Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 74-97. szám)

1939-04-20 / 88. szám

4. oldd .NYÍRVTDÉK JZABOLCSI HIRLAP SZ (Trianon 19.) 1939 április hó 2 5. Csütörtök este, április 20-á n HALVACSORA az urikőzönség kedvenc találkozóhelyén, a Hungária Zenés Éttermében (Klein vendéglő, Bessenyei tér) — HALÁSZLÉ és RÁNTOTT HARCSA! — Turóscsusza tepertővel. A közkedvelt SARKAD! ELEMÉR és cigányzenekara muzsikál. i repülő erők jelentősége, feladataik és alkalmazásuk A .magyar katonai repülés átesett a tűzkeresztségen. Az a fölényes diadal, amelyet repülőink az ellenfé­len arattak, az egész világ figyelmét a magyar repülés felé fordította. ;Nem érdektelen ebből az alkalom­ból, ha pár szóval ismertetjük a repülőerők általános katonai jelen­tősiégét és alkalmazásuk módját. IA repülőket a világháború avatta harceszközzé. A háborús tanulságok és az a felismerés, hogy a levegú új támadási irányt jelent, a repülőgép pedig meglepetésszerűen gyors fel­lépést enged meg, csakhamar a re­pülőerők szédületes fejlesztéséihez vezetett minden államban. Magyar­országot trianoni bilincsei tartották ugyan fogva, de a polgári repülés a Légügyi Hivatal vezetésével nálunk is kezdetét vette. A béklyók tágulásával, majd a katonai egyenjogúság elismerésével mults évben kilépett a magyar repü­lés is a félhomályból Magyarország­nak ma önálló légi hadereje van. És hogy ez a haderő mit ér, azt bizo­nyították a közelmúlt eseményei. A légihaderők a korszerű háború­ban döntően fontos szerepet játsza­nak. Sokoldalú alkalmazhatóságuk folytán a korszerű harc elengedhe­tetlen eszközeivé váltak. lA repülőket harcra, felderítésre, szállításra, összeköttetésre, figyelés­re, valamint a légi időjelző szolgá­latra használjuk. A harcot légi és földi célok ellen .vívja a repülő, géppuskával vagy bombával. A géppuskás harci gépe­ket vadászgépeknek, a bombázásra berendezetteket bombázógépeknek nevezzük. A felderítést felderítő gépek vég­zik. A gépek egymástól szerkezet­ben, fegyverzetben és felszerelésben különböznek. A repülő kiváló összekötő esz­köz nagy távolságokra levő parancs­nokságok között. Rádiója révén ki­váló eszköze a tüzérségi tűz megfi­gyelésének és irányításának, a légi fényképészetnek, valamint az időjá­rási viszonyok megállapításának a repülés különböző magasságaiban. A felderítő és egyéb különleges feladatra alkalmazott repülők lénye­gileg a vezetés céljait szolgálják. A harci repülőik az ellenség megsem­misítésében vesznek részt, földi csa­patokkal együttműködve vagy önál­lóan. A harci repülőerők feladatai az ellenség földi vagy légi csapataira való támadás, az ellenség közleke­dési vonalainak, raktárainak, tele­peinek vagy egyéb berendezéseinek szétrombolása, az ellenség lakossá­gának megfélemlítése stb. De alkalmazzuk a repülőket szál­lításokra is. Sebesültszállításra, anyagszállításra vagy csapatszállí­tásra. E célra vannak különleges be­rendezésű repülőgépek is. A légi­erők jövő fejlődésének szempontjá­ból a légi úton történő csapatszállí­tásoknak különös jelentősége van, mert ez úton nemcsak a gyors csa­patösszevonások lehetőségére van kilátás, hanem arra is, hogy az el­lenséges állaim haíárerődítései el- í vesztik abszolút értéküket. Az el- | lenség területén végrehajtott légi j csapatszálíítások jelenlegi kezdeti } megoldásnak tekinthetők azok a kí­sérletek, amelyek ejtőernyős csapa­tokkal folvnak. gyötört szíve annyira vágyott, ko­rán elköltözött fia mellé. Halálának híre mélységes gyásszal töltötte el Nyírbátor népét, de álta­lános részvétet kelt elhunyta mind­azok körében is, akik ismerték és szerették. Ipolyballagi Baloghy László 1887­Balogliy László Nyírbátor község főjegyzője meghalt A kiváló főjegyzőt testben és lélekben teljesen megtartó fiának nemrégen történt balála Egész Szabolcsban nagy megdöb­benést és mélységes részvétet kel­tett a ma reggel Nyíregyházára ér­kezett szomorú gyászhír, hogy ipoly­ballagi Baloghy László, Nyírbátor tiszteletben és megbecsülésben álló főjegyzője 52 éves korában, tegnap este a debreceni klinikán meghalt. Az elhunyt hosszú éveken át töl­tötte be nehéz és felelősségteljes hi­vatalát és ez alatt az idő alatt igen sok tisztelőt és barátot szerzett ma­gának. Kiváló tisztviselő volt, aki a legutóbbi időkig nagy tudással és szorgalommal látta el hivatását. Né­hány hónappal ezelőtt az egyik ra­jongásik szeretett fia tragikus hirte­lenséggel elhunyt. A haláleset Ba­loghy Lászlót testben és lélekben teljesen megtörte és attól ke.zdve az életerős férfi egyre jobban össze­roppant. Sokszor hangoztatta, hogy nem bírja elviselni a rámért nagy csapást. De mintha újból vissza­nyerte volna életerejét, amikor a Felvidéket visszacsatolták és a fel­szabadulás első óráiban boldogan mehetett haza szülővárosába, Ipoly­ságba, ahova húsz év után először térthetett vissza. A községnek feléje irányuló bizalma és szeretetének ki­fejezéseképpen Nyírbátor elhatároz­ta, hogy a főjegyző szülőhelyét, Ipolyságot test vér községül fogadja. Baloghy László az utóbbi hetek­ben újból betegeskedni kezdett. Né­hány nappal ezelőtt orvosi tanácsra beszállították a debreceni klinikára, de az orvosi önfeüálldozás már hiába valónak bizonyult, Baloghy László tegnap este megtért-oda, ahovaaneg­ben Egerben született. Máramaros­szigeten érettségizett. 1907-ben nyert jegyzői oklevelet. Pályáját Nyi'rbog­dányban .mint segédjegyző kezdte meg. Volt segédjegyző Hajdúdoro­gon, majd önálló jegyző lett. 1916­ban választották meg Nyírbátorba főjegyzővé. A község és lakosainak anyagi jó­létéért nem sajnált fáradságot és munkát áldozni. 1917-ben a község 1300 holdas birtokát a bérlő kezéből kivette és kisgazdáknak adta át. Nagy érdeme volt, hogy Bátorliget­re felfigyelt a tudományos világ. Számos iskola építését szorgalmazta és vitte keresztül. A nyírbátori lak­tanya felépítésének érdekében min­dent megtett s hogy Nyírbátorban helyőrség van, akörül Baloghy Lász­lónak felejtihetetlen érdemei voltak. Alkotásai köziül a tüdöbeteggon­dozóintézet, a Stefánia nyírbátori fiókja, a 'leventepálya létrehozása, a sportegyesület megalapítása és számos közintézmény fogja hirdetni hosszú időkön át munkás, szorgal­mas életét. Halálát özvegye, egyetSen fia, nagy és előkelő rokonság gyászolja. Temetése — értesülésünk szerint — április 20-án, csütörtökön, délután 5 órakor lesz a debreceni köztemető díszravatalozójából a r. kat. egy­ház gyászszertartása szerint. Kasszafurrás történt az éjszaka Nyíregyházán Betűnek i likai utcai delisíiimölcsiiiletbe - 400 P öt fittek el Ha a Nemzetközi Vásárra utazik, okvetlen menjen e) a Royal Színházba és nézze meg a 150-ik előadás felé közeledő nagysikerű „Egy bolo nd százat csinál" operettet. Vásári könyvre 20 százalékos kedvezmény. A Jókai-utca 3. sz. alatt van Grün­berger Sámuel déligyümölcs nagy­kereskedése. A nagyforgal.mú üzlet két raktárhelyiségből és egy elkülö­nített kis üvegfalas irodából áll, amelynek balfelén van elhelyezve a hatalmas pénzszekrény, melyet az ismeretlen tettesek az elmúlt éjsza­ka megfúrtak. A betörést ma reggel üzletnyitás­kor vették észre, azonnal jelentették a rendőrkapitányságnak, ahonnan detektívek mentek ki helyszíni szemlére. A nyomozás nagy appará­tussal megindult. — Megállapítást nyert, hogy a kassza fú ró betörök a dr. Bergstein ügyvéd házának udva­ráról, az ablakon át hatoltak be a dé Ügy ümölcs-ü zletb e. Szakavatott kezek munkája volt a kasszafnrás A vizsgálat már az első pillanat­ban megállapította, hogy a kassza­fúrást szakavatott kezek végezték. Az irodahelyiségben semmi rendet­lenséget nem csináltak, a pénzszek­rényt is pontosan ott fúrták meg, ahol a zár nyítódik, még szemetet is alig okoztak, pontosan kivágták a zárat és ki­emelték a pénzszekrény ajtaját. Jellemző a betörők munkájára, hogy semmiféle ujjlenyomatot nem hagy­tak, a pénzszekrényben levő éksze­reket sem vitték el, mert az éksze­rek értékesítése már nehézségekbe ütközik. A betörők csak a készpénzt vit­ték el, 400 pengőt, a pénzszek­rényben volt egy zsák kétfilléres is, ebből valószínűleg csak egy­két marékkal vihettek el, na­gyobb részét otthagyták. Ahogy jöttek, ugyanugy az abla­kon távozták a betörök A betörők a kasszafúrás után, ugyanúgy, alhogv jöttek, az udvarra vezető ablakon át távoztak. Hogy az üzlet áruraktárából vittek-e el, azt eddig megállapítani még nem lehetett. A kasszafúrás körülményei azt mutatják, hogy az a kasszafúró betörőibanda tagjai követték el, akiik nemrégen a Horthy közjegyző-iroda pénzszekrényét fúrták meg. A betö­rők kézrekerítésére a rendőrség minden intézkedést megtett. Csáky külügyminiszter nyilatko­zata Roosewelt üzenetéről Csáky István gróf magyar külügy­miniszter a Stefáni-iroda római mun­katársa előtt nyilatkozatot tet% Roosevelt békefeí/hívásáről. A ma­gyar miniszter nyilatkozatában töb bek között ezt mondotta: — Roosevelt üzenete kellemetlen meglepetés volt. A magyarok nem tudják elfelejteni Roosevelt elnök elődjének, Wilsonnak ismeretes 14 pontját, amely a gyászos emlékű Trianon előkészítője volt. Wilson szereplése még oly közeli, hogy nem akad magyar, aki elfogultság nélkül el tudná azolcat felejteni. Az üzenet bennünket nem ériint közelebbről', mert ezentúl is a boldog békés fej­lődés útján akarunk haladni, csak mások ne zavarjanak meg ebben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom