Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-15 / 61. szám

Ura 10 fillér Nyíregyháza, 1939. március 15. (Trianon 19.) VII. évfolyam 61 (1778) szám Szerda vffitntirv X ISxu IUJE>J\ HÍRLAP Süerkeszlőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Fostatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20^-os engedmény. Március 15 A magyar történelem egyik leg­ragyogóbb hőskorának emlékét ün­nepeljük márioiius 15-én. Ez a nap annak idején magábanvéve nem volt bár kézzelfogható eredményeikben gazdag, de kilencven évvel ezelőtt mégis a hajnalát jelen tette a nem­zeti önérzet újjáébredésének és a rákövetkező egy esztendő sok-sok dicsőségének, majd a nemzeti tö­rekvések megvalósulásáinak. Európa népei az 1848. év tavaszán egymásután mozdultak meg, hogy a régi, immár elavult állami és társa­dalmi rend helyébe újat, jobat te­remtsenek, mely a nemzeti gondo­latok érvényesítésére és a nemzetek minden tagjára nézve előnyösebb, méltóbb, igazságosabb. Nem felforgatásról, túlfűtött gon­dolat határt nem ismerő céljainak kierőszakolásáról van szó, hanem arról, hogy a nemzet a maga .hazájá­ban magához méltóan éljen, sorsá­nak intézésében kellő szava legyen és az egyik polgár ne legyen jogta­lan csak azért, mert minden jogot a másik élvez. Már évtizedeken át foglalkoztatta a hazafiak lelkét a nemzeti meg­újhodás gondolatla. Azok az idők már elmultak, amikor még sivá'r­rendszaibályokkal lehetett igazgatni a nemzetek sorsát és amikor a nem­zet tagjai még nem egyformán ré­szesültek az előnyökben, melyeket a Haza nyújt polgárainak. A civili­záció és a kultúra fejlődése a nem­zet életrendjében is fejlődést kívánt. Az 1848. év március 15-ike volt a napja a nemzeti kívánságok meig­nyiliatkozásának. A Lelkesült haza­fias megmozdulás tudtára adta a vi­lágnak, hogy a magyarság a maga hazájában maga akarja iránvítani sorsát 1, melyhez szüksége van nem­zeti intézményekre. Kifejezte azt az óhaját, hogy megszünteti a régi, kö­zépkori rendszert, az igazságtalan jobbágyságot, mely a nemzet túl­nyomó részére terheket rótt csak azért, hogy az előnyöket a kiváltsá­gos kisebbség élvezze. Ma, majdnem egy évszázad után szinte érthetetlennek tartjuk, hogy nemzeti létünk megvalósításáért küzdeni kellett. Nem volt könnyű munka dűlőre vinni a reform okait. Lángoló lelkű haziaífiiak éviekre teitje­dő céltudatos munkásságálnak kellett megdolgozni a talajt, megérlelni az eseményeiket és kifejezésre juttatni a nemzet óhaját. Az ország egy­hangú Lelkesedése kísérte sikerüket. A nemzeti, hazafias lelkület új erőre k'apott, a nemzeti gondorjat- a legszebb reményeknek nézett elébe, nemsokára új törvények biztosítot­ták a nemzet-fejlődését és új intéz­mények létesültek a nemzeti lét megóvására. Mindez a sok újítás annak a nyomán jött életre, hogy a nemzet' Lelkes ifjúsága 1848. március hó 1'5-én tiszteletet parancsoló, Szlovákia elszakadt Csehországtól fisa a nlmm köztársaság einifce — frmszmm nmiszlerelniSi lelt Pozsonyból jelentik. A szlovák parlament ma délelőtt összeült. A parlament tagjain kívül senkit sem engedtek be az ülésterembe. Még a külföldi diplomaták és a sajtó kép­viselői sem kaptak engedélyt az ülé­sen való részvételre. A tartománygyűlés épületét szuro­nyos alakulatok és a Hlínka-gárda tagjai vették körül. Tiso csak ma reggel érkezett vissza Berlinből s nyomban összeült a kormány tagjaival, hogy berlini útjáról beszámoljon. Az országgyűlésen először Szídor szólalt fel, utána Tiso beszél. A szlovák országgyűlésnek 63 tag­ja van. Közülök többen külföldön tartózkodnak, egyesek pedig az idő rövidsége miatt sem érkezhettek meg a gyűlésre. Remélik azonban, hogy így is meglesz a szükséges két­harmad többség. Poíisonyból jelentik déli 1 óra­kor. Fél l-ig még senki sem hagyta el a szlovák parlament épületét. Ki­szivárgott hírek szerint a parlament tagjai közfelkiáltással a Csehország­tól való elszakadás és a független Szlovákia mellett foglaltak állást. Még meg nem erősített hír szerint a szlovák köztársaság elnökévé Tiso volt miniszterelnököt, miniszterel­nökké pedig Durcsánszky volt mi­nisztert választották meg. 0 csehek fékevesztett vad terrorral üldözik a magyarságot A magyar batárvédő osztagok Qrhegyalját elfoglalták A Magyar Távirati Iroda jelenti. Ungváron a csehek súlyos határ­incidenst követtek el. Éjjel 1 óra 30 perckor a délkeleti kijáratnál a kis létszámú magyar őrsön rajtaütött egy szakasz cseh csapat. A táma­dást gyors egymásután kétszer meg­ismételték, de azokat az örsök eré­lyesen visszaverték. Nagydobrony községtől délre a csehek megtámadták az őrsöt. Az örs bátran szembehelyezkedett a túlerővel. A tűzharc még fart. Éjje­lenkint a cseh martalóeok a határon átszökve több magyar lakost elhur­coltak. Munkács parancsnoka ha­tármegerősít és t rendelt el. A ma­gyar határvédő osztagok tűzharcot vettek fel és a csehek visszaverése után elfoglalták örhegyalját. Ruszinszkóban tarthatatlanná vált a helyzet. A cseh katonia alakula­tok és a SZICS-gárdisták sorozatos erőszakoskodásokat követnek el a magyarok és ruszinok ellen. A színmagyar Nlagyszőlős vala­mennyi vezetőjét letartóztatták és súlyosan bántalmazták. Szőlősvég tanítóját félholtra ver­ték. Bükén cseh katonai őrjárat cirkál. Akik magyarul beszélnek az utcán, nyomban letartóztatják s bántal­mazzák. Szolyván azokat a tisztviselőket, akiket nemrég helyeztek oda, mert remélték, hogy a magyarokkal meg­értetik a kormány szándékait, Letar­tóztatták. A szolyvai körorvost annyira összeverték, hogy most élet­halál között fekszik. Perecsenyben valóságos rémural­mat teremtettek a csehek. A pere­csenyi görög katolikus esperest, aki letartóztatott hívei érdekében'közbe akart járni, egy katona puskatussal úgy fejbeverte, hogy röviddel a lakásába történt szállítás után bele­halt sérülésébe. Szerednyén a legsúlyosabb zavar­gások vanna. A csehek valóságos rémuralmat teremtettek. Akik a ma­gyarokkal rokonszenveznek, a cse­hek fogságába kerülnek s ott össze­verik őket. A lengyel határ közelében soroza­tos robbantások történtek. Valócon a lakosság 'megelégelte a Szics-gár­disták terrorját s nyilt lázadásban tört ki. A csehek megerősítéseket küldtek Volócra s Vérbefojtották a felkelést. Három ember meghalt. A magyar területbe beékelődő Mezőterebes lakosai a.zt remélték, hogy a végleges határrendezés során visszakerülnek Magyarországihoz. A község lakosaiból küldöttség járt né­hány nappal ezelőtt magyar terüle­ten. Amikor a küldöttek visszatér­tek, a csehek elfogták s ismeretien helyre hurcolták őket. Tegnap katonai megbízott értesí­nagyszerű megnyilatkozásban fejezte ki mindazt, amit a magyar nemzet a maga jobb jövője szempontjából kíván. Ám a magyarság ellenségei sok­nak találták a nemzeti törekvések beteljesülését és a maguk régi ha­talmának visszaszerzése végett a Ieigcsúnyább eszközökhöz nyúltak: a velünk ezer éven át testvériságbjen élő nemzetiségeket bujtották fel el­lenünk azzal a hazug indokkal, hogy a magyarok a nem magyar nyelvű honfitársakat ki akarják rekeszteni a most elért reformok áldásaiból. Megindult a testvérharc, amely ké­sőbben már a magyar függetlenség önvédelmi harca lett. Idegen erő, idegen segítség Leteperte a magyart, aki semmi mást nem akart, csak há­borít art La múl élni a maga hazájában. A függetlenségi harc sok dicső­séggel teljes időszaka szoros követ­kezménye volt az 1848. évi márciusi eseményeknek, amelyeknek első nagy napjául tehát máncius 15-ike tekintendő". Ezért nevezetes a ma-, gyar nemieti függetlenségi eszmény nagyszerű megnyilatkozásának eme napja. Ennek a megnyilatkozásnak nyomán kelt életre nemcsak az 1848. év tavaszán, hanem a későbbi évtizedeken is sok mindenféle áldá­sos raifor.m, amely a Magyar Nem­zet és a Magyar Haza boldogságára szolgál. Ezért ünnepeljük a magyar nem­zeti gondolat újjászületésének és megvalósulásának örökön élő emlé­kére március 15-ikét. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom