Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-14 / 60. szám

2. oldal essssaá s z NYÍRVIDÉK ABOLCS I HIÜ WLRLAP mássá fi Vikar-kánisok sikere A debreceni kollégiumi kántus 200 éves jubileuma alkalmából or­szágos pályázatot rendeztek egy ju­bileumi kórusra. Ennek a pályázat­nak II. díját Vikár Sándor, a Kál­vineum tanítóképző-intézetéinek ze­netanára nyertte el egyik kórusával, míg egy .másik műve dicséretet nyert. Vikár Sándornak több más komoly sikere mutatja, ihogy neve országosan elismert név. Derecskén április 10-én lesz a kerületi dalos­verseny, amelynek kötelező kötött kara Vikár „Memnek a fonóba" c. darabja és a „Jöjjetek el" kánona. Május 14-én Dombrádon lesz ke­rületi dalosverseny, ahol a kötött kar ugyancsak egy Vikár-szerze­mény: az ,,Örvendezzetek", továb­bá a „Várván vártam" e. dala és a „Jöjjetek el" c. kánona. Vikár szerzői nevét és ízig-vérig maigyar kvalitásait hirdeti majd az országos kassai dalosverseny is . Ez a verseny június 24-én s 25-én lesz. Itt szabadon választott kar .gyanánt Vikár—(Balázs „Hídon állni" cimű férfikari kórusa szerepe.! a verse­nyen nagy eséllyel induló Nyíregy­házi Tisztviselő Dalkör számai kö­zött. Ezt a Vikár-kórust énekelte •nagy sikerrel a nagykőrösi tanító­iképző-intézet énekkara és még sok helyen. Helyben is, a vidéken is nagy érdeklődéssel keresik és ve­szik Vikár kóruslfüzeteit. Vikár Sándor ta'niár, aki nem régen két nagy feltűnést keltő előadásában is­mertette a magyar zene nagy prob­lémáit, és aki a Bessenyei Kör zene­művészeti szakosztályának elnöki tisztségében is tevékenykedik, ágy a kórusok hatása útján is dicsősé­get szerez városának, a Bessenyei Körnek, iskolájának a Kálvineum tanítón ő képzőjének. Koldusrazzia a városban A rendőrség előállítana a tiltott könyöradonáay gyűjtőket Napok óta koldus-razziákat tart a nyiregyiházi rendőrség. A várost az utóbbi időben valósággal koldús­invázió lepte el. Különösen a cigány­koldúsok „működése" vált tűrhetet­lenné. Mezitlábas koldus cigánygyer­mekek tartották megszállva a .város forgalmasabb részeit, különösen a postahivatal környékét és minden jobban öltözött embert megrohan­tak könyöradományokért. Erőszako­san léptek fel, nem maradtak el senki mellől, amig niéhány fillért k.i nem „kunyoráltak". A korzórészen is hasonló volt a helyzet. Egész cigányfamíliák, asszo­nyostól, gyermekestől ostromolták a járókelőket „egy kis kenyérre­valóért". A közönség panaszára a rendőr­ség erélyes intézkedéseket tett folya­matba. Naiponta többször civilruhás rendőrök járják végig a várost és az összes koldusokat összeszedik. Ed­dig 20 koldust állítottak elő. A rendőrség feltétlen megtisztítja a várost a koldusok hadától. Közigazgatási, iskolai és egyházi nyomtctványok a legolcsóbb árban készülnek OROSZ KAROLT nyoaida-üzatiiébeci, Nyksgyháaa, 1 kassai kilönvoaat menetrendje Iz előjegyzett jegyek már éiveketők Március 15-én különvonat indul Nyíregyházáról Kassára. A külön­vonaton utazik .Rákóczi fejedelem városába a Széchenyi felsőkereske­delmi iskola ifjúsága, a NytKISE football csapata és a Turista Egye­sület Nyírségi Csoportja. A különvonat Nyíregyházáról indul reggel 4 óra 41 perckor. Kassára érkezik 8 óra 35 perckor. Kassáról visszaindul d. u. 17 óra 48 perckor. Nyíregyházára érkezik 21 óra 25 perckor. Az előjegyzett jegyek már átve­hetők a Menet jegy-irodában. A Takarékpénztár Egyesület közgyűlése A Nyiregyiházi Takarékpénztár­Egyesület folyó hó 12-én a nagy számmal megjelent részvényesek érdeklődése mellett tartotta meg 76-iik övi rendes közgyűlését. A közgyűlés az előterjesztett 1938.-ik üzletévi mérleget megállapí­totta s az igazigatóságnak a nyere­ség felosztására vonatkozó javasla­tát elfogadva, a 175.618.27 pengő nyereségnek a tarta lék alaip ok gya­rapítása, az alapszabályszerű juta­lékok és az intézet elismert vállala­ti nyugdíjpénztára javára tartalékolt 12.000.— pengő levonása utáni meg­maradó összegből — osztalékul részvényenként 3.— pengőnek a ki­fizetését határozta el. Jótékony célokra ez éviben 2500.— pengőt szavazót meg a közgyűlés. A sorrendben kilépett Bodor Zsig­mond, dr. Kovách Elek és dr. Klár András igazgatósági tagok újból m eg válasz ta ttak Felügyelő-bizottsági tagokul a sor­rendben kilépett Domokos Géza és az elhalálozás folytán 'megüresedett helyre Su'cfh József, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület cég­vezetője választattak meg. A közgyűlés dr. Kovách Dénes részvényes indítványára az igazga­tóságinak és a tisztikarnak — első­sorban Jansen Ferenc vezérigazga­tónak — ügybuzigó és eredményes tevékenységéért elismerést és kö­szönetet szavazott. (Trianon 19.) 1939 március hó 14. nárnője a 111. o. növendékeivel ter­mészettani gyakorlati tanítást mu­tatott be. Straky Henrik ipolgári­leányiskolai tanár bécsi polgári isko­lai látogatásáról számolt be. ,Soós István debreceni polg. iskolai tanár pedig az ifjúság testnevelési kérdé­seivel foglalkozott. Több kisebb belső ügy elintézése után a gyűlés tagijai társas ebéden vetek részt s a fehér asztal mellett is ápolták a kartársi együttérzést. — Túlságosan vérmes emberek­nél, kiváltkép akiknél az igen nagy nedvdússág mindenféle kelemetlen tünete, mint gyors elfáradás, el­bágyadás, a teltség érzete gyakran jelentkezik, kitűnő hatással szokott járni, ha néhány hétig naponta reg­gel, éhgyomorra egy polhár termé­szetes „Ferenc József" keserűvizet isznak. Kérdezze meg orvosát. fi polgári iskolai tanárok gyűlése Nyíregyházán Az Országos Polgári Iskolai Ta­náregyesület Tiszavidéki Köre va­sárnap délelőtt 10 órakor a KálVi­neumfoan Tamáska Endre elnöklete alatt választmányi ülést tartott. Az ülésre szép számmal sereglettek egybe a debreceni, dereicskei, dtímibrádi, hajdúba d,házi, kisvárdai, püspökladányi és nyíregyházi pol­gári iskolák tanárai. ,A debreceni tanker. kir. főigazga­tóságot Csapó István tanügyi se­géd-titkár képviselte, a nyíregyházi közép- é.s középfokú iskolák képvi­seletében pedig Zsolnai Vilmos ev. Kossuth-gimn. igazgató, Szabó Kál­már kir. kat. gimn. igazgató, Mar­gócsy E.mil városi felsőkereskedelmi isk. igazgató és Dothanics János áll. tanítóképző-int. igazgató jelentek meg. Az elemi iskolád tanítók kép­viselet-énen élén ott láttuk László Zoltán röf. elemi iskolai igazgatót. Az ülést Tamáska Endre a Ma­gyar Hiszekegy szavaival nyitotta meg. Megnyitó beszédében a vissza­tért Felvidékre szállt a gondolata, összehasonlítást tett az ottani nagy­szerű iskola-paloták és az itt levő szerény polgári iskolai épületek kö­zött és sajnálattal állapította meg, hogy a múltban a magyar vidéken nagyon elhanyagolták a modern élet követelményeinek megfelelő iskolák építését. S bár az összelhasoinlításból keserűség támadhatna az itt élő ta­nárok lelkében, még,is megnyugtató és megbékítő az a gondolat, hogy a Felvidék polgári iskolájának tanárai nagyiban hozzájárultak ahhoz, hogy a magyarság megtarthatta értékeit. Viszont iha a magyar területek szerény, sőt sok helyen szegényes iskoláit szemléljük annál inkább .megnyugvással kell fogadni az it­teni tanárok munkáját is, akik hő­sies lélekkel végzik hátrányos kö­rülmények között is nemzet nevelő munkájukat. A polgári iskoláknak ebben a munkájában erősítő csapatokra van szükségük, —i mondotta Tamáska Endre. Ilyen erősítést vár a polgári iskolai tanárság a középiskolák taná­radtól és az elemi iskolák tanítói­tól. A középiskolákba csak azoknak a tanulóknak kellene járniok, akik valóban tudományos pályára kíván­nak lépni s erre meg is van bennük a készség. A polgári iskolák pedig legyenek az ifjú magyarok száz­ezreinek a kereskedőknek, iparosok­nak és gazdálkodóknak az iskolái. Az elemi iskolák viszont -ne lássa­nak versenytársat a polgári isko­lákban akkor amikor az elérni isko­lai oktatást nyolc osztályúvá akar­ják fejleszteni. Az elnöki tetszéssel fogadott meg­nyitója után a betegsége miatt tá­vollevő főigazgató nevében és kép­viseletében Csapó István tanügyi segédtitkár üdvözölte az ülést, leg­teljesebb megértést és támogatást ígérve a polgári iskolai tanárok ne­mes törekvéseiben. M'argócsy Emil a közép- és középfokó iskolák üd­vözletét juttatta kifejezésre. Az ülés ezután áttért a napirend­re. Elsőnek Boros Leona, a iKálvi­neum polgári leányiskolájának ta­Bfiigyaris és divat r uták minden igényt kielégítően készülnek Németh URISZABÓNAL LUT1HER PALOTA. Emelkedik ismét a bűn­cselekmények száma Nyíregyháza megyei város terüle­tén az elmúlt február hónapban 170 bűncselekményt követtek el. A bűn­cselekmények száma a január havi­akfoal szemben 15 százalékos emel­kedést mutat. A felmerült bűncselekmények nyomozásából folyamatban van 91. Befejeztetett 79, eredményesen 65, eredmény nélkül 14. Mennyiségileg legtöbb volt a lo­pás 37 esete a januári 40 esettel szemben, a testisértés 6 esete a ja­nuári 17 esettel szemben és a csalás 6 esete a januári 2 esettel szemben. A bűncselekmények által okozott károk összege 3107 pengő. Ebből a nyomozás során 1371 pengő megté­rült. A balesetek száma 10 volt a ja­nuári 28 esettel szemben. öngyilkosság 3 volt. Politikai bűn­cselekmény egy ízben fordult elő, — egy esetben pedig hitfelekezet elleni izgatás címén indult eljárás. — Harc a petróleumért! A román petróleum- és érctelepek kihaszná­lásáért éles küzdelem folyik Anglia és Németország között. A németek szívesen vállalják nagy befektetések eszközlését, amelyek amortizálása úgy történne, hogy a termelési több­letet Németországnak engednék át. A németek modern 'gépekkel akar­ják felszerelni az erdélyi ércbányá­kat. Az angolok a román petroleum­tenmeiés kihasználása ellenében fel­ajánlották egy hatalmas csatorna építését, amely megrövidítené a Du­nának a Fekete-tengerbe való tor­kolását. GYÜMÖLCSFÁT # díszfát, díszcserjét mélyen leszállított áron vásárolhat a nyíregyházi M. Kir. Kertmunkásisbola kertészeti telepén. (Volt VÁROSI FAISKOLA) — Levélcím: Nyíregyháza, Pacsirta utca 27. »z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom