Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-17 / 62. szám

(Trianon 19.) 1939 március hó 21. SZID OLCSI HI&tAP 3. oldal A magyar •emzettestvériség parancsát hirdette Nyíregyháza •árciusi flnnepéaek szánoka örökké emlékezetes marad ez a március 15-iike. Az országutakon hófúvás, a városban is téli kép, hideg szél, sűrű (hóesés. A házakon pirosfehér-zöld szín ünnepi dísze, a szíveikben feldobbanó öröm: ma kezdte meg a magyar honvédség Káripátalja megszállását és megvalósul a magyarság féltve őrzött gyönyörű álma: a közös magyar-lengyel határ. Az utoákon a harcikocsik motorzúgása harsogta az örömünket, a templomokban mélységes áhítattal szárnyalt az imádság az Ürhoz, aki eligazítja utunkat, felragyogtatja az igazság diadalát. Szerdán reggel 9 órakor ünnepi istentisztelet volt valamennyi templomban a vármegye, a város, aiz intézmények, hivatalok, egyesületek, iskoláik : ész vételével. Tíz órakor mindenki elment valamelyik iskolai ünnepre, ahol a tüzes szónoklatokat a történelmi eseményeik ihlették. A város polgárságának hagyományos ünnepe a rossz idő ellenére is a városháza előtti téren volt, amelynek közönsége hazafiúi érzéstől éthat ottan, a hóban és hidegben is lelkes figyelemmel hallgatta a megaifónokfcaJ is közvetített szónoklatokat. Az ünnep nagy újságot hozott minijárt első számában. A Máv. nyíregyházi állomásának Árpád vezér fúvószeniekara mutatkozott be nagyszerű készültséggel, érett színes előadással. A zenekar nagy értéke városunk zenei életének. Az. ArRád vezér fúvószenekar a Nemzeti Hiszekegyet játszotta-, majd Szoihor Pál polgármester megnyitó beszédet mondott. — Üj márciust hirdetett a polgárságnak és a történelmi erők diadalmas tettei, Kárpátaljára menetelő hoavédeink Légvédelmi HT£U -o— GÁZ

4l,Mr

t védelmi nlkknk „MINIMAX" is „PIRQFUfiA" tűzoltó készülékek -0TOzeltá felszerelések -0Légoltalmi és Felszeielési MOVE" KFT. megbízottja. Kreskal Gyula rádiótechnikus laboratóriuma és szaküzlete Iskola utea 6. szám. T

ES

0

N Országzászló mögött. { lendülete, hazaszeretete, győzni tudó lelkisége valóban új tartalmat adott mai ünnepünknek. Szobor Pál a polgárság szíve dobbanását, lelkesült örömét szólaltatta meg megnyitójában, majd a Városi Dalárda Jakab József vezénylésével gyújtó hatással adta elő Ammer Nem, nem, solha c. dalát. Uutána az ünnep szónoka, Farkas László ref. lelkész mondotta el a nagy idők szent komolyságához illő, a nemzet testvériség parancsát hirdető lendületes beszédét. —' Március 15 —- mondotta) — nem azt a kötelességet adja a magyarság részére, hogy kegyeletesen borongó érzéssel elszavaljuk a Talpra magyart, nem is azt, hogy idézzük Kossutihnak meg Petőfinek a szellemét. Ezt is jeleníti. Kell, hogy átzúgjon a szívünkön újra és újra, hogy „rabok tovább nem leszünk!" és szükséges, hogy keresetülsuhanjon leikünkön azoknak a 1 él eíkóriás oknak teremtő erejű hazaszeretete, akik mindenüket a nemzet boldogulására áldozták oda ... igen, kellenek ezek is... csakhogy mindez csak a kezdete legyen a mi ünneplésünknek. Értsd meg jól, testvér és sohase felejtsd el, hogy a te március 15-iki ünneplésed nem fejeződött be azzal, hogy itt most jól kiéljenzed magadat, hanem akikor, amikor majd hazamégy, tovább folytatódik. Tovább folyta^ tódik azzal, hogy a magad életében életté változtatód azt a roppant nagy tanulságot, amit a március 15. örök időkre felírt a magyar lélek egére, azt, hogy magyar embertársad, aki melletted él ebben a hazábaim, melletted verejtékezik a magyar ugaron, vagy veled együtt dolgozik az irodákban és hivatalokban: az a magyar .ember nemcsak társad, nemcsak kollégád, hanem testvéred neked. (Mert ez a március 15-nek legnagyobb tanulsága. A 48-as idők fiai nem állottak mag a Nemzeti dal elszavalásánál, hanem megtették azt, amit odáig senki sem tudott, senki sem akart megtenni: testvénül fogadtak minden magyart. Ez a tény emeli ezt a napot minden nemzeti ünnepünk fölé és ezért lesz a március 15 minden idők legigazibb magyar ünnepe. -És ez az, ami a mi ünneplésünkből és a mi hétköznapjainkból hiányzik. Ügy állunk egymás mellett, tízmillió magyar, mint ahogy a nádrengeteg nádszála áll a többi szál mellett. Sohasem kapaszkodik a másikba. Egyedül, iszonyú egyedül sudárosodik a magasba. Ha szél hajtja vagy vihar töri, egyedül kell állania. Nem számíthat a másikra; nem reményked•hetik abban, hogy a másik átöleli és megerősíti. Ez a nád sorsa. És ez a magyar ember sorsa. Teleion 11. Uránia Filmszínház Teleion 11. sz. Március 16-17. Csütörtök, péntek Csak 16 éven felülieknek I Budapssttel egyidőben 1 Vágyak valcere (HÁROM KERINGŐ.) A francia filmgyártás legnagyobb remeke. A főszerepekben: YVONNE PR1NTEMPS és PIERRE FRESNAY. Előadások: csütörtökön és pénteken 5, 7, 9 órakor Ahányan vagyunk, annyi külön világot képviselünk. Széttagol bennünket a foglalkozás, a hivatás, a politikai pártállás, sok esetiben még a kereszténységünket is arra használjuk fel, hogy ezt az egymás között tátongó ürt még mélyebbre ássuk. És gyűlölködve állunk egymással szemben. Nem akarjuk elhinni, hogy az a másik magyar is szereti a hazáját, aki más politikai jelszót vall a magáénak... mi csak gyűlölünk, gyanúsítgatunk, kárhaztatjuk egymást és semmiképpen nem akarjuk elfogadni, hogy a mellettünk állónak is éppen olyan drága a magyar fajta jövője, mint nekünk. Tetemre hívom itt azt az ezernyi magyart, aki az én mostani beszédemet hallgatja, nincs-e igazam? Nem ez-e a magyar élet, a magyar lélek keresztmetszete? Nem így gondolkozunk és nem így megyünk-e a magunk útján? Pedig mit tudna a magyarság csinálni, ha a tízmillió magyar egyszer egy úton, egy akarattal indulna el! 1526-ban azt írja rólunk az olasz követ, hogy „ha a magyarok összetartanának, nem lenine náluk erősebb nemzet". És erre még csak azt sem lelhet mondanunk, hogy hát akkor, ha négyszáz esztendeig széthúzással kibírtuk, akkor ugyanilyen széthúzással majd csak kibírjuk másik négyszáz esztendeig. Mert ha valaha, ha ezer esztendő roppant ideje alatt szükség volt valaha az egymásratalálásra, akkor ma igazán szükség van rá. Ne szépítsük a helyzetet. Ma sokkal közelebb vagyunk egy újabb és eddig soha nem látott szörnyűségcikkel fenyegető világháborúihoz, mint a müneheni találkozás előtt.— Pedig akkor igazán csak apró gesztusokon, rövid lepergésü órákon múlott a háború és a béke. És — sajnos — igen kevés reménységünk van arra, hogy ennek az embergyujtotta pokolnak a tüze úgy égeti fel Európát, hogy 'bennünket kikerül. És Istenen kívül és Isten után mi a bizakodásunk? Miiben lelhet reménykednünk? A 80 millió németben, amint ijesztően, zárt sorokba tömörülve állanak és várnak .vezérük parancsszavára? A bennünket körülvevő ellenséges gyűrű esetleges erőtlenségében? Abban, hogy talán nincs is olyan sok ágyújuk és töméntelen bombavető repülőgépük, mint amennyivel fenyegetően dicsekednek? Mi lehet nekünk, magyaroknak a reménységünk? Van egy szó, amelyik jobban .tud fanatizálni, mint a harci jelszó és ez a szó az, hogy: testvér! Van egy gondolat, amelyik átütőbb erejű, mint akármilyen erős hadsereg és ez a gondolat az, hogy: testvériség! Van egy eszme, amelyik erősebb, mint az elmúlás törvénye, erősebb, mint a halál és ez az eszme az, hogy testvérszeretet! Nézzétek végig az emberiség történelmének időtlen idejű távlatát és keressetek benne olvan példát, hogy egy nép akkor bukott el, amikor miniden fia egyet akart. Hiába keMINDEZ félmunka ^ restek. Egyakaratú nép csak győzni tud. A testvérszeretet tüzében megacélosodott egy akarat erősebb, mint a gránát, átütőbb, mint a repülőbomba; az egy akarat még a mai modern haditechnikának is a legerősebb fegyvere... A magyarságnak a jövendő háborújában csak az lehet a leghatékonyabb fegyvere, hogy tízmillió magyar lélek azt mondja a másiknak, hogy: testvéri Higyjótek el nekem, hogy minden azon múlik: megismerjük-e és megszeretjük-e egymásban a testvért, az egyazon test törzséből és egyazon test véréből származó testvért. Ez , menti meg a családodat, ezeni fordul meg az exisztenciád: a gazdaságod, műhelyed, a hivatalod sorsa; ez tartya meg a hazát és ez biztosítja a boldog holnapot. Érted-e ezt, hiszed ezt, testvér? . Ha érted és ha hiszed, akkor ez a március idusa nem hiába viTradt fél reád... de akkor fogd is meg a melletted állónak a kezét, szólítsd ezzel a gyönyörű zengésű, mély délektartalommal átmelegített szóval,' hogy: testvér ... és akkor ne félj j .. ha egyszer a tízmilliónyi magyar félreteszi mindazt a gyűlöletet, mind azt a hamis előítéletet és lerombolja mindazt a válaszfalat, amelyik idáig olyan tragikus módon szétválasztotta egymástól... aíkkor már igazan nem lesz mitől félned, testvér... tízmillió együttdobbanő szív, tíz,millió szerető lélek és tízmillió egvmásiba simuló kéz ezt a világot ki bírja a helyéből mozdítani... Mert. a testvérszerétetnek csodaszülő ereje van. És a magyarságnak éppen erre a csodára van szüksége. A magyarságot a küszöbön levő ítéletidő forgatagából a tiestvérszeretetre ráébredt lélek csodatevő ereje menti meg. 'Ezt üzeni nektek 1939 március idusa. Akinek van füle a hallásra, értse meg! Akí szereti a fajtáját meg a hazáját, fogadja be és valósítsa meg! IA rendkívül mély hatást keltő ünnepi beszéd után Keresztesy György a közigazgatási tanfolyam hallgatója átéreztető erővel adta elő Radványi Sándor Márciusi fakadás c. ódáját, majd az Árpád vezér fúvószenekar a Himnusz és a Rákóczi indulóval fejezték be az örökké emlékezetes márciusi ünnepet. Közigazgatási, iífoölaí és egyházi nyomtatványok a legolcsóbb árban készülnek OROSZ KAROLY nyomda-Szemében, Nyíregyháza, Bercsényi-u. 3. — Telefon: 577. Hungária Filmszínház Ezelőtt: Városi Filmszínház. Teleionszám: 503. Március 16-17, Budapesttel egyidőben! Csütörtök, péntek Játék a halállal Előadások kezdete mindkét nap 5, 7 és 9 órakor.