Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-10 / 57. szám

Ara 10 fillér Nyíregyháza, 1939, március 10. (Trianon 19.) vil. évfolyam 57 (1774.) szám Péntek r r YIKölDBK OLCSI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Pestatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. Pf%\ ITII/ÜI NŰPII ŰP " Előfizetés : 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. ! ULJ I mHü HMM LMr Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. Zseliérházak Irta: vitéz Bodroghközy Zoltán Gróf Teleki Pál első miniszterel­nöksége idején, az 1920-ban megal­kotott földreform, nem elégítette ki teljes mértékben a hozzáfűzött vá­rakozásokat s így ez a súlyos prob­léma a mai napig témája közéle­tünknek. Gróf Teleki Mihály föld­művelésügyi miniszter kidolgozta az erre 'vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek parlamenti letárgyalása a legközelebbi idők nagy feladatai közé tartozik. Éhbe a nagy kérdésanyagba most aem mélyedünk bele, de foglalkoz­nunk kell a földbirtokpolitikai kér­dések közül a házhelyakcióval, ame­lyeit éppen a napokban jelentett be ai földműve 1 és,ügyi miniszter. S ha ehhez a témáthoz nyulunk, visszapil­lantást kell vetnünk az 1920-as esz­tendőkre, amikor az akkor benyúj­tott földbirtokreformról szóló tör­vényjavaslattal kapcsolatban, szin­tén a törvényhozás elé került a ház­hely-akció. Az elmúlt húsz esztendő tanulsá­gai késztethették bizonyára gróf Te­leki Mihály földművelésügyi minisz­tert arra, hogy a most készülő föld­birtokpolitikái javaslat mellett ő is felkarolja azt a gondolatot, amelyik családi otthonokat létesít az arra rá­szorulók számára. Nem tudjuk elég­gé helyeselni a földművelésügyi mi­niszter erre irányuló törekvéseit. Az ilyen gondolatok szolgálják valóban a fajvédelmi törekvéseket. A magyar ember nagyon íól érzi, mit jelent az a mondás: az én há­zam az én váram. Bármily kicsi is legyen ez a hajlék, bevehetetlen vá­rat jelent, ha nemzetünk nagyjainak képei füstnek a falakon s a keresz­tény vallás hite és erkölcse .él a csa­lóid lelkében. A magyar rónán nagy eszmei ren­gések dübörögtek már végig, olya­nok is, hogy magindult bele a föld és országunk háromnegyed része szakadt le az ezeresztendős birodal­mi egység testéről. Mégis bizakodást önt a lelkekbe az a tény, hogy bár­mily erősek voltaik ezek a rengések, nem volt idő, hogy akár egyetlen nemzeti hősünk képe is megmozdult volna a magyar falusi házak falain. A mély nemzeti érzés a magyar fa­lusi házakban olyan várat kapott, amit lerombolni nem tudott se Tria­non, s-e a bolsevizmus és 'nem fog lerombolni semmiféle olyan irány­zat, amelyik a.z ezeresztendős ma­gyar földből ki akarja vetni a keresz­tény s nacionalista gondolatot. Fennen dicsérjük földművelésügyi miniszterünknek, gróf Teleki Mi­hálynak a gondolatát, amikor sze­münk elé varázsolja a százezernyi új magyar zsellérház hófehér falát, ezeket a szép, pirososerepes kis ma­gyar .várakat, amelyekből minél többnek, minél gyorsabban kell fel­Komiss Gyula ni politikai Annakidején a Nemzeti Egység Pártijából 63 képviselő kilépett. A képviselők egyrésze most pártszer­vezetbe tömörült s 36 képviselő Ke­resztény Nemzeti Függetlenségi Párt címen új pártot alakított. A Magyar Élet Pártjában helyes­léssel vették tudomásul az új párt megalakítását, mert a politikai élet tisztulását .várják tőle. A képviselőház mai ülésén Mei.z­ler Károly a mentelmi bizottság ha­tározata értelmében bocsánatot kért a Háztól. Meizler felszólalása után Komiss Gyula napirend előtt bejelentette, hogy 36 pártonkívüli képviselő Ke­resztény Nemzeti Függetlenségi Párt címen új pártot alakított. A párt •nemcsak tárgyilagos kritikát kíván gyakorolni, hanem alkotó munkával is támogatni kívánja a kormányt a nemzet érdekében folyó törekvései­ben. Korniss egy r órán át tartó beszéd­ben ismertette a párt programját, majd Gürtler Dénes képviselő sze­mélyes megtámadta tás címén kért szót s kijelentette, hogy Peyer Ká­roly támadásával szemben az igaz­ság az, hogy nem véletlenül lett a magyar képviselőház tagja, mert 46.000 titkos szavazattal küldték a parlamentbe. A Ház ezután -áttért a zsidójavas­lat tárgyalására. A zsidójavaslat általános vitájá­nak első szónoka Vozáry Aladár volt. Felividéki szemmel .vizsgálja a .zsidókérdést. Rámutat arra, hogy a felvidéki zsidóság 90—95 százaléka nem tartott együtt a magyarsággal s ezeknek is 60—65 százaléka ellensé­ges magatartást tanúsított a magyar­sággal szemben. Csak akkor kezdtek a zsidók a magyarság felé közeled­ni, amikor a cseh kormányzatban antiszemita befolyások kezdtek ér­vényesülni. Ha azonban megmutatta a.z érem fájdalmas oldalát, úgy érzi, rá kell elnöklése alatt párt alakéit mutatni az érem kedvező oldalára is. Volt eigy kisszámú zsidóság, ame­lyik jóban és rosszban kitartott a felvidéki magyarsággal. Ezeket tisz­telni kell a jövőben is s hűségüket hűséggel kell megjutalmazni. A felvidéki orvosoknak és ügy­védeknek a kamarába való felvételé­nél nem a 20 százalékos aranyszámot kell alkalmazni, hanem a magyarság iránti hűségüket kell megjutalmazni s ennek alapján kell felvenni őket a kamarába. Kéri, hogy a magyar nemzeti érde­keknek megfelelően emberiességi alapon rendezze a nemzet ezt a kérdést s ennek megfelelően tegyen a kormány módostíásokat a javas­laton. Az ülés lapzártakor még tart. Pozsonyban megszigorították a cenzúrát Poasonyból jelentik: Tegnap ismét megszigorították a cenzúrád Az elő­ző cenzúra megszűnt és a.zt az állam­ügyészség hatáskörébe utal'ák, a po­litikai cenzúrát pedig a kormány külön sajtószerve intézi. Hivatalos közlések szerint a cenzúra megszigo­rítása az utóbbi időben .megjelent valótlan és célzatos szlovák hírek­nek volt a következménye. A sajtó­ban a szlovák minisztertanácsról ép­pen a valósággal ellenkező hírek je­lentek meg, hogy ezzel is szítsák az elégedetlenséget 1. A Slovenka Politi­ka című lapot tegnap elkobozták. I cseb-szlsvák helyzet feszült Prágából jelentik: A cseh és a szlovák kormány tagjai ma délelőtt meglehetősen feszült légkörben kez­dették meg tanácskozásaikat. A szlovák kormány tagjai nem enged­nek követeléseikből. A prágai kor­mány most pénzügyi úton akar nyo­mást gyakorolni Szlovákiára s így akarják arra kényszeríteni a szlovák kormányt, hogy álláspontját adja fel. 500 ezer ember Madrid alatt 'Madridban tovább is zavaros a helyzet és az onnan érkező hírek egymásnak ellentmondanak. Miaja tábornoknak csak a Belvárosban si­került rendet, nyugalmat teremte­nie, a külvárost még mindig a kom­munisták tartják megszállva. Franco 500.000 főből álló hadsereget össz­pontosított Madrid körül. A Figaro közlése szerint Franco továbbra is ragaszkodik Madridnak feltótelnél­küli megadásához. Nagy megnyug­vással fogadják, hogy a madridi rá­dió leadóállomás a nemzeti kor­mány jelszavával fejezte be tegnapi közvetítését. Franco egyébként a bilbaói polgár­mestert nevezte ki Burgosz párisi nagykövetévé. Francia politikai kö­rökben a kinevezést hűvösen fogad­ják j Mlniszterlanács; Teleki Pál gróf miniszterelnök ma délelőtt Jaross Andorral és Hegedűs Lóránttal folytatott tanácskozásokat. A kormány tagjai holnap miniszter­tanácsra ülnek össze. Szfdor Prágában Szidor államminiszter Prágába érke­zett s nyomban megkezdte tárgyalásait Beránnal. Prága Prchala tábornok meg­bízatásához hasonlóan a szlovák kor­mányban is szívesen látna a nyugal­mazott tábornoki kar soraiból valakit. épülnie. Ha ez a gondolat nem ma­rad csupán törvényjavaslat, hanem munkába kezdenek az építő kezek, akkor már nemcsak beszéltünk faj­védelemről, nemcsak az 'első kapa­vágásoknál tartunk, hanem komoly bokrétát tűztünk e gondolat építmé­nyeinek homlokzatára. Ha egészsé­ges otthona lesz a nép minden gyer­mekéinek, aikkor jöjjenek hát, minél hamarabb a többi fajvédő gondola­tok, a szegedi szellemben, adjuk oda a iföldet azoknak, akiknek többet je­lent a barázdák munkája, mint az anyagi erők egyszerű birtoklása, mert a magyar nép a földet nemcsak egyszerű telekkönyvi értéknek te­kinti, hanem „édes anyaföldnek" ne­vezi, amelyből fakad az élet, ami boldogít s amit szeretni úgy tud, mint semmiféle nép a föld kerekén. De mindenekelőtt födelet a nép minden fiának feje fölé. Egészséges, boldog otthonokat! Amikor 1920 szeptember 25-én Nagyatádi Szabó István, az akkori •földművelésügyi miniszter, a házhe­lyek és kishaszonbérletekre vonat­kozó kétszakaszos törvényjavasla­tát beterjesztette a nemzetgyűlés elé, a.zt mondotta, hogy ez a javas­lat csupán előfutárja a nagy földre­formjavaslafnak. Kiemelte, hogy a kis házhelyek adományozásával a kormánynak nemzetvédelmi céljai vannak s erősen hangsúlyozta, hogy ez a jelentéktelennek látszó kis ja­vaslat mégis mérföldjelző határkő a falusi nép életében. Húsz esztendő távlatából, mér­földkőtől mérföldkőig Járva, máris felbecsülhetjük ennek az előfutár­ként jelzett törvényjavaslatnak nagy értékét. Ha nem állunk meg az elmúlt két évtized e határkövei­nél, hanem tovább építjük, újabb törvény alapján a százezernyi falusi házak utcasorait, helyes nemzetvé­delmi és fajvédő politikát folyta­tunk, amelybe nyugodtan fektethet­jük a pénzt, mert annak minden fil­lére a magyar népmilliók boldogabb életét szolgálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom