Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-05 / 53. szám

Ara 10 fillér (Trianon 19.) Vll. évfolyam 53 (1770 ) szám vasarnap JSÍYÍRVIDÉK ZABOLCSI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. PHS ITIIÍAI ÜláPflűP A Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. r u L I I I rV MI llnri LM r Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. R keresztény főváros Elsősorban a szék esf óváros ke­resztény társadalmának szólt, de az egész Magyar közvélemény érdeklő­désére tarthat számot az a beszéd, amelyet gróf Teleki Pái miniszter­elnök az új fővárosi kormánypárt­ban, a „Magyar Élet Keresztény Községi Pártjaiban" mondott. Ez a beszéd azért érdekelheti az egész magyar közvéleményt, mert tulaj­donképpen válasz azokra a kifogá­sokra, aggodalmakra és ellenvetések­re is, amelyek a zsidótörvény jelen­legi tárgyalása során az 'ellenzéki pártok szónokai részéről elhangzot­tak és minden valószínűség szerint még a jövőben is el' fognak hang­tani. Egészen természetes, hogy amikor ma politikai életünknek és a köz­érdeklődésnek homlokterében a zsi­dókérdés áll, gróf Teleki Pál az új fővárosi pártban tartott beszédében is elsősorban ezzel a nagyjelentőségű kérdéssel foglalkozott. Hiszen ezt a fővárosi pártot még ma is Wollff Károly szelleme hatja át, azé a fér­fiúé, aki a háború utáni forradalmaik után politikai barátaival, elsősorban Gömbös Gyulával és munkatársai­.val először bontotta ki a keresztény eszme zászlaját Budapesten. Wolff Károly és a többi úttörő fáradhatat­lan és megalkuvást nem ismerő küz­delmeinek eredményeként könyvel­hetjük el, hogy ma a magyar főváros igazgatása úgyszólván kizárólag ke­resztény befolyás alatt áll s meg­szűnt az a zsidó-liberális-szahadkő­műves-áldemokrata rendszer, amely a háború előtt évtizedeken keresz­tül szinte kizárólagos joggal irányí­totta Budapest életét. Méltán mutatott rá gróf Teleki Pál miniszterelnök arra, hogy mind­az, ami ma a keresztény Magyaror­szág kiépítése érdekében történik, tulajdonképpen folytatása a húsz év­vel ezelőtt megkezdett munkának. Akkor sokan azt hitték, hogy a ke­resztény gondolat érvényesülése csak rövid és átmeneti, mert egysze­rűen a háborús és forradalmi idők visszahatásának tekintették. Sokan azt remélték, hogy ez a jobboldali, keresztény áramlat el fog lanyhulni és vissza fognak térni ismét a há­ború előtti „boldog" liberális idők. Alaposan tévedtek azonban, akilk így gondolkoztak. Kitűnt ugyanis, hogy a keresztény eszme előretörése sokkal mélyebb okokra vezethető vissza s tulajdonképpen az emberi­ség .elfordulását jelenti a 19. század rideg anyageJvűségével, materializ­musával szemben, amely nálunk egy fél évszázadon keresztül a legjobban a zsidóságnak kedvezett. Ezért nem lanyhult el a keresztény gondolat átütő ereje, ezért jelentkezik ma, nemcsak nálunk, de más országok­ban is hatványozott erővel, de tisz­tában kell lennünk azzal, hogy még igen nehéz és Ihosszú harcot kell XII. Pilis pápa a béke pápája XII. Pius pápa címerében ez a há­rom szó áll: Opus, justitia et pax. A címerben levő galamb a béke olajágiát tartja csőrében. A címer­pajzsban (hármas halom foglal he­lyet s fölötte a máltai lovagok ke­resztje díszlik. A harántcsíkozású mező felett a hármas korona áll. A Popolo di Roma szerint a pápa államtitkára Luigi Magüoni lesz. A sajtó a pápa első nyilvános be­szédével kapcsolatosan megjegyzi, hogy a beszéd mindenfelé nagyon jó hatást váltott ki. Megállapítják azt is, hogy a beszéd nemcsak a katoli­kusok felé, hanem az egész világnak is szólt. A francia lapok elismeréssel szól­nak a pápa béketörekvéseiről, mert csak ezen az ailapon lehet Európát megnyugváshoz vezetni. Az Epoque szerint a pápaságnak a második reformáció óta nem volt olyan nagy politikai és erkölcsi te­kintélye, mint van napjainkban. A Times a pápa életének magyar vonatkozásaival foglalkoik. Megem­líti a lap, hogy XII. Pius a mult évi eucharisztikus kongresszuson mint pápai legátus tartózkodott Magyar­országon s egy hetet töltött a ma­gyar fővárosban. Magyarországhoz közvetlen és szívélyes kapcsolatok fűzik az új pápát. A kormányzó távirata a papához Horthy Miklós kormányzó ma újaibb táviratot intézett XII. Piu9 pá­pához. A kormányzó a főmléltóságú asszony szerencsekívénatait Tolmá­csolta a Szentatya előtt. fl képviselőház munkarendje nem váltnzik A kormány tagjai tegnap délután 5 órától éjjel fél 2 óráig tartó mi­nisztertanácson vettek részt. A mi­nisztertanács megállapította, hogy a parlament munkarendjén semmi változást sem eszközöl s a zsidója­vaslat letárgyalása után nyomban áttérnek a földbirtokreform törvény­javaslatának tárgyalására. Az angol lapok Csehszlovákia ujabb válságáról irnak Ungvárról jelentik: A Kárpátal­ján néhány nap óta azzal a hírrel nyugtalanítják az ukránok a lakossá­got, hogy Ungvár és Munkács kör­nyéke visszakerül Kárpátaljához. A szemenszedett valótlanságnak az az eredete, hogy Kárpátalján egyre nő az elkeseredés és ezt valahogyan le akarják vezetni. A csehek és az uk­ránok között napirenden vannak az összetűzések. Súlyosbítja a helyzetet a szlová­kok és a csehek közötti ellentét is. A ma reggeli angol Lapok Csehszlo­vákia újabb válságáról írnak. Megál­lapítják a lapok, hogy Szlovákia el akar szakadni Prágától. Az elszaka­dási törekvés oka abban keresendő, hogy a szlovák kormány kölcsönt kért Prágától s Prága a kölcsönt megtagadta. Angol vélemény szerint Csehszlo­vákia 'három részre bomlik rövide­sen. Az egyik rész a történelmi Csehország lesz, a másik az önálló Szlovákia lesz, amelynek már kiépí­tik önálló hadseregét, a harmadik rész pedig Kárpátalja lesz, amelyet visszacsatolinak Magyarországhoz. A csehek és a szlovákok közötti ellentétet nagyon kiélesítette a cseh és szlovák katonák között Pöstyén­ben lejátszódott véres affér. Hétfőn temetik Rott Nándort Veszprémből jelentik: Rott Nán­dor veszprémi megyéspüspököt hol­napután, hétfőn délelőtt 10 órakor temetik el Veszprémben. Hamvait az általa építtetett s Boldog Margit­ról elnevezett templom sírboltjában helyezik nyugalomra. A haláleset után a közjegyző fel­bontotta a püspök sajátkezüleg írt végrendeletét. Rott Nándor úgy in­tézkedett, hogy minden vagyonát a veszprémi egyházmegye örökölje. A püspök rendelkezése méltó befeje­zése volt annak a munkálnak, ame­lyet a püspök egyháza érdekében egész életén át kifejtett. Thuránszky László lesz az uj sajtófőnök Ma délelőtt a miniszterelnöksé­gen az a hír terjedt el, hogy Thu­ránszky László tolnai főispánt ne­vezik ki a miniszterelnöki sajtóiroda főnökévé Thuránszky László főispá­ni megbízatása előtt a külügyminisz­térium sajtóosztályába® teljesített szolgálatot. Gafencu varsói tárgyalásai Jól értesült lengyel körökben azt mondják, hogy Gafencu román kül­ügyminiszter, aki ma délelőtt Varsó­ba érkezett, Beck lengyel külügymi­niszterrel az általános európai hely­zetről, a Dunamedence kérdésléről és a lengyel-román gazdasági kap­csolatok kiépítéséről tárgyal. A román külügyminiszter varsói látogatásával kapcsolatosan a német lapok azt a feltűnő hírt közlik, hogy Gafencu elutazása előtt hosszas tárgyalást folytatott a bukaresti ma­gyar követtel. Ez annak a jele, hogy a varsói tárgyalások során szóba ke­rül a magyar kérdés is. megvívnunk addig, amíg ennek a ke­resztény eszmének s a keresztény magyar érdekeknek teljes és mara­déktalan érvényesülését elérhetjük. Évtizedes, sőt évszázados mulasztá­sokat kell pótolnunk s tekintetbe kell vennünk azt, amit éppen a je­lenlegi miniszterelnök emelt ki a tárgyalás alatt álló zsidótörvény in­dokolásában, hogy t. i. Magyaror­szág az európai államok között a zsidókérdés megoldása tekintetében különlegesen nehéz helyzetben vain. Mégpedig nemcsk azért, mert a zsi­dóság igen nagy számban él hatá­raink között és ugyancsak jelentős mértékben foglalta el gazdasági, tár­sadalmi és kulturális életünk legfon­tosabb állásait, hanem azért is, mert ez a zsidóság az évtizedek folyamán összeszövődött, keveredett a keresz­tény társadalommal, olyan mérték­ben, amint azt Európáiban sehol nem tapasztalhatjuk. Ezek a nehézségek azonban ko­rántsem jelenítik a zsidókérdés meg­oldhaitatílanságát. Kétségtelen azon­ban, hogy nagy erőre, akaraterőre és súlyos áldozatokra van szükség s csak kemény kitartással és szívós küzdelemmel biztosíthatjuk azt, hogy a magyar élet e súlyos beteg­séglének orvoslása tényleg a nemzet testének és lelkének gyógyulását, egyszóval egy boldogabb keresztény Magyarország megteremtését ered­ményezze. A célhoz vezető hosszú és fáradságos munkának egyik leg­fontosabb része lesz a külföldi or­szágok közvéleményének megfelelő tájékoztatása és felvilágosítása, hi­szen Európában sehol nem tudják, hogy milyen különleges .vonatkozá­sai vannak a magyar zsidókérdés­nek. A tárgyilagosan ítélő jobboldali magyar közvélemény bizonyára már tisztán látja a helyzetet és tudja azt, hogy bármily nagy nehézségek vár­nak reánk: a zsidókérdést meg kell oldani és egészen bizonyos, hogy az arra hivatott vezetők irányítása mel­lett a nemzet életereje és mindig he­lyes utakat mutató életösztöne ezút­tal is diadalmaskodni fog a legsúlyo­sabb akadályokon is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom