. Lengyelországnak életérdeke fűződik ahhoz, •hogy szabad útja legyen a Balti-tengerihez. A pomerániai folyosóra és a szlovák kérdésre való utalás után végezetül Beck kijelentette, hogy hajlandó a béke érdekében tárgyalni. —• De van, amiről nem lehet tári?valni semmi áron sem s ez — a nemzetnek a becsülete. Pái bereeg látogatóban Rómában Pál jugoszláv kormányzó herceg feleségével, Olga hercegnővel május 15-én Rómába utazik. A kormányzó hercegi pár az olasz királyi család vendége lesz. Pál herceget teljes katonai pompával fogadják Rómában. Csáky beszSmoEéla sz olasz és Rímet lapokban Csáky István gróf külügyminiszternek a képviselőház és felsőház külügyi .bizottságában elmondott beszámolójával részletesen foglalkoznak a külföldi lapok. A 'Corriera della Sera: Magyarország hálája és bizalma a tengelyhatalmak iránt címmel ismerteti a beszámolót. A többi olasz lap is foglalkozik a beszéddel s ' különösen azokat a részeket emelik ki, melyek Jugoszláviára és Romániára vonatkoznak. Utalnak arra, hogy Magyarország Jugoszlávia iránt barátságos, Románia iránt pedig megértő politikát kíván folytatni. A német lapok:. Magyarország békét akar a Duna-medencében cím alatt foglalkoznak a beszámolóval. Általában foglalkoizniaik .a lapok a beszédnek Jugoszláviára és Romániára vonatkozó részével is. Kunder elhagyta Rámát Kunder Antal kereskedelemügyi miniszter tegnap befejezte római tárgyalásait és visszaindult Budapestre. Az olasz lapok első oldalon közlik a tárgyalásokról kiadott hiva>ta.los jelentést s részletesen beszámolnak a'látogatásról és a. két országot érdeklő gazdasági kérdésükről. Tóik Tihamér állapeta válsáps Tóth Tihamér állapota továbbra is változatlanul súlyos és válságos. Védelmi szövetséget köt Japán Olaszországgal és Hémetországgal A Messagero tokiói jelentés alapján közli, hogy Avita japán külügyminiszter fogadta az olasz és a német nagykövetet s közölte velük, hogy Japán hajlandó Németországgal és Olaszországgal szovjet támadás esetére védelmi szövetséget kötni." A nagykövetek a japán ajánlatot nyomban továbbították Berlinbe és Rómába. Időjárás Mérsékelt északkeleti szél, sok helyen eső, délkeleten zivater, a hőmérséklet alig változik. monikus viszonyra, amelyben a két nép áll egymással. De .még egy újdonságot is tartalmaz ez a nyilatkozat: annak a bejelentését, hogy egyezményeket vagy megállapodásokat nem kötöttünk a németekkel. Nem kötöttünk pedig azért, mert annál a bizalomteljes viszonynál fogva, amelyben a két állam áll egymással', erre szükség nincsen. Enélkül is mindkettő legfőbb feladatát abban látja, hogy az európai békéért dolgozzon és lehetővé tegye az igazságos egymás mellett élést, elősegítse a Duna-völgyében élő népek közeledésének és jobb megértésének lehetőségeit. Európában egy pár esztendő óta tulajdonképpen egy nagy, békés revízió folyik. Ennek a békés revíziónak a során kapta vissza Németország felség jogait, vonulhatott be idegen megszállás alatt álló területeire, csatolhatta magáihoz Európa, németlakta területeit és mondhatta ki a protektorátust — történelmi jogaira hivatkozva — Cseh- és Morvaországra. Mi is ennek a. békés revíziónak a során jutottunk hozzá a trianoni békében elszakított területeink egyes részeiül ez. De ezt az örvend efces eseményt mi csak a kezdet-kezdetének tekintjük. Teljes mértékben csatlakozunk Roma é9 Berlin álláspontjához, hogy a megbékéléshez, az igazságos rendezéshez csak úgy lehet eljutni Európában, ha a jog'ois igények minden vonalon kielégíttetnek. Azért üdvözöljük örömmel 'ezt a berlini látogatást is, mert nyilván ezekről a kérdésekről is szó esett ottan, ezeknek a kérdéseknek a megoldása pedig a békét és megnyugvást jelenti elsősorban Magyarország, de egész Európa számára is.