Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-29 / 96. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1939 április 26. (Trianon 19.) Vll. évfolyam 93 (1810) szára YÍRVIDÉK Szombat Szerkesztőség fcs kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. ^ QAg IT1I//II ^IAP'88 AP Pastatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. ' rULIlSftHI IlMr ILMr ^ Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Az egész világ figyelemmel hallgatta Hitler beszédét Hitler Adolf, a német nép vezére és

1 karaceliára ma délben 12 órakor m and ott a el azt a beszédét, amelyre nemcsak a nőmet nép, hanem az egész világ is feszült érdeklődéssel tekintett. Németország ebből az alkalomból zászlódíszbe öltözött. A német nép kora reggeltől talpon volt. Berlin utcáin óriási tömegek sorakoztak fel a hangszórók kőiül s szinte megállt az élet arra az időre, amikor a kancellár beszélt. Pontosan 12 órakor nyitotta meg a gyűlést Göring miniszterelnök, majd szűnni nem akaró Heil-Sieg kiáltások után Hitler lépett az emelvényre, hogy. beszédét elmondja. Azzal kezdte beszédét, hogy az •Egyesült Államok elnöke táviratot intézett hozzá a világbéke megmentése érdekében. Ennek a táviratnak az volt az érdekessége, hogy mielőtt még kézhez kaphatta .volna, az amerikai sajtó és a rádió már az egész világnak szétkürtölte. így csak természetes, (hogy a válaszadásban ugyanazt a módszert kívánja követni, amelyet Roosewelt követett. A (kancellár eziután rátért a márciusi események ismertetésére s ezeket mondotta: — Mindenekelőtt alázatos lélekkel kell megköszönnöm a Gondviselésnek azt, hogy életem 50. évét megérnem engedte. De hálával kell megállnom azok előtt az eseményeik előtt is, amelyek a Gondviselő jóvoltából azóta bekövetkeztek. Hálát kell adnom azétr, (hogy jóvátehettem azokat az igazságtalanságokat, amelyüket a német nemzet kárára a sátáni gyűlölet, vagy emberi tudatlanság és rosszakarat húsz esztendővel ezelőtt elkövetett. Nem történt más ezekben a történelmi napokban, csak annyi, hogy a húsz évvel ezelőtt elkövetett igazságtalanságokat sikerük jóvátenni és azokat a területeket visszacsatolni Németországihoz, amelyek .valaha hosszabb, vagy rövidebb ideig, de a német állam testéhez tartoztak. — Nincs a visszacsatolt területek között egy talpalatnyi sem, amely ne tartozott volna .valaha a német birodalomhoz. Amikor húsz évvel ezelőtt végetért a háború, joggal azt hihettük, hogy a pog, a béke és az igazság tér vissza az emberek közé. A békeszerződések pedig rombadöntötték ezt a hitet. A katonaság szívében nem élt gyűlölet ellenségével szemben, de gyűlöletet éreztek azok a .vén politikusok, akik gondosan távol tartották magukat a harcterektől és gazságból és gyűlöletből reázudították a világra a szenvedések mérhetetlensorát. Széttéptek olyan álíamközösségeket, amelyek földrajzilag, gazdaságilag egységesek voltak. Előttem sohasem volt kétséges, hogy nem lehet oiyan néphatárokat megvonni, mint amelyek teljes mértékben kielégítenék a népi elvek követeléseit. Kompromisszumok nélkül nem lehet a népi elvet megvalósítani. A világháborút követő békediktátum ezt az elvet is megsemmisítette. A békeszerződésekben nem számoltak ezeknek a szétszakított népeknek gazdasági szükséleteivel. Mindazokat látva sohasem hagytam fel azzal a reménnyel, hogy ezeket a bajokat meg lehet és meg kell szüntetni. Mint a németnép vezére, semmi kétséget sem hagytam fel abban a tekintetben, hogy a béke érdekében egyes kérdéseket háttérbe kell szorítani. A vitás területekre vonatkozóan döntést sikerült kieszközölnöm. A legelső ilyen döntő lépés volt a Saar vidéknek Németországhov való •visszacsatolása. Ezzel Németország é9 Franciaország között fennálló ellentéteket sikerült megoldani. Nem azért vittem ezt a kérdést döntésre, mintha enélkü! Németországnak félnie kelett volna Franciaországtól!, hanem a békéért magáért. Tudtam, hogy ha ez a kérdés meg nem oldódik, Európa békéjét állandóan fenyegette volna az örökös revízió kérdése. Ha Németország akaratával szemben mégis tovább szítják a német'— •francia ellentéteket, ezért nem lehet Németországot felelőssé tenni. Különös örömömre szolgált, hogy Roosewelt elnök ismert nyilatkozata után az európai álamok egész sora tett olyan nyilatkozatot, hogy nem érzi magát fenyegetettnek Németország részéről. Németország is nem egyszer kijelentette, hogy semmi követelni valója sincs Belgiumtól, Hollandiától, vagy Svájctól. Franciaországot már említettem s újból is kijelentem, hogy semmi követelni valónk sincs tőlük. Azt hiszem, nem szükséges kijelenteni, hogy Olaszországgal a legszívélyesebb baráti kapcsolatot tartjuk fenn, s ez magában kizárja azt, hogy bármi követelésünk .is .lenne Olaszországagl szemben. De ugyanezt mondhatjuk el a velünk baráti kapcsolatban élő Magyarországról és Jugoszláviáról is. Hitler ezután Ausztria visszacsatolásáról beszélt s ezeket mondotta: — £n ostmarki születésű vagyok. Gyermekkorom óta élt bennem az a vágy, hogy szülőföldem a német népközösséghez tartozzék. Amikor Ausztriát visszacsatoltuk a nagy német birodalomhoz, 7 és fél millió német tért vissza "ábba a népközösségbe, amelybe mind g is beletartozott A cseh—morva kérdéssel kapcsolatosan rámutatott a vezér arra, hogy amikor a német népközösség egy nagyobb csoportja Németországiba vándorolt, a németek helyére szláv törzsek költöztek és bele ékelődtek a német népközösségbe. Németországnak érdeke volt, hogy a csah—morva közösség terülletén élő 4 milliónyi német nép életfeltételeit biztosítottnak lássa. Nem is lett volna semmi baj, ha a csehek biztosították volna a német nép életfeltételeit. De azok, akik ezt az államot létrehozták, egyenesen azzal a céllal hozták létre, hogy ez a dilettáns állam éket jelentsen a német nép testében. A legjobban Pierre Cott francia légügyi miniszter jelle? mezte ennek az államnak a rendeltetését, amikor nyiltan kijelentette, hogy Csehszlovákiának az a rendeltetése, hogy szükség esetén a területén levő repülőbázisokról órák alatt el lehessen érni a német ipartelepeket és el lehessen pusztítani azokat. Ilyen körülmények között értlhető, ha a német nép olyan lépésre határozta el magát, amelynek megtételére szükség volt. Engem ebben a lépésben nem vezetett a csehekkel szemben gyűlölet. A cseh népet tiszteletben ta.rto.m és biztosítom alfelől, hogy jobban járt így, mintha a nyugati hatalmak eszközeként háborúba került volna Bizonyára egészen más lett volna a sorsa háború esetén. (Hitler beszéde lapzártakor még tartott.) II kormányzó ma délelőtt megnyitotta a Nemzetközi Vásárt Ma délelőtt ünnepélyes külsőségek között megnyílt a 34-ik budapesti Nemzetközi Vásár. A vásárváros ez alkalomból zászlódíszbe öltözött és a meghívott előkelőségek között megjelent az ország társadalmi, közgazdasági és pénzvilágának színejava. A vásárt Horthy Miklós kormányzó nyitotta meg, majd megtekintette a vásárvárost, amely az eddigi kiállítások méreteit is jóval felülmúlja. A kormányzó első útija a visszacsatolt területek pav-iIlonjához vezetett. II felsőház módosítási vita nélkül elfogadta a zsidójavaslatot A felsőház ma délelőtti ülését 10 órakor nyitotta meg Széchenyi Bertalan gróf, a felsőház elnöke. Ezután a kormányzói kéziratokat olvasták fel. Több javaslatot — amelyek külföldi gazdasági szerződésekről szólnak — a változó időkre való tekintettel ujabb megfontolás végett viszszaküldték a képviselőháznak. Az elnök ezután bejelentette, hogy Rőder Vilmos nyug. honvédelmi miniszter a 26-os honvédelmi bizottság elnöki tisztéről és tagságáról lemondott. Ezután a zsidótörvénynek az együttes bizottságok által jóváhagyott .módosításainak ismertetésére került a sor, amit pontról-pontra vita nélkül, nagy szavazattöbbséggel elfogadott a Felsőház. Szerdán kerül a sor a házfeloszlatásra ? A képviselőház ma délelőtt öt perces formális ülést tartott. Pontban 12 órakor szólalt meg az ülés kezdetét jelző csengő és nyomban utána Darányi Kálmán házelnök megnyitotta az ülést. Bemutatta a felsőház átiratát, amelvben közlik, hogy elfogadták a zsidójavaslatot. Mak'kay János ezután az együttes bizottság javaslatát terjesztette be, aminek letárgyalására a Ház kimondotta a sürgősséget. Darányi Kálmán eziután napirendi indítványt tett, amelv szerint a Ház a 'legközelebbi ülését május 3-án, szerdán tartja. Az indítványt a Ház elfogadta Az ülés az interpellációs könyv felolvasásával ért véget. Mértékadó politikai körökben úgy tudják, hogy a Ház feloszlatására szerdán kerül sor, a zsidótörvényjavaslat elfogadása után. Még e héten megtörténik a végrehajtási utasítás ismertetése a törvényjavaslat becikkelyezése és a javaslat törvényerőre lép.