Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-06 / 78. szám

4. oldal SZABOLCSI umifiP MMMMMMMMMBMMMMAUMMMM MI

I. — MM W

I M HI (Trianon 19.) 1939 április hó 6. •HMMMNHHNNHHINN A legszebb angol és francia női kosztümök a legdivatosabb női kabát újdonságok rahák, blúzok és kalapok olcsó szabott árban Maibaum Mariska MzletMen Rákóczi utca 4, szám. Takarékossági hitel! Fissser János: Nem baj a nagyobb jegy forgalom Amikor a Nemzeti Bank jegy-forgalma annyira leszűkített volt,hogy mindössze 280 millió pengő összegű volt, akikor sokan azt rebesgették, néhányan hangosan is állították, hogy az a jegymennyiség még a csonka ma gyár nemzetgazdaság vitelére is tökéletesen elégtelen. Példámaík hozták fel az akkori osztrák nemzetgazdaságot, ahol a mi lakosságunk négyötödét tevő lakosszámú Ausztriában háromszor akkora .volt a jegytforgalom, mint nálunk. Ott 6.5 millió lakosra 900 millió „pengőnek" megfelelő schilling, mig nálunk 8 millió lakosra mindössze 280—300 millió pengő jutott. Közgazdáink akkor, a megkozmá sodott kapitalista tantételekre hivatkozva azt tanították, hogy nem lehet szaporítani a pénzt, mert az — hát hiszen méltóztatik tudni — rettenetes károkat okozhat, mert az — Jqéremálássan — „infláció" jellegű lenne és hiszen emlékszünk még aTra a rettenetes pusztulásra, amit az infláció okozott! Hát ezt akarják azok, akik a pénzt szaporítani akarják? Már megint arra vágynak, hogy a törvényszéki bíró maga foltozza a cipője talpát? Mit akarnak, hogy megint milliókban beszéljünk, mit képzelnek? Hogy isimét ne le-gyen aranyfedezetünk és a pénzünk ne érjen semmit? Mit akarnak? Tönkretenni ezt az amúgy is beteg gazdasági életet? Mindenkit koldussá termi akarnak? Akkoriban ez a borzasztóan hangos közgazdasági kVántessencila kezdett beleforaikodni a koponyák agyfcekerdseibe és ott megrögződés jeled mutatkoztak. Már-már kezdték elhinni az emberek, hogy bizony nagy bajok lehetnek az ilyen „meggondo- | latlanságből"! Az emberek belenyugodtak a „nincs pénz" boldogító tudatába és nyomorogtak a pénz híján, mert elvégre is, ka tudja .,.? Az ördög nem alszik! A lecsökkentett fizetésért még kevesebbet lehessen venni? Olyan nincs! Már akkor csak inkább legyen pénzszűke, legyem drágább minden, egy kicsit koplalunk és majd csak lesz- valahogyain, mert — régi igen bölcs mondás: „Soha se volt úgy, hogy sehogyan se legyen!" Ez igaz is! Nahiáit! Most a Magyar Általános Hitelbank, csonka-hazánknak, de még a hálborúelőtti Magyai-országnak is legnagyobb pénzintézete, évi rendes közgyűlést tartott. Ezen dr. Fabinyi Tihamér ny. pénzügyminiszter elnökölt. Az a Fabinyi, ki pénzügyminiszter korában intett a pénzszorítás ellen és figyelmeztetett annak káros hatásaira. Utána, a jegyforgaiom nélminemű száz milliócskával, ami 33 százaléknak felel meg, felszaporodott és kib. 400—450 millión állott. Tudjuk, hogy nagy feladatokat kellett megoldani és Mennék hála, szerencsésen átestünk rajtuk. Most, az említett közgyűlésen elnöki megnyitót tartott dr. Fabinyi Tihamér elnök, ny. pénzügyminiszter és ezeket mondotta: a fellfegyiverkezésre fordított kiadások állami rendelések formájában a belső termelésnek is lényeges megélénkítői. Biztató eredmény, hogy nagy tőkéket ' igénylő állami feladat oik is megoldhatók voltak a pénz értékének csorbulása nélkül és a bankjegyforgalomnak közel 400 millióval való emelkedése mellett az árnívó úgyszólván változatlan maradt." Ezeket igen vastag, szembeszökő betűkkel kellett volna szedni, hogy közgazdasági tudósaink, akik a jegyforgalom növelésétől mindig oly annyira rettegtek, mint ördög a szenteltvíztől, lássák, hogy ime, maga a volt pénzügyminiszter is, az elmélettel szemben alkalmazott gyakorlat tanításaként beismeri, hogy közel 200 százalékos megnövelése a jegymennyiségnek, nem okozott különösebb emóciót ebben a mi kis csonka közgazdaságunkban. Az elmélet tehát megint kudarcot vallott a gyakorlattal szemben, a „mindeniható jegyforgalom" terén is! Csak ezt kellett ide feljegyezni, hogy ne feledjük! Két éves gyökeres hazai szőllővesszőkl Passatuíi, Chasla, Bogdán, Rizling és Sovignon fajtákban. valamint eredeti bulgár import után termelt Afuzalí és minden ismert másfajta sima csemege- és borszőllővesszők kaphatók Káilósemjéai szöiiösgazdaság, Iont Gáspár intézőnél, Egy órává! tovább tarthatnak nyitva Húsvét vasárnapig az üzletek A kereskedelmi mitózter rende| lete értelmében, mind azok a nyilt ) árusítási üzletek, amelyeknek zár! órája korlátozva van Húsvét vasár« napjáig egy órával meghosszabbithalják a nyitvatartás idejét. Eszerint azok az üzletek, amelyeknek esti zárórája hat órában van megállapítva, este hét óráig tarthatnak nyitva, a túlnyomóan élelmiszert árusító űz etek pedig, idetartoznak a hentesek és mészárosok is — este nyolc óráig tarthatnak nyitva. fl belügyminiszter köszöni leirata Nyíregyháza képviselőtestületéhez Pslinszky Pál dr. kassai működéséért Megírta a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlap, hogy- a belügyminiszter a Felvidék m'agyarlakta területeinek visszacsatolása idején Poliinszky Pál dr. tanácsnokot, a város kulturális és szociális ügyosztályának vezetőjét azzal a megbízással küldte Kassára, hogy ott kiváló elméleti és gyakorlati tudásán ák felhasználásával megszervezze az ínségellátást. Polinszky Pál dr. 'Ballá István dr.-ral több héten át dolgozott Kassán s a két városi tisztviselő kiváló munkásságát igazolja a kir. belügyminiszternek elismerő leirata, amelyet a napokban intézett Nyíregyháza város képviselőtestületéhez. A 124.122—1939. IX. sz. alatt érkezett miniszteri leirat a következő: „A város polgármestere felkérésemre a kérés rendkívüli súlyára és sürgősségére való tekintettel a város képviselőtestülete utólagos hozzájárulásának reményében lehetővé tette, hotgy dr. Polinszky Pál tanácsnokot és Ballá István dr. beosztott kisegítő munkaerőt a visszacsatolt országrész ínségenyjhítő tevékenységiének megszervezésére kiküldhettem. Amidőn felkérem a testületet, hogy a város polgármesterének intézkedését tudomásul venni szíveskedjék, köszönetelmet nyilvánítom azért a készségért, amellyel a város a kihatásaiban nagyjelentőségű ügy szóig állatába állott és lehetővé tette, hogy a visszacsatolt országrész szociális beszervezése különösebb zökkenő nélkül megtörténhetett. Felkiérem egyúttal, hogy a város részéről kiküldött szervezőnek odaadó és eredményes munkájáért köszönetemet juttassa kifejezésre. Végül tekintettel arra, hogy a kiküldött szociális szervezők munkássága a visszacsatolt országrészben még nem nélkülözhetők, kívánatosnak tartanám, ha a testület hozzájárulna ahhoz, hogy a kijelölt szervezők időnként oly módon, hogy az a város ügymenetét ne .zavarja, a szükségnek megfelelően továbbra is kiküldhetők legyenek a folyamatban levő ínségenyhítő tevékenység irányítása és az elkövetkezendő ínségévad költségvetésének és munkatervének összeállításálhoz szükséges felvilágosítások megadása végett." — A rég elhanyagolt székrekedések kezelésében gyakrlan már kis mennyiségű ' természetes „Ferenc József" keserűvíz naponkénti használata is igen hatásosnak bizonyul, úgyhogy a gyemoremésztés is megjavul, az epekwálaszitás fokozódik, az anyagcsere megélénkül és a vér felfrissül. Kérdezze .meg orvosát. Harciért napié április 6. 1915. E napra virradó éjjel Mladen Iliién lugosi 407. honvédzászlóaljbeii tizedes 15 főnyi tábori Örsét kb. 130 orosz támadia meg, mely támadást azonban Mladen tizedes kiválóan vezett tüzével megállította. Erre az oroszok vele szemben víszszamenlek. Közben azonban Mladen tizedes látván, hogy az oroszok a szomszéd táboriörsöt is megtámadták és széjjelugrasztották, legott annak segítségére sietett, amit olyképan tett, hogy az oroszokat jól irányzott tűzzel oldalba fogta és ezzel hamarosan azokat is visszavonulásra kényszeritette. Ezulán összeszedve a szomszéd táboriörs szétugrasztott embereit, helyükre visszavezette őket és néhány saját emberével egészítette ki a szomszéd Örs létszámát, majd a kettőjük közti összeköttetés fentartásáről is gondoskodott. Harc közben személyesen egy oroszt foglyul ejtett, a későbbi napokban pedig egy orosz tisztet fogott el, amiért is az elöljáró seiegcsopor parancsnokság az akkor szokásban volt 50 korona pénzjutalomben részesítette. Da ettői függetlenül Mladen tizedest kiválóan vitéz, öntevékenyen és körültekintő magatartásáért az arany vitézségi éremmel is kitüntették. Április 7-én 1915. E napon Madarász Vendel volt soproni 18 honvéd gyalogezredben tizedes, előnyomulás közben észrevette, hogy erősebb orosz osztag a század oldalában és hátában gyülekezik. Erre a közelében volt honvádeket magához véve, saját kezdeményezéséből, észrevétlenül megközelítette majd meglepően anynyira élénk tüz alá vette őket, hogy géppuskájukkal együtt szinte ellenállás nélkül megadták magukat. A foglyok hátrakisérése közben azonban Madarász tizedes egy orosz rajvonalba ütközött, mely tt'z alá vette csapatát, ámde Madarász tizedei nem jött zavarba, hanem viszonozta a tüzelést. Amikor pedig az ő és a fogságában volt foglyok együttes felszólítására az oroszok beszüntették a tüzet, a szembenálló orosz tiszt az kérdezte, hogy hányan vannak nála, mire hidegvérüen rávágta, hogy egy század. Ez p^dig annyira hatott, hogy immár ezek az oroszok is, nevezetesen pedig egy tiszt, két zászlós és közel 30 fő szintén megadta magát. Madarász tizedest ezért a merész öntevékeny elhatározásból fakadó és sikerteljes fegyvertényéért mellyel a századját a meglepetés veszélyétől megóvta, az arany vitézségi éremmel tüntette ki. Közigazgatási, iskolai és egyházi nyomtatványok a legolcsóbb árban készülnek OROSZ KAROLY nyomda-üzemében. Nyíregyháza, Bercsényi-u. 3. — Telefon: 577.