Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-13 / 82. szám

(Trianon 19.) 1939 április hó 13. SZABOLCSI HLRLAP Miket tud egy anyós követelni a vejétőlP Egy hozomány-per különös listája A kir. járásbíróság a napokban nem mindennapi perben hozott íté­letet. Egy ainyós adott be keresetet veje ellen, hogy minden ingóságát, amit hoizamánykénit kapott, — mi­után felesége meghalt — hiánytala­nul adja vissza. A feliperes anyós, özv. Kere.zsi Já­nosné előadja, hogy miután másfél­év.i házasság után leánya meghalt, neki jog szerint visszajár a leányá­val adot t hozomány, özv Kerezsiné 547 pengő értékben többek között a következő ingóságok visszaadását követeli vejétől, Miszti Lajostól: 10 darab kövér kacsát, 35 kg. grí­zes lisztet, 1 kg. cukrot, egy da­rab tyúkot, 70 darab tojást, 1 kg. zsírt, különböző női fehérnemü­ket, párnákat (pontosan megje­lölve, hogy melyikben milyen minőségű toll van), ócska ruhá­kat, ócska cipőket, 1 lábost, egy négydecis bögrét és más érté­keket. Kéri továbbá a jegygyű­rűt és egy arany óraláncot, amit esküvői ajándékba kapott Miszti Lajos. Özv. Kerezsiné becsatolt egy nyilat­kozatot, amely szerint Miszti kijelenti, hogy a felsorolt ingóságokat hiánytalanul vissza­szolgáltatja anyósának. A járásbíróságon azonban az alpe­res vő érdekes dolgokat ad elő. Ki­jelentette, hogy a nyilatkozatot kényszerrel csikarták ki tőie. Két sógora ugyanis veréssel fe­nyegette meg, ha nem írja alá az okmányt, majd amikor ő vo­nakodott ettől, az egyik sógor kétszer pofonütötte. Az anyós ezzel szemben azzal érvelt, hogy Misziti nem a pcifozás alkal­mával írta alá az okmányt. Az ok­irat kiállítása előtt és utána nem volt része sem fenyegetésben, seim tettlegességben, hanem mint családtaggal, a legszivélye­sebben beszélgettek vele és eköz­ben tette meg kötelező igéretét. Miszti Lajos azonban megmaradt amellett, hogy őt igenis megpofoz­ták és kikényszerítették tőle az aláírást. — Amikor a békés tárgyalás no­fozkodással, brutalitással van tarkítva, — panaszolta az alpe­res vő — lehet az ilyesmit békés tárgyalásnak nevezni? Mi történt volna, ha nem írtam volna alá az okmányokat? Kétségtelen, — állapítja meg a vő — hogy ma talán már nem is lennék az élők sorában. Özvegy Kerezsiné elismerte, hogy egyik fia kétszer arculütötte Misztit, az arculütés azonban, állítása szerint nem az okmány­aláírás idején csattant el. A járásbíróság számos tanút hallga­tott ki, majd meghozta ítéletét, melyben özv. Kerezsi Jánosnét elutasította keresetével. Kimondatta a járásbíróság, hogy Miszti Lajost a sógorai megverték az okmány kiállítása előtt és így Miszti lelki kényszer hatása alatt cselekedett. Mert ha a verés nem közvetle­nül az okirat aláírásakor történt volna is, az újabb veréstől való félelem korlátozta szabad akara­tának kifejtésében az alperest. A járásbíróságról fellebbezés foly­tán a törvényszók elé került az ügy, amely indokainál fogva helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet. Ekkor özv. Kerezsiné perú|jítási ke­resetet adott be a járásbírósághoz, azzal érvelve, hogy magánjogi szabá­lyaink szerint a vő köteles vissza­adná a hozományba kapott ingósá­gokat, ha az elihúnyt asszony után neim marad örökös. Ezenfelül tanú­kat jelentett be, akikkel az okmány­aláírása után is többször kijelentet­te, hegy mindent visszaad. A járásbíróság helyt adott a per­újítási kérelemnek és az újabb tár­gyaláson 166 pengő megfizetésére kötelez­te Miszti Lajost. A járásbíróság természetesen néhány ingóságot, tyúkot, tojást, zsírt és hasonló­kat nem ítélhetett meg, hiszen ezeket Miszti^k másféléves há­zasságuk idején felélték. A visszakért tárgyak pedig a másfél­éves használattal megkoptak, ócskáik lettek, így tehát csak csökkent érté­küket ítélhette meg a járásbíróság. Elkészült Nyíregyháza ajándéka, az Ungvárnak felajánlott selyem zászló A Felvidék visszafoglalása alkal­mából — mint azt annakidején meg­írtuk — Nyiregyiháza város tisztvi­selői és alkalmazottai sclyemzászlőt ajánlottak fel Ungvár városának. A nehéz selyemzászló Dienes • Istiván tervei alapján Horvát An.na kézi­munkatanítóné hozzáértő munkájá­val elkészült és a közeljövőben ün­nepélyes keretek között fogják át­adni az ungváriaknak. A selyem­zászlón arany-hímzés hirdeti „Ung­vár városának a felszabadulás örök emlékére". A művészi kivitelű zász­ló a Stühmer-cég kirakatában van kitéve. 11 kikosarozott legény borzalmas bosszúja Sósami locsolta le a hűtlen leányt, aki egyik szemére megvakult Pünkösdre várják Dudás Miklés püspök beiktatását Megir'a a Nyirvidék Szabolcsi Hír­lap, hogy XII. Pius pápa Dudás Miklós*, a Bazilita Rend főnökét nevezte ki a Miklósy István püspök halálával megüresedett hajdudorogi püspöki székbe. Az uj püspök beik­tatását illetékes körökben pünkösd ünnepére várják. Elkészültek a Szent István utca házszám táblái Megirta a Szabolcsi Hirlap, hogy a város képviselőtestülete Korompay Károly dr. iditványára egyhangú ha­tározattal kimondotta, hogy a Szent István év emlékére a Kállói utcát Szent Istvánról nevezi el. Az u] utca házszámtábláit azonnal megrendelte az Irsay vasöntödében. A házszám­táblák most készültek el és rövide­sen el is helyezik az uj utcában, amely igy ezentúl az eisö nagy ki­rályunknak, Szent Istvánnak nevét viseli. 30 év óta birja a Darmol sok millió ember bizalmát. Ez legjobban bizonyítja, hogy' milyen Jdl bevált— Székrekedés ellen Megdöbbentő szerelmi dráma ál­dozatát szállították be hétfőn dél­után £. kisvárdai kórházba. Ferkó Ilonának, az egyik környékbeli ifalu legszebb leányának tette a szépet Boros János gazdalegény. A fiú egy­re hevesebben udvarolt és néhány nappal ezelőtt megkérte Ferkó Ilona kezét albban a reményben, hogy hús­vétkor már meg is tartják a kézfo­gót. Ferkó Ilona azonban kosarat adott Boros Istvánnak, aki látszólag bele is nyugodott ebbe. Boros azonban bosszút esküdött Ferkó Ilona ellen, ha már az övé nem lesz, másé se le­gyen. Húsvét hétfőjén a kora dél­utáni órákban megjelent Ferkó Ilo­na szüleinek pitvarán. Bent javában mulatgatott a locsolózásra össze­gyűlt fiatalság. Boros István beüzent, hogy Ferkó Ilona jöjjön ki, mert be akarja bizonyítani, hogy nem ha­ragszik rá és meg akarja locsolni. A leány .mit sem sejtve, gyanútlanul kijött és amikor a fiú közelébe ért, Boros István előkapta a kabátja alá elrejtett üveget és annak tartalmá­Hungária Filmszínház Ezelőtt: Város! Filmszínház. Teleionszám: 503. Április 12 13. Szerda-csütörtök A budapesti Capitol Filmszínházzal egyidőben! Engadini kaland Előadások kezdete mindkét nap 5, 7 és 9 órakor val szembeöntötte a szerencsétlen leányt. Az üvegben az ártatlan rózsavíz helyett sósav volt. Ferkó Ilona jajkiáltásaira kiszalad­tak a házbeliek és nyomban orvost hívtak, akinek intézkedésére Ferkó Ilonát beszállították Kisvárdára. A leány állapota rendkívül súlyos és nincs kizárva, hogy egyik szemét el fogja veszíteni. Boros István tette után elmenekült. Kézrekerítésére megindult a nyomozás. — A patkolókovács foghúzásának szomorú következménye. Máté Já­nos virányostanyai lakos fájós fogát patkolókovács sógorával húzatta ki, hogy súlyos fájdalmától mihama­rabb megszabaduljon. A foghúzás­nak azonban szomorú következmé­nye lett. Máté János olyan súlyos vérmérgezést kapott, hogy életve­szélyes állapotban szállították be húsvét vasárnapján az Erzsébet-kór­házba. A kuruzsló foghúzó ellen megindult az eljárás. A May, Árpád vezér íuvószenekaar az Országzászló őrségváltásánál Húsvét vasárnapján hatalmas tö­meg gyűlt egybe, hogy tanúja legyen az árbocra vont országzászló őrség­váltásának. Az őrségváltásnak már külsőségeiben díszt és különös ün­nepélyességet adott, hogy azon résztveitt a Máv. néhány hónappal ezelőtt alakult fúvószenekara, mely az ünnepélyes aktus után nagysike­rű térzenét adott Siroky Gyula kar­mester vezényletével. Altalános meglepetést keltett a fiatal zenékar alapos felkészültsége és nagy hoz­záértéssel összeválogatott müsoira. Műsoron szerepelt Offenbaclv. Or­feusz az alvilágban, Kéler Vígjáték­nyitánya, majd indulók pattogó üte­mei következtek. A hangversenynek beillő térzenét a Siroky Gyula kar­mester által átírt Magyar ábrándja fejezte be, a közönség lelkes tapsa mellett. A zenekarnak ez a. szerep­lése is bizonyságot tett arról a. kul­turális hivatásról, amelynek szelle­mében azt dr. Szekeres Árpád állo­másfőnök életre hívta. Teleion il. sz. Uránia Filmszínház ^ Teleion Szerda-csütörtök-péntek I TPOllbötZkOy höFCfijJ, dédelgetett Budapesttel egyidőben! f kedvencének óriási sikerű filmje Szerelem zsarnoka Előadások mindhárom napon 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom