Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-10 / 57. szám

4. oldd BCffiBS (Trianon 19.) 1939 március hó 10. Olcsó szabott árak! A legszebb angol és francia női kosztümök a legdivatosabb női kabát újdonságok ruhák, blúzok és kalapok olcsó szabott árban Maibaum Mariska divatQzlatöben Rákóczi utca 4. szám, Takarékossági hitel! Papp Géza, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület titkára, Már­kus József városi gazdasági intéző, Tomasovszky János, a népművelési titkárság képviselője, dr. Balog'Lász­ló orvos, Szmolár Mihály, a Gazda­szövetség alelnöke és sok más ér­deklődő. A tanfolyami termet meg­töltötte az ifjak tudását, haladását büszke szeretettel figyelő nyíregy­házi gazdaközönség. 'A Hiszekegy imája után Westsik Vilmos tanár mondott érdekes meg­nyitóbeszédet. Európában csak héram állán termelése fedezi a fagyasztás szükségletet! Westsik Vilmos összehasonlította az európai államok termelési statisz­tikáját, amibal kitűnik, hogy három állam mezőgazdasága tudja csupán (fedezni a fogyasztás szükségleteit. Románia 125, Csonka-Magyarország 130, Jugoszlávia 110 százalékát ter­meli a szükségletnek. A többi állaim élelmiszerbehozatalra szorul. Olasz­és Németország 70—80 százalékát termeld a fogyasztásnak. Magyaror­szágnak tehát 20 százalék a felesle­ge. Ezt a termelést) nagy nemzeti ér­dekíből kell fokoznunk és a Ihelyes elosztásra is törekednünk kell. A nemzetgazdaságban a magyar gazda jelentősége mindjobban fokozódik. Az állam ellátásának feladata a me­zőgazdaságra háramlik. De nemcsak okszerű terméstöbblet fokozásra van szükség, haniem arra is, hogy a ter­melés időről időre alkalmazkodjék a szükségletekihez. A ricinust nem­régen csak mint hashajtó szert hasz­nálták, ma olajával a repülőgépet kenik a így nyert új szerepet a len, a napraforgó is. A gazdának e szük­ségletváltozás láttára fel kell .vértez­nie magát a megfelelő ismeretekkel. Ha változik a szükséglet, változnia kell a termelési módnak is, mert el­múlt az a-z idő, amikor kényelmesen és hagyományosan csak búzát, ten­gerit stb. termeltünk. Azt is jól lát­juk, hogy a mezőgazdaság fősúlyia a kisbirtokokra (helyeződik az újabb időben. A kisgazdákra vár tehát a korszerű gazdálkodás feladata s így minél több és alaposabb szakisme­retiekre van szüksége. Az állam ép­pen ezért előadásokat, tanfolyamo­kat rendez, hogy biztosítsa a gazdák kiképzését a ráijuk váró állambeli feladatokra. A tan/folyamok között a! Legnehezebb a helyzet a szétszórt tanyákon, ahol a tanítási tervezet­nek és rendnek alkalmazkodnia kell a tanyai szervezethez. A homokkí­sérleti telepen munkálkodó tanfo­lyamok hallgatói pl. csak vasárnapo­kon, hetenként két íz.ben jöhetnek teljes mértékben a telepre. Mégis példát tud a telep mutatni, miként lehet ismeretekkel ellátni a gazdákat a tanyai rendszer­ben is. Vérbeli gazdák jöttek és ta­nultak itt szeretettel, érdeklődéssel. Hetenként két napi tanítás nem le­het eléigígé intenzív, azért három évi ciklusokra osztották be itt a tan­anyagot. A sorrend évről évre: nö­vénytermelés, állattenyésztés, szám­vitel és üzemtan. Most a növényter­mesztésiből vizsgáznak a gazdailfjak. örömmel köszönti ezen a vizsgála­ton a népies gazdasági szakok tatás országos hírű szakértőjét, Komáro­my Lajos miniszteri kiküldöttet. Komáromy Lajos elnök ezután megnyitotta a tanfolyami vizsgát és megkezdődtek a feleletek. Az idei tanfolyamra a szokottá bbnál jóval fiatalabb gazdailfjak jártak, akik bá­mulatos szakszerséggel adtak felele­tet a növónytápláfásról, a tápsze­rakűről, az istálló- és a műtrágya problémájáról, a vetésforgókról, a gyomirtásról, a talajművelés sok­oldalú ismeretéről. Takijbakteriológiai, kémiai, fizikai vonatkozások, utalások a kisgazda speciális lehetőségeire, a szabolcsi viszonyokra, bámulatos készültség­ről adtak tanúságot. A gyomosodás mindig nagyabb baj, mint akár a gyenge talajművelés, — mondotta az egyik gazdaifjú. — Nyolc szekér trágyáiban egy szekérre való tápláló­anyag van. Aki nem kezeli helyesen a trágyatelepet, az érték 80 százalé­kát veszíti el. Pontosan ismerik a foszfor, káli, nitrogén jelentőségét, a műtrágyázás módozatait, az elér­hető haszontöbbletet, de azt is tud­ják, mát lehet tenni, ha niracs a gaz­dáinak pénze. A szabolcsi kukorica­termesztők sokszor csak gyomkapa­rítók, ha csak kétszer kapálnak. Az augusztusi kapálásért érdemes jutal­mat adni a verejtékező munkásnak. Az egyik Henzsely-fiútól ezt az ön­tudatos mondatot halljuk: „Sose bo­csátkozom meszezésbe vegyvizsgá­lat nélkül". Kamárony Lajos elsők elismeréssel szól a szép eredményért H$i és férfi üimeikkek fehérnemű, ágynemű anya­gok, paplanok, takarók, harisnyák, kesztyűk nagy választékban, olcsón Mayer Ágoston divatüzletében, Nyíregyháza ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági kitel. Telefon 537 iDe ilyen szakszerűséggel beszél valamennyi növendék. A feleletek után Komáromy Lajos miniszteri ki­küldött, elnök, elismeréssel szól a gyönyörű eredményért. Megdicséri a derék gazdaifjakat, majd meleg szavakban méltányolja Westsik Vil­mos tanár kiváló nevelő munkássá­gát, aki — úgymond — 'emberfeletti munkát fejt ki, hogy itt a szabolcsi homokot az emberi akarat hatalmá­ba vegye. Kifejezi háláját és elisme­rését a Kamara és Nyíregyháza vá­ros iránt, akik a hoimokkísérleti te­lep fenntartásával missziót teljesí­tenék. Majd a magyar gazdákra vá­ró örök küzdelemről szólott. Küzde­nünk kell a szárazság, a szik, a ho­mok ellen. Rámutatott az alföldi ön­tözési tervekre és Szabolcs nagy fiának, Kállay Miklós dr.-nak tevé­kenységére. A szikkel való küzde­lemben a karcagi iskola jár elől, mig a homok okozta nehézséget itt győ­zik le a homokkísérleti telepen, ahol országos nevű vezérférfi áll a győ­zelmes munka élén: Westsik Vilmos tanár. Ezután az elnök a gazdailfjakihoz intézett lelkesítő, további tanulásra serkentő szavakat. nylreg?házl gazdik ma már S7ive$en végzett flaktél taialaak al tanfolyamat A hallgatóság soraiból Szmolár Mihály gazdaelnök emelkedett szó­lásra és a szülők nevében bensősé­ges szavakkal mondott köszönetet a földművelésügyi kormánynak, a Ka­marának, a városnak, a hoimokkísér­leti telep fenntartásáért és Westsik Vilmos tanárnak. A mi fiaink a ta­nár úrtól olyan ismereteket tanul­nak, amiket mi sohasem hallottunk. Mi értékeljük ezeket az ismereteiket és meghajolunk fiaink több tudása előtt. A Gazdakör nevében is hálás köszönetet mond Westsik Vilmos tanárnak, aki szeretettel, kedvet éb­resztő módon nyújtja gazdag tudá­sát a gazdafiúknak. Ezután Westsik tanár kiosztotta a jutalmakat. A Kamara 3, Nyíregy­háza 2 tanyai ifjút küld ki a buda­pesti állíatvásárra, a Péti-só ajándé­kából pedig egy ifjú csatlakozhat a kiküldöttekhez. Minden ifjú könyv-' jutalomban is részesül, majd ilfj. Szmolár Mihály az ifjak nevében fejezi ki a soha el nem múló hálát mesterük, Westsik Vilmos tanár iránt, akinek TomasOvszky András és vitéz Helmeczy András emléktár­gyat és virágot nyújtanak át. A megható mozzanatok után Westsik Vilmos né kedves 'magyar asszonyi vendégszeretettel uzsonnán látja vendégül a vizsgán megjelent ven­dégeket, akiknek nevében Papp Gé­za titkár mond meleg szavakban kö­szönetet. A nyíregyházi állatvásár nagy volt i felhajíás és nyo­mottak voltak az árak A március 6-i, hétfői nyíregyházi országos vásár élénk forgalom mel­lett zajlott le. A kirakodóvásárra a legtávolabbi vidékről is eljöttek az árusok és egész nap nyüzsgő soka­dalom vette körül a sátrakat. Vidám volt az élet a mutatványos bódék és a tabernák körül is. Az állatvásáron igen nagy volt a felhajtás, de aránylag csak kevés ál­lat csóréit gazdát. Az árak nyomot­tak voltak. Az állatvásár forgalmáról az alábbi adatokban számolunk be: Felhajtottak 2018 levat, eladatott 239, 1330 szarvasmarhát, eladatott 599, 2436 sertést, eladatott 1010 da­rab, juhot mindössze 12-őt hajtottak fel, de eladás nem történt. A kialakult árak a következők voltak: kocsiló 600-100© p, igásló párja 380-700 p, vágóió 50-100 p, tehén 70 300 p, borjú kg-ja 60-70 fillér, növendékmarha 80-1-40 p, vá­gómsiha 45 50 fill., disznó kövér 75 86 fi!I„ süldő 30 50 fill., koca 50 70 fillér. — A bélben keletkező mérgek ál­tal okozott rosszulléteknél egy-két pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz, gyors és alapos bélkiürítő ihatásánál fogva, gyakran a legjobb szolgálatot teszi. Kérdezze meg or­vosát. Harctéri napié Március 9. A volt munkácsi 65. gyalogezred 1915 március elején Keletgaliciában, a Dnjester folyó melletti Harasymov község körül súlyos harcokat vivott, amelyek alatt ezen a napon Krupka Lajos törzsőrmester azáltal tűntette ki magát, hogy a harcvonal szárnya ellen támadó oroszok visszavetése céljából a századtartalékhoz rohant, majd saját felelősségére átvévén a a tartalék feletti parancsnokságot, azzal erélyes ellentámadást intézett, mellyel az oroszokat azután tényleg vissza is verte. Mivel pedig az eme kezdeményező és sikeresen végre­hajtott fegyverténye előtti napokon is kiválóan viselkedett azaz zászlóaljá­nak visszavonulását, egy félszázad élén, az üldöző oroszokkal szemben eredményesen biztosította, majd ujabb utóvédharc végén visszama­radt, hogy súlyosan sebsstflt tisztjét maga vihesse biztonságba, ismétel­ten tanúsított példás magatartásáért az arany vitézségi éremmel tüntet­ték ki. A Harasymóv körüli Karcokban kitűnt még Gyulai Ágoston I. oszt. csendőrőrmester is, aki a fenti ezred kötelékében szakaszparancsnok volt és szakaszával a két zásztóalj kö­zött támadt térközbsn 4 napon át teljesen elszigetelten és túlerőkkel szemben akadályozta meg, hogy az oroszok a térközön át az arcvonal mögé férkőzzenek. Közben szemé­lyes bátorságával is példát adott azáltal, hogy még a korábbi harcok alatt az arcvonal előtt hősi halált halt Paulus János százados holttes­tét felkutatta és az arcvonal mögé behozta. És mivel későbben az ez­red súlyos harcai alatt szétugrasz­tott emberekből kb. 200 főnyi osz­tagot alakított és azzal zászlóaljá­nak harcát öntevékenyen és igen eredményesen támogatta, ismételten tanúsított kiválóan bátor és vitéz magatartása, valamint eredményes harcvezetésének elismeréseképen az arany vitézségi éremmel tüntették ki. Hofherr-Sehrantz-Clayton-ShntUwortb Rt. »«zéfaidasá­gi gépiinek k ö r z 11 képmelete. Mindenféle gépek EREDETI 6YÉRI AR8N irtschafler Ármin vaskereskedésében Nyíregyháza, Yay Ádám u, 3. Tel 90.

Next

/
Oldalképek
Tartalom