Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-30 / 72. szám

Ara K) fillér Nyíregyháza, 1939 március 30. (Trianon 19.) vil. évfolyam 72 (1789 ) szám Csütörtök JÍYÍRYIDBK ABOLCSI HIRLAF Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Pustatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 77. POLITIKAI NAPILAP ja. Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. ma Munkát, kenyere?, rendet, és békességet A közelmúlt nagy eseményei új. perspektíva elé állították a ruszino­kat s ezzel együtt a magyarságot is. A ruszinoknak kísérleti nyúlként va­ló felhasználása megszűnt. A bekö­vetkezett .és hőn óhajtott történelmi fordulat arra kell, hogy késztessen minden józanul gondolkozó és e te­rület speciális viszonyait jól ismerő tényezőt, hogy bűnös könnyelműség tovább kísérletezni s különböző nyelvi irányzatokkal. Jól tudjuk, hogy a cseh „benesi" szellem gyöngíteni akarván a ruszin nép ellenállását, kitalálta a nyelvi kérdést, amelyet a hiszékeny ruszi­nok cinca-ként kaptak be és éveken keresztül meddő acsarkodás lett az eredmény a komoly, konstruktív munka helyett. A nyelvkérdést szép 6e!yempapírba burkoltan tálalták fel, amely mögött gonosz politikai célok húzódtak meg. Ügy az ukrán, mint a nagyorosz nyelvi irányzat Szent Ist­ván Magyarországának békés politi­kájával szemben hamu alatt lappan­gó tüzes parazsat rejtegetett. A ru­szin nép zömének lelkivilágától tá­vol álló politikai célkitűzéseket likvi­dálnunk kell, és meg kell teremteni már most azt a tábort, amely a Ma­gyar Szent Korona védőszárnyai •alatt akarja nevelni Kárpátalja ru­szin őslakóit. Nem a vezéri pálca után ábrándozó politikai diktátorra van e népnek szüksége, hanem az összruszinságnak komolyabb és jó­zanabb elemeiből kell megteremteni azt a koalíciós tábort, melynek min­den tagja becsületesen átérzi a ma­gyarsággal való együttműködés szük­ségességét. Mindkét őslakosnak ez lehet csak a reálisan vett gazdasági és politikai érdeke. Évszázadokon keresztül 'megőriz­hette a niszinság ősi nyelvét, kultú­ráját, népszokásait, vallási meggyő­ződését, tradícióit és a magyar kirá­lyok alatt békésen élhette a maga nyugodt, békés életét. Megtarthatta rokoni kötelékeit a többi testvér­szláv népekkel is, de politikailag az ezeréves magyar politikai .élethez kellett igazodnia. Ha népek és nem­zetek nagy sakktábláján továbbra is oly figuraként akar e nép szerepelni, amellyel komoly és számba vehető lépést lehet tenni, ügy szakítania kell a cseh megszállás alatti politikájá­val. Nem kacérkodhat sem a lelket rontó nyelvi irányzatokkal, sem a különböző politikai pártokkal, mint a múltban, hanem rá kell lépnie az egyedül j áriba tó és helyes útra, mely a magyar nemzettel való békés együttélésben kell, hogy kifejezésre jusson. Ki kell gyomlálni a megtévedt lel­kékből a babiloni nyelvzavar szülte átkos gyűlölködést, amely szembe­állította apát a fiával, testvért a testvérrel. A bűnösök, akik az ősla­A szlovákok tovább folytatják a határsértéseket A szlovák katonák tegnap tovább folytatták hstársértéseikei. A kiadott hivatalos jelentés Fzerint március 28-án 15 óra 20 perckor László­tanyán, Szalánchuta közelében har­minc főből álló szlovák katonai és polgári csoport megtámadta utjár­őrünket. Járőrünk a harcot felvette, a szlovákokat visszavetette. Március 28-án este 18 óra 15 perckor Legenye és Alsómihályi kö­zött kisebb magyar erőt támadtak meg a szlovákok géppuskával és gyalogsági tűzzel. Honvédeink a har cot felvették s a támadást visszauta­sították. Saját veszteség nem fordult eő. Daladier beszédét várja Európa Párisból jelentik: A francia kor­mány tagjai minisztertanácsot tarta­nak ma délután s a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdéseket tár­gyalják meg. A minisztertanács min­den valószínűség szerint foglalkozik Daladier ma esti rádióbeszédével is, amelynek szövegét nagy vonásaiban ismertetni fogja a kormány tagjai előtt. Valószínű, hogy elsősorban a Duce beszédére válaszol. Hogy mit válaszol, senki sem sejti, mert a beszéd szövegét a legnagyobb titok­ban tartják. Daladier tegnap Bonie­val tanácskozott a beszéddel kap­csolatosan, ezenkívül fogadta a pá­risi angol nagykövetet is. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy a beszéd főbb gondolatait bizonyára közölte a nagykövettel s igy a ma esti beszéd fedni fogja az angol felfogást is. A Figaro Szlovákia felosztásáról ir Az Uj Nemzedék mai száma fel­tűnést keltő cikket közöl. A lap meg­irja, hogy adatait a Figaro cimü francia lapból vette s bár nem vál­lal felelősséget a cikkben foglalta­kért, a helyzet ismertetése céljából nem tartja érdektelennek a cikk közlését. A Figaro szerint Pozsonyban már Szlovákia feldarabolásáról beszélnek. Németország ugyan a Szlovákiával kötött megegyezése szerint vállalta Szlovákia határainak biztosítását, azonban német helyen ugy véleked­nek, hogy a határok biztosítása csak akkor lehetséges, ha a határokat Magyarország és Szlovákia között véglegesen megállapítják. A francia lap a továbbiakban na­gyon különösnek tartja, hogy Göb­bels német birodalmi propaganda­főnök éppen akkor érkezett Buda­pestre, amikor a azlovák delegáció tagjai elhagyták a magyar fővárost s uj utasításokért Pozsonyba utaztak. A lap a továbbiakban azt írja, hogy Németország 50 kilométer mélységben megépíti erődvonalát Szlovákia területén belül, Szlovákiát pedig sorsára hagyja. Ha nem jön létre megegyezés Magyarország és Szlovákia között, Szlovákia felosz­tása elkerülhetetlenné válik. Keleiszlovenszkét Magyarországhoz kell csatolni Rómából jelentik: A Giornale D' Italia mai száma a Magyarország és Szlvákia között lejátszódő sorozatos határinddensekkel foglalkozik. A lap megállapítja, hogy a határsértések kezdenek rendszeressé válni. Ezek az incidensek arra vallanak, hogy a pozsonyi kormány teljesen elvesz­tette hatalmát a Keletszlovenszkóban garázdálkodó szlovák hadsereg fe­kosságnak mérhetetlen erkölcsi és anyagi károkat okoztak idegen poli­tikai célok zsoldjában állva, — amennyiben még nem emigráltak — meg kell, hogy kapják méltó bünte­tésüket. De különbséget kell tenni a félrevezetett tömegek és a bűnös és könnyelmű vezetői és felbujtói kö­zött. A közelmúlt eseményei levizs­gáztatták a „népvezéreket". Mint a dércsípte levél, úgy hullottak le a nép törzséről és a r.uszin földön tá­madt kisebb zivatar és szellő az is­meretlenség homályába szórta széjjel ai „minisztereket". Működésükre már csak mint elmúlt rossz álomra gondolnak az aléltságból felocsúdott néptömegek. A megpróbáltatásokra talán szük­ség is volt, mert csak a szemünk előtt lejátszódott zűrzavaros politi­kai tehetetlenség után jöttek rá a józanabb szemlélők arra. hogy a ko­moly, építő politikához kellő iskolá­zottság, megfontoltság, korrektség és a nép iránt való szeretet is szüksé­ges. A letűnt vezércsillagok mind­ezt nem akarták tudni és csak a sa­ját zsebükre gondoltak. Utámam a vízözön jelszóval hagyták cserben a lett. Eperjes és Homonna között tel­jesen fegyelmezetlen felfegyverzett katonák és a ruszinföldről elmene­kült és hozzájuk csatlakozott ter­roristák nyugtalanítják a lakosságot 1 és veszélyeztetik a határbiztonságot. Szlovákia határait Magyarország követeléseinek Megfelelően kell meg­vonni. Ke!e!szIoven3zkó lakossága vágyódik is Magyarország után, mert ludj% hogy magyar uralom alatt munkát és kenyeret kap. A szlovák kormánynak is érdeke, hogy az uj határokat a magyar érdekek figyelembevételével oldja meg. Ke­letszlovenszkót vissza kell csatolni Magyarországhoz, irja a lap. Göbbeis látogatása Telekinél Göbbels, a német birodalom propagandafőnöke ma d^ieiőtt tisz­telgő látogatáson jelent meg Teleki Pál gróf miniszterelnöknél, majd Csáky Istán külügyminisztert ke­reste fel. Ugyancsak ma délelőtt látogatta meg a miniszterelnököt és a kül­ügyminisztert Rossoni olasz föld­mi velésügyi miniszter is, aki a budepesti mezőgazdasági kiállításra és vasárra érkezett a magyar fő­városba. Rossoini raa délelőtt megtekin­tette a mezőgazdasági muzeumot és megkoszorúzta a Hősök emlék­művét. Megnyílt a mezőgazdasági vásár A budapesti mezőgazdasági ki­állítást és vásárt ma délelőtt zu­hogó esőben nyitották meg. A közönség a rossz idő ellenére is nagy érdeklődést mutat a vásár iránt. iMa a kora reggeli órákban hatalmas tömeg vonult fel a vásár megnyitására. Az ünnepélyes megnyitás holnap lesz. Ekkor tekinti meg a kor­mányzó is a vásárt. Rossíni olasz miniszter is holnap megy ki a vásárra. í népámítók a jobb sorsra érdemes népet s magukkal vitték a nehéz ez­reket, amiket a szerencsétlen nép vé­res verejtékkel izzadt ki. Az isme­retlen idegen szerepében fogják élni odakint züllött életüket s reméltjük, hogy a nép hamarosan végkép ki­törli őket emlékezetéből. Kedves ruszin testvérek! őrizzétek meg ősi nyelveteket, kultúrátokat, valiástokat, tradíciótokat! A mind­nyájunknak szabadulást hozó ma­gyarság hűségért csak hűséget és szeretetért csak szeretetet kíván. Ortutay Tivadar

Next

/
Oldalképek
Tartalom