Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-09 / 80. szám

14. oldal SZ^BOLCSX HÍRLAP IOLCS! ISQ 1 I i"* Tábortűz mellett Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki ott állt a trianoni békeparancs elleni küzdelemben s aki ott állt ab­ban a harcban is, amely végre ösz­szetörte a trianoni határok egy te­kintélyes részét, a kormányos, nagy, nelhéz, felelősségteljes munkája .köz­ben időt tudott szakítani arra, hogy felkeresse a táborozó cserkészfiú­kat, résztvegyen a táborozásukon és tanítsa őket. Ezerkétszáz cserkész ülte körül a tábortüzet, amely mellett már meg­jelentek a visszatért Felvidék első cserkészei. Ott volt Somorja, Léva, Losonc, Rozsnyó, Komárom, Kassa, Rimaszombat mintegy négyszáz cserkésze testvéri együttérzésben, szeretetben a nyolcszáz anyaország­beli cserkésszel. Atyai hangon szólt hozzájuk a mi­niszterelnök. Tanító szeretettel csengett a hangja és büszkeség ér­zett minden szaván, amikor végig­nézett ezen a szép táboron. Egyenlő értékű minden munka, ha jól végez­zük el, mondotta Teleki Pál gróf s annak összességéből tevődik egybe a nemzeti munkának az egysége. A munka szeretetére biztatta cserké­szeinket, a felelősségérzés nélkülöz­hetetlenségét hangoztatta, majd az atyai jóbarát símogatásával növelte bennük az öntudatot. A cserkésztá­bor ideális kis állam, — folytatta a miniszterelnök — és nagy részt a cserkésztáborokon, a jamboreekon tanultam meg én is az ország ügyes­bajos dolgait vezetni. És valóban igazat kell adnunk Te­leki Pál gráfnak, amikor a cserkész­tábor tüzénél arról beszélt, hogy az országnak minél több cserkészszel­lemtől áthatott férfira van szüksége. Olyanra, aki nem fél és nem gyűlöl. Olyanra, aki ismeri a kötelességét és azt nemcsak akarja, hanem tudja is teljesíteni. Az új .magyar életben kétségtelenül igen jelentős szerepe •van ifjúsági intézményeinknek s ezek között az első ihelyen áll a cserkész- és a levente-intézmény. — Azt, hogy most az egész világ nem­csak meglepetéssel, hanem elragad­tatással is szemléli a magyar hon­védség nagyszerű teljesítményeit, abban az ősi magyar katonaerénye­ken kívül bizonnyal igen nagy része van annak, hogy az ősi földet visz­ezafoglaló .fiáink a gyermek- és az ifjúkort, a cserkészet és a levente­mozgalom irányításával élték át. Azok az alföldi fiúk, a.zok az alig hathetes kiképzést kapott ifjú hon­védek, a levente,mozgalomban és a cserkészintézményben való részvéte­lük során .megtanultak engedelmes­kedni, öntudatosan megtudták, hogy mi a magyar kötelesség és szívesen s lelkesen vállalkoztak magyar kö­telességeik teljesítésére. Akár a cserkészhadijátékokról, akár a le­ventegyakorlatokról, akár a Felvidék és Kárpátalja visszafoglalásáról volt szó. A miniszterelnök jól ismeri fajtá­ját, éppen ezért .mondotta azt a cserkészek táborozásán elhangzott beszéde során, hogy nekünk nem vakmerőségre van szükségünk. A vakmerőség nem meríti ki a bátor­ság fogalmát és nem állandó tulaj­donság. A magyar virtus iifjú erejét és lendületét fékezte ezzel az in­kább büszke, mint vádoló megálla­pítással gróf Teleki Pál s bizonyos, hogy az az ezerkétszáz ifjú magyar, aki a hárshegyi cserkészparkban rö­vid időn belül kétszer egymás után tábortüzénél tisztelhette a magyar koitmány fejét, a magyar főcser­készt, nem felejti el gróf Teleki Pál atyai jótanácsait s egytől egyig azon lesz minden tudásával és aka­ratával, hogy majdan átvigye a pol­gári életbe a világhírű magyar cser­készerényeket. Felépítik a negyedik házat az ínséges sokgyerekes családok számára A Nyirvidék-, Szabolcsi Hirlap részletesen ismertette a városnak azt a tervét, hogy a sokgyermekes ínséges családokat egy-egy a szá­mukra építendő házban helyezik el, olyan házban, amely mellett egy­egy hold föld, kert is van. Három háziban .már laknak és gazdálkodnak a sokgyermekes családok, akik vég­telenül hálásak a város kitűnő .meg­oldásáért. A sokgyermekes ínsége­sek házait meglátogatta vitéz Jékey Ferenc dr. főispán is, aki elismerés­sel nyilatkozott az új* rendszerről, amely lehetővé teszi ezeknek a sok­gyerekes házaknak szaporítását és a lakbérekből, amelyek természetesen minimálisak. A házak szaporításá­nak másik módja az egyesületek vagy magánosok vállalása. Ennek a szép és igazán keresztényi elhatáro­zásnak első embere Korompay Ká­roly dr. igazgatóifőo.rvos volt, aki a villamossági társulattól a város kép­viselőtestületének kiküldetésében kapott igazgatósági díjat egy új sok­gyermekes ínséges családi ház épí­tési költségeire ajánlotta fel. Ez lesz a negyedik ilyen ház és építéséhez még ezekben a tavaszi hónapokban hozzákezdenek. Ko­rompay dr. elhatározása bizonyára másokat is hasonló áldozatkészségre serkent. Színház - Film - Szórakozás Hajmássy Miklós, az ismert szí­nész, darabot írt Keszthelyi dal cí­men, amelynek nemcsak egyik fő­szerepét játssza, de maga is rendezi. Lehet azonban, hogy a darabból ha­marabb lesz film, mielőtt még szín­' padra kerül. ; Az Amerikába vándorolt magya­í rokról egyelőre nem a legjohb hírek jönnek. Kabos Gyula olyan, súlyos i feltételeket szabott, hogy végül nem " talált menedzsert és így saját maga állított össze egy turnét, melynek során egymásután keresi fel a ma­gyarlakta városokat. Mály Gerő nem tudott még elhelyezkedni. •László Miklós, az ismert színész-író, igen súlyos anyagi gondokkal küzd. László Aladár Tamás Istvánnal együtt ír darabot. László Lola, — László Aladár nevelt leánya — a temperamentumot pesti szubrett, egy newyorki bárban énekel. Ágay Irén másfél év alatt sem tudott szer­ződéshez jutni, míg férje, Székely István, az ismert magyar filmrende­ző, csak most jutott gyenge szerző­déshez egy kis amerikai filmválla­latnál. Gál Ernő, a neves magyar filmproducer, Newyorkhan alapított fiknvállalatot, de eddig még nem si­került filmet csinálnia. Rátkai Már­ton egy magyar társulattal egyik newyorki színpadon, szerepel. Ker­tész Mihály rendező, akinek a leg­jobban megy az összes amerikai ma­gyarok között, most viteti ki fivérét és édesanyját Hollywoodba. Fodor Sándor, a Dunaparti rande­vú szerzője, új filmet írt Fruska í címmel, amelyet rövidesen forgatni | kezdenek. A Photophon fi lm válla lat : megszerezte a Beszterce ostroma Használt, jókarban levő ÍRÓGÉPEK állandóan kaphatók alkalmi áron. — írógépet napi, heti vagy havibérbe kikőlcsönzünk. M S gr~* papír, írászer és irógépüzlete lOll51 lF Nyíregyháza VJ UU Városházépület. Telefon 77. Mi'kszáth-regényt, amelyet még a nyár folyamán filmre visz. Haller István volt kultuszminisz­ter filmvállalatot alapít, amely első­sorban magyar filmek gyártásával foglalkozik majd. A Tökéletes férfi című film külső felvételei a magyar-lengyel határon készülnek. Odautazik Jávor Pál és Csortos Gyula, a film két főszerep­lője. Az 5 óra 40 című magyar film kü­lön érdekessége, hogy női főszerep­lői mind olyanok, akiket eddig ma­gyar filmen nem igen láttunk. Fő­szereplői közt szerepel Tasnády Má­ria, aki eddig csak egy magyar film­ben, az Édes mostohában játszott, továbbá Makai Margit és Fogarassy Mária, akik csak most debütálnak filmen. Ismeretes, hogy Heddy Kieslert, a volt osztrák szépségkirálynőt, aki az Extázis című film egy jeleneté­ben meztelenül szerepelt, a Metró filmgyár Amerikába vitte ki. Ott kölcsönadták egy másik filmgyár­nak, ahol első szerepében átütő si­kert aratott. Az Extázisbeli „erkölcs­telen" szereplése miatt az amerikai női szervezetek bojkottal fenyeget­ték s ezért a gyár Heddy Laimarra változtatta a nevét. Az amerikai sajtó most úgy ír róla, mint Jean Harlow utódjáról. Három befejezett tényt szentesí­tett legutóbbi .választimányi ülésén a Filmkamara. Két most készülő film forgatókönyv íróját — dr. Liszt Nándort és Szatmári Jenőt — vala­mint az egyik film nam kamarai tag főszereplőnőjét, Tiasnádv Máriát, felvette a kamara tagjai sorába. iMagyar-német verzióban készült el a Hunniában a Varieté csillaga című látványos artistafilm. A német verziót a napokban mutatta be Ber­liniben dr. Bingerth János, a Hunnia igazgatója német filmszakértők , előtt. A .németeket annyira elragad­] ta a sikerült film, hogy — mint a film részbeni finanszírozói — átvál­1 lalták azt a többletköltséget, amely (Trianon 19.) 1939 április hó 7. a felvételek során keletkezett. Bin­gerth egyébként a napokban haza­tér s hozzákezd a Magyar Gálya c. cavalcadszerű történelmi film mun­kálatainak előkészítéséhez, amely a leghatalmasabb monstre-ifilm lesz a magyar filmgyártás kezdete óta. Szőlő és m3ga*nyomásu gyümölcsfa permetezőgépet szaksztrien íavHrt. K A T Z bádogos, Benea László tér 6. szám. Karrier hai. Egy betörd, 5 liter bor és 30 kilogramm lekvár tragiko­mikos históriája Az egyik közeli községben több feljelentést tettek a károsult gazdák ismeretlen tettesek ellen, akik éjsza­kánként a borpincéket megdézsmál­ták. Mindenünnen kisebb-nagyobb .mennyiségű bort, valamint élelmi­szereket és a pincében fellelhető apró tárgyakat vittek magukkal. A károsult gazdák lesbenálltak a borpincék környékén, hogy elfog­ják a vakmerő betörőket. A betörő­vadászat azonban hiábavalónak bi­zonyult mindaddig, míg ... Egyik éjszaka a két betörő ismét behatolt az egyik pincébe. A borból alaposan bekóstoltak, egyre-egyre több liter is jutott. így azután mind­ketten igen virágos hangulatban .Vol­tak már, mikor útnak indultak haza­felé. A pince sarkában ekkor észre­vették egy hatalmas ládát, melyben ízletes lekvár volt. Felkutattak két nagy puttonyt is, mindegyik meg­töltött magának egy puttonyra valót a lekvárból és lefelé indultak a pin­céktől vezető úton. Az út azonban az akkori esőzések miatt igen csúszós és sáros volt és ehhez még a.z is hozzájárult, hogy különben sem nagyon állottak bizto­san a lábukon. Az egyik betörő hir­telen elvesztette lába alól a talajt, fejjel előre bukott és a közel 30 kg. mennyiségű könnyen folyó lekvár mind a fejére borult. Csaknem elte­mette a folyós massza. Segítségért kiabált, társa azonban ekkor már messze járt. Az egyik pincéből hal­lották meg kiáltozását és így sike­rült végre csendőrkéz,re keríteni a régóta keresett betörőket. Beszállították Őket Nyíregyházá­ra, ahol a vizsgálóbíró kihallgatásuk után hazabocsátotta őket, mivel kis földjük is van és állandó foglalkozá­suk és így ne.m kell tartani attól, hogy a várható büntetéstől való fé­lelmükben esetleg megszöknek. 102—1939. v z. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY KIVONATA A nyíregyházi kir. járásbíróság­nak P. 5444-928. sz. alatt kelt vég­rehajtást rendelő végzése folytán dr. Zsindely István és Varga Ferdi­nándné javára 500 P tőke s járulékai erejéig 1939. évi január hó 30, napján végrehajás utján lefoglalt és 1510 P-re becsült ingóságok, u. ro. koca, tehén stb. a nyírbátori kir. járásbíróságnak Pk. 162—939. szám alatt kelt árverést rendelő vég­zése következtében Nyiibátor Kis­piricse tanyán 1939 évi április hó 20. napján d. u. 2 órakor nyilvános birói árverésen el fognak adatni. Nyíregyháza, 1939. március 9. VASS BÉLA kir. jb. végrehajtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom