Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-23 / 91. szám

t. oldal süESSSttuP (Trianon 19.) 1939 április hó 23. Arany, estst, bronzéremmel és díszoklevéllel többszörösen kitüntetet szakember. az SUHANESZ Bútorcsarnok idei tavaszi divat legpompásabb hutormodelljeit mutatja be a közönségnek. ÁH óm u trr* A C7ám Tekintse meg külön berendezett minta batertermeit 1 — Teleion 557. sz. v 4

1J ^Uaill ULLd L±. Meinehezítette a belügyminiszter külföldi állampolgárok wagyar állampolgárokkal vala bázasságkitését Egyes külföldi állampolgárnők, különösen olyanok, akiknek az ország területén tartózkodása állambiztonsági (kémkedés, izgatás) vagy gazdasági (valuta- és vámügyi viszszaélések) szempontokból nem kívánatos, vagy akiknek helyzete egyes külföldi államokban súlyosabbá vált, sőt olyanok is, akiknek az ország területén tartózkodásra rendőrhatóságilag kitűzött 'határideje lejárt, vagy akik éppen az ország területéről kiutasíttattak, a házasság intézményét visszaélésre használják fel olymódon, hogy komoly erkölcsi tartalmú házassági szándék nélkül pusztán színleges házasságot kötnek magyar áiampolgár férfival abból a célból, hogy a házasságkötéssel magyar állampolgárságot szerezzenek és így lehetségessé tegyék az ország területére való beköltözésüket, vagy az ország területén való megmaradásukat. Az ilyen visszaéléseknek az elkövetése olymódon történhetik meg, hogy egyes anyakön y v.vezetők nam magyar állampolgár házasságkötésénél az igazságügyimiiniszter utasításának kikérése nélkül közreműködnek olyan esetekben, ha azt, hogy a házasodóknak állampolgársága meg nem állapítható, maga az anyakönyvvezető a saját — olykor helytelen — felfogása szerint bírálja el, vagy pedig olyan esetekben, ha a nem magyar állampolgár házasodó az li894. évi XXXI. tc. 113. Hnak utolsó bekezdésének értelmében kimutatja, hogy kötendő házassága hazájának törvényei szerint akadályba nem ütközik. Az ilyen viszszaéiések egyrészt a házasság intézményének diszkredftálása, másrészt pedig az állampolgársági jogi szabályok kijátszására szolgálnak. A házsasság sarkalatos intézményével űzött visszaélések és az állampolgársági jogszabályok kijátszása pedig oly mértékben sérti a közérdeket, hogy ezeket a jövőben feltétlenül meg kell akadályozni. Ezért a belügyminiszter ügy intézkedett, hogy minden olyan esetben, ha Magyarországon olyan felek akarnak házasságot kötni, akik közül legalább az egyik nem magyar állampolgár, vagy állampolgársága nem állapítható meg, az anyakönyvvezető a házasság megkötése előtt hívja fel a házasodó feleket arra, hogy csatolva a házasságkötéshez szükséges irataikat, a m. kir. iga.zságügyminiszter elé terjesztett beadványukban kérjék nevezett miniszternek a döntését, még akikor is, ha a nem magyar házasuló az 1894. évi XXXI. tc. 113. paragrafusában körülírt bizonyítványt bemutatja. Erre annyival is inkább szükség van, mert az utóbbi időben bekövetkezett jelentékeny nemzetközi jogi változások folytán (például Magyarország, Ausztria, Németország, a volt Csehszlovák köztársaság, Lengyelország .' területi és jogi változásai) az anyakönyvvezetőtől nem lehet megkívánni annak helyes és biztos elbírálását, íhogy valamely házasodó fél meg- vagy meg nem állapítható és minő állampolgár, továbbá, hogv a házasság akadálytalanságát tanúsító külföldi bizonyítványt az erre illetékes külföldi hatóság állította-e ki. Németország Csehország bekebelezésedet 720.000 ipari üzemet kapott és hárommillió ipari munkást mezőgazdasági gépek é- eszközök LFRAKATA Kiihne Biczák MUSZERESZ Bethlen utca 27 Telefon 330 sz. Több oldalról felmerült az a kérdés, hogy a munkaadó gazda a katonai' szolgálatra bevonult gazdasági i cseléd családját a cselédlakás élvej zeíében köteles-e meghagyni s ) amennyiben nem, a bevonult cseléd családja számára ki köteles hajlékot biztosítani? < .Errevaió tekintette! tudomásulvétel, alkalmazkodás, továbbá az alá, rendelt hatóságok tájékoztatása és ' megfelelő utasítással ellátása végett . az alábbiakat közli a földművelésügyi miniszter; A felvetett kérdések eldöntésekor m i ndeneke lőtt m e gk ülönböztetést kell tennünk egyrészt a fegyvergyakorlatra (rendkívüli fegyvergyakorlatra) és a póttartaléki kiképzésre, másrészt az egyéb tényleges katonai szolgálatra történt bevonulás között. Bevonulás fegyvergyakorlatra (rendkívüli fegyvergyakorlatra) vagy póttartaléki kiképzésre ' Az ilyen katonai szolgálatra bevonulás nem szünteti meg a gazdasági cselédszerződést, sőt éves cseléddel szemben a munkaadó gazda a szerződésből folyó kötelezettségeit — í a jogszabályokban részletesen megállapított mértékben — továbbra is teljesíteni köteles, noha a cseléd katonai szolgálata következtében a cselédszerződés teljesítésében akadályozva van. Ami különösen a cselédlakást illeti, éves nős vagy családos cseléd, illetőleg eltartottjai számára a cselédlakást továbbra is biztosítani kell. A rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult gazdasági cselédek szolgálati viszonyai tárgyában kiadott 7400—1938. M. E. sz. rendelet 2. §-a az eltartottakat részletesen meg is határozza. Eszerint eltartott a cselédnek vele élő felesége, vele közös háztartásban élő és eltartásra szoruló gyermeke vagy jogszabály alapján eltartandó keresetképp elen más h oz zát artoz ój a. Természetesen a munkaadó gazda a szolgálati szerződésből folyó kötelezettségeit, így a cselédlakás szolgáltatását is csak addig az időpontig köteles teljesíteni, amíg a szerződés — a cseléd bevonulásától független okból — meg nem szűnik. így pl. ha a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult gazdasági cseléd szerződését még <i bevonulást megelőzőleg bármelyik fél szabályszerűen március 31-re felmondta, április 1-től kezdve a munkaadó gazda a cselédlakás kiürítését kívánhatta. Viszont, ha április 1-ével a cseléd új gazdához szegődött el, a cselédlakás szolgáltatása az említett naptó' kezdve az új munkaadó gazda kötelessége. Bevonulás egyéb tényleges katonai szolgálatra A honvédelemről szóló 1939. évi II. tc. 73. % 2. bekezdése kimondja, hogy a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907. évi XLV. tc. 49. § utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés érintetlenül marad. Az érintetlenül maradó törvény rendelkezése szerint pedig, ha a gazdasági cseléd a szóbanle.vő tényleges katonai szolgálatra bevonul, a szolgálati szerződés azonnal megszűnik a cselédlakás használatára vonatkozó jog is, amely szorosan a cselédszerződésekhez kapcsolódik. A munkaadó gazdának tehát jogában áll a lakás kiürítését kívánni. Köi és férfi divatcikkek fehérnemű, ágynemfi anyagok, paplanok, takarók, harisnyák, kesztyűk nagy választékban, olcsón Mayer Ágoston divatüzletében, Nyíregyháza ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági hitel. Telefon 5-3T — Az élet iskolája a címe Tutaek Anna örökszép ifjúsági regényélnek, ami Harsányi Gréte A lyukas cipő című regényével párhuzamosan jelenik meg hétről hétre a Magyar Lányokban. Ezen a héten Nevelős Gyula, Lakos Eta, B. Radó Lili, Gönczi Magda dr., Kissné Tóth Lenke, Dánielné Lengyel Laura, V. Siposs Ida, Nagy Méda és mások írtak a népszerű ifjúsági lapnak novellát, cikket, verset. Díjtalan mutatványszámot kívánatra bárkinek küld a kiadóhivatal, Budapest, VI., Anidrássy-út 16. — Az olyan egyéneknek, akiknek bélürülése elégtelen s ezért emésztésük meg van zavarva és éjjel nem tudnak aludni, ajánlatos néhány napon át korán reggel egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet éhgyomorra inni. Kérdezze meg orvosát. Aki szereti a f r f r r . fo kivet Hoffmann-féle pörkölt kávét vásároljon. — 40.000 munkás csaláiiliáz építésére írnak ki pályázatot A kormány, mint ismeretes, tervbe vette a mezőgazdasági munkáslakások építését és a tervek szerint 100.000 munkáslakást akarnak felépíteni. Záros határidőn belül 40.000 szociális és egészségügyi követelményeknek megfelelő munkáslakást építenek meg és a többit a későbbi évek során. A minisztérium megküldte a munkásházakkal kapcsolatban készült tanulmányt az érdekelt testületeknek, így a kamaráknak is, kérve hozzászólásukat. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a maga részéről már bekapcsolódott a kormány munkájába és tervpályázatot ír ki gazdasági munkás családi házakra, hogy megfelelő típustervek kerüljenek a minisztérium birtokába. A minisztérium elgondolása az, hogy egy hágnak az építési költsége ne haladja meg a 2000 pengőt. Szükségesnek tartják, •hogy vidékek szerint más és más típusú munkásházakat építsenek és igyekezzenek alkalmazkodni a vidék viszonyaihoz. A 40.000 munkásház építése 80 millió pengőbe kerülne és a munkába jobban bekapcsolnák a szakértő iparosokat, nehogy szakiparos nélkül épüljenek fel a házak ezrei, mint történt a múltban és néhány év mulrva düledeznek a házak. A kecskeméti kamara részéről azt tartják szükségesnek, hogy minden mezőgazdasági munkásházhoz 600 négyszögöles kertes földet is csatoljanak. így a munkáscsalád jobban tud boldogulni és a törlesztést is könynyebbon fizeti a házépítés után.