Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)
1939-04-20 / 88. szám
4. oldd .NYÍRVTDÉK JZABOLCSI HIRLAP SZ (Trianon 19.) 1939 április hó 2 5. Csütörtök este, április 20-á n HALVACSORA az urikőzönség kedvenc találkozóhelyén, a Hungária Zenés Éttermében (Klein vendéglő, Bessenyei tér) — HALÁSZLÉ és RÁNTOTT HARCSA! — Turóscsusza tepertővel. A közkedvelt SARKAD! ELEMÉR és cigányzenekara muzsikál. i repülő erők jelentősége, feladataik és alkalmazásuk A .magyar katonai repülés átesett a tűzkeresztségen. Az a fölényes diadal, amelyet repülőink az ellenfélen arattak, az egész világ figyelmét a magyar repülés felé fordította. ;Nem érdektelen ebből az alkalomból, ha pár szóval ismertetjük a repülőerők általános katonai jelentősiégét és alkalmazásuk módját. IA repülőket a világháború avatta harceszközzé. A háborús tanulságok és az a felismerés, hogy a levegú új támadási irányt jelent, a repülőgép pedig meglepetésszerűen gyors fellépést enged meg, csakhamar a repülőerők szédületes fejlesztéséihez vezetett minden államban. Magyarországot trianoni bilincsei tartották ugyan fogva, de a polgári repülés a Légügyi Hivatal vezetésével nálunk is kezdetét vette. A béklyók tágulásával, majd a katonai egyenjogúság elismerésével mults évben kilépett a magyar repülés is a félhomályból Magyarországnak ma önálló légi hadereje van. És hogy ez a haderő mit ér, azt bizonyították a közelmúlt eseményei. A légihaderők a korszerű háborúban döntően fontos szerepet játszanak. Sokoldalú alkalmazhatóságuk folytán a korszerű harc elengedhetetlen eszközeivé váltak. lA repülőket harcra, felderítésre, szállításra, összeköttetésre, figyelésre, valamint a légi időjelző szolgálatra használjuk. A harcot légi és földi célok ellen .vívja a repülő, géppuskával vagy bombával. A géppuskás harci gépeket vadászgépeknek, a bombázásra berendezetteket bombázógépeknek nevezzük. A felderítést felderítő gépek végzik. A gépek egymástól szerkezetben, fegyverzetben és felszerelésben különböznek. A repülő kiváló összekötő eszköz nagy távolságokra levő parancsnokságok között. Rádiója révén kiváló eszköze a tüzérségi tűz megfigyelésének és irányításának, a légi fényképészetnek, valamint az időjárási viszonyok megállapításának a repülés különböző magasságaiban. A felderítő és egyéb különleges feladatra alkalmazott repülők lényegileg a vezetés céljait szolgálják. A harci repülőik az ellenség megsemmisítésében vesznek részt, földi csapatokkal együttműködve vagy önállóan. A harci repülőerők feladatai az ellenség földi vagy légi csapataira való támadás, az ellenség közlekedési vonalainak, raktárainak, telepeinek vagy egyéb berendezéseinek szétrombolása, az ellenség lakosságának megfélemlítése stb. De alkalmazzuk a repülőket szállításokra is. Sebesültszállításra, anyagszállításra vagy csapatszállításra. E célra vannak különleges berendezésű repülőgépek is. A légierők jövő fejlődésének szempontjából a légi úton történő csapatszállításoknak különös jelentősége van, mert ez úton nemcsak a gyors csapatösszevonások lehetőségére van kilátás, hanem arra is, hogy az ellenséges állaim haíárerődítései el- í vesztik abszolút értéküket. Az el- | lenség területén végrehajtott légi j csapatszálíítások jelenlegi kezdeti } megoldásnak tekinthetők azok a kísérletek, amelyek ejtőernyős csapatokkal folvnak. gyötört szíve annyira vágyott, korán elköltözött fia mellé. Halálának híre mélységes gyásszal töltötte el Nyírbátor népét, de általános részvétet kelt elhunyta mindazok körében is, akik ismerték és szerették. Ipolyballagi Baloghy László 1887Balogliy László Nyírbátor község főjegyzője meghalt A kiváló főjegyzőt testben és lélekben teljesen megtartó fiának nemrégen történt balála Egész Szabolcsban nagy megdöbbenést és mélységes részvétet keltett a ma reggel Nyíregyházára érkezett szomorú gyászhír, hogy ipolyballagi Baloghy László, Nyírbátor tiszteletben és megbecsülésben álló főjegyzője 52 éves korában, tegnap este a debreceni klinikán meghalt. Az elhunyt hosszú éveken át töltötte be nehéz és felelősségteljes hivatalát és ez alatt az idő alatt igen sok tisztelőt és barátot szerzett magának. Kiváló tisztviselő volt, aki a legutóbbi időkig nagy tudással és szorgalommal látta el hivatását. Néhány hónappal ezelőtt az egyik rajongásik szeretett fia tragikus hirtelenséggel elhunyt. A haláleset Baloghy Lászlót testben és lélekben teljesen megtörte és attól ke.zdve az életerős férfi egyre jobban összeroppant. Sokszor hangoztatta, hogy nem bírja elviselni a rámért nagy csapást. De mintha újból visszanyerte volna életerejét, amikor a Felvidéket visszacsatolták és a felszabadulás első óráiban boldogan mehetett haza szülővárosába, Ipolyságba, ahova húsz év után először térthetett vissza. A községnek feléje irányuló bizalma és szeretetének kifejezéseképpen Nyírbátor elhatározta, hogy a főjegyző szülőhelyét, Ipolyságot test vér községül fogadja. Baloghy László az utóbbi hetekben újból betegeskedni kezdett. Néhány nappal ezelőtt orvosi tanácsra beszállították a debreceni klinikára, de az orvosi önfeüálldozás már hiába valónak bizonyult, Baloghy László tegnap este megtért-oda, ahovaanegben Egerben született. Máramarosszigeten érettségizett. 1907-ben nyert jegyzői oklevelet. Pályáját Nyi'rbogdányban .mint segédjegyző kezdte meg. Volt segédjegyző Hajdúdorogon, majd önálló jegyző lett. 1916ban választották meg Nyírbátorba főjegyzővé. A község és lakosainak anyagi jólétéért nem sajnált fáradságot és munkát áldozni. 1917-ben a község 1300 holdas birtokát a bérlő kezéből kivette és kisgazdáknak adta át. Nagy érdeme volt, hogy Bátorligetre felfigyelt a tudományos világ. Számos iskola építését szorgalmazta és vitte keresztül. A nyírbátori laktanya felépítésének érdekében mindent megtett s hogy Nyírbátorban helyőrség van, akörül Baloghy Lászlónak felejtihetetlen érdemei voltak. Alkotásai köziül a tüdöbeteggondozóintézet, a Stefánia nyírbátori fiókja, a 'leventepálya létrehozása, a sportegyesület megalapítása és számos közintézmény fogja hirdetni hosszú időkön át munkás, szorgalmas életét. Halálát özvegye, egyetSen fia, nagy és előkelő rokonság gyászolja. Temetése — értesülésünk szerint — április 20-án, csütörtökön, délután 5 órakor lesz a debreceni köztemető díszravatalozójából a r. kat. egyház gyászszertartása szerint. Kasszafurrás történt az éjszaka Nyíregyházán Betűnek i likai utcai delisíiimölcsiiiletbe - 400 P öt fittek el Ha a Nemzetközi Vásárra utazik, okvetlen menjen e) a Royal Színházba és nézze meg a 150-ik előadás felé közeledő nagysikerű „Egy bolo nd százat csinál" operettet. Vásári könyvre 20 százalékos kedvezmény. A Jókai-utca 3. sz. alatt van Grünberger Sámuel déligyümölcs nagykereskedése. A nagyforgal.mú üzlet két raktárhelyiségből és egy elkülönített kis üvegfalas irodából áll, amelynek balfelén van elhelyezve a hatalmas pénzszekrény, melyet az ismeretlen tettesek az elmúlt éjszaka megfúrtak. A betörést ma reggel üzletnyitáskor vették észre, azonnal jelentették a rendőrkapitányságnak, ahonnan detektívek mentek ki helyszíni szemlére. A nyomozás nagy apparátussal megindult. — Megállapítást nyert, hogy a kassza fú ró betörök a dr. Bergstein ügyvéd házának udvaráról, az ablakon át hatoltak be a dé Ügy ümölcs-ü zletb e. Szakavatott kezek munkája volt a kasszafnrás A vizsgálat már az első pillanatban megállapította, hogy a kasszafúrást szakavatott kezek végezték. Az irodahelyiségben semmi rendetlenséget nem csináltak, a pénzszekrényt is pontosan ott fúrták meg, ahol a zár nyítódik, még szemetet is alig okoztak, pontosan kivágták a zárat és kiemelték a pénzszekrény ajtaját. Jellemző a betörők munkájára, hogy semmiféle ujjlenyomatot nem hagytak, a pénzszekrényben levő ékszereket sem vitték el, mert az ékszerek értékesítése már nehézségekbe ütközik. A betörők csak a készpénzt vitték el, 400 pengőt, a pénzszekrényben volt egy zsák kétfilléres is, ebből valószínűleg csak egykét marékkal vihettek el, nagyobb részét otthagyták. Ahogy jöttek, ugyanugy az ablakon távozták a betörök A betörők a kasszafúrás után, ugyanúgy, alhogv jöttek, az udvarra vezető ablakon át távoztak. Hogy az üzlet áruraktárából vittek-e el, azt eddig megállapítani még nem lehetett. A kasszafúrás körülményei azt mutatják, hogy az a kasszafúró betörőibanda tagjai követték el, akiik nemrégen a Horthy közjegyző-iroda pénzszekrényét fúrták meg. A betörők kézrekerítésére a rendőrség minden intézkedést megtett. Csáky külügyminiszter nyilatkozata Roosewelt üzenetéről Csáky István gróf magyar külügyminiszter a Stefáni-iroda római munkatársa előtt nyilatkozatot tet% Roosevelt békefeí/hívásáről. A magyar miniszter nyilatkozatában töb bek között ezt mondotta: — Roosevelt üzenete kellemetlen meglepetés volt. A magyarok nem tudják elfelejteni Roosevelt elnök elődjének, Wilsonnak ismeretes 14 pontját, amely a gyászos emlékű Trianon előkészítője volt. Wilson szereplése még oly közeli, hogy nem akad magyar, aki elfogultság nélkül el tudná azolcat felejteni. Az üzenet bennünket nem ériint közelebbről', mert ezentúl is a boldog békés fejlődés útján akarunk haladni, csak mások ne zavarjanak meg ebben.