Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)
1939-03-24 / 68. szám
2. oldal (Trianon 19.) 1939 március hó 24. II 33< Igy történt Az Anschluss létrejötte után Runciman angol meghízottnak a szudétakérdésben folytatott tárgyalásai eredménytelennek bizonyulván, ö.szszeült a mündheni négyhatalmi értekezlet, amelyen a néprajai határokra irányuló jogos aspirációk és az önrendelkezési jog elve diadalmaskodott. Szeptember 29-én, amikor Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier aláírták a müncheni egyezményt, Európa népei nyomasztó háborús veszedelem szorongó érzése alól szabadultak fel. A müncheni pontok értelmében Németország gyors tempóban vette birtokba azokat a cseh fennhatóság alatt volt területeket, amelyek etnográfiailag a német birodalom népközösséghez tartoztak. A sikertelen komáromi tárgyalások után, a bécsi döntőbíróság határozata értelmében visszakerült az ezeresztendős anyaországhoz Ipolyság, a Csallóköz, Komárom, Lé.va, Losonc, Érsekújvár, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Munkács ós Beregszász. Több mint tizenkétezer négyzetkilométernyi magyar föld, egymüliónyi lakosával együtt. Benes csehszlovák köztársasági elrrök menekülésszerűen távozott a Hradzsinból és megalakult az önrendelkezési jog biztosításának .elve alapján a hármas tagozatú Csehszlovákia: Cseh-Morvaország, Szlovákia és Kárpátoroszország. Furcsa tákolmányszerü alkotmány alapján akarták ezt a születése percétől kezdve széthullásra ítélt újabb köztársaságot fenntartani. Három kormánya volt Csehszlovákiának: a cseh kormány Prágá'ban, a szlovák kormány Pozsonyban . s a kárpátorosz kormány Huszton székeit. Nemcsak a közvetlenül érdiekeit államok, de egész Európa figyelme fokozott mértékben fordult e különös államalakulat furcsa vergődése felé, mert csakhamar kitűnt, hogy a prágai kormány semmibe seim vette az önrendelkezési jognak Münchenben szente&ített elvét, továbbra is minden igyekezete arra irányult, hogy a centrális hatalom kiépítésére fordítsa minden energiáját. A levegőben voltak a szétbomlás miazmái s csak idő kellett ahhoz, hogy ennek az államtákolmánynak minden eresztéke felmondja a szolgálatot. Ez abban a pillanatban bekövetkezett, aimikor Szlovákia véglegesen elhatározta, hogy az önrendelkezési jog alapján kimondja függetlenségét. Ez a döntő szó a szlovák parlamentben március 13-á.n hangzott el, amire Telaki Pál miniszterelnöknek az volt a megjegyzése, hogy „határunk Szlovákiával immár meg van álapítva s mindaz, ami ezen a vonalon túl történik, Szlovákiának belügye". Más lett azonbain a helyzet a Ruszimfölddel kapcsolatban, amelynek 10 dkg Meinl csokoládé P —'26 >|2 kí Mini kakaó .... P J-20 10 dkg mazsola .... P —'14 10 dkg mog oróbél .. P —-46 10 dkg mandula .... P — 56 10 d«g Koestlin dragé .. P —-28 1 kg sárga narancs .... P —66 1 kg füge P — 96 l lit. oroszhal P 136 íja k < H ller sajt .... P — 60 10 dkg ementhali sajt .. P —-38 i|2 In. tea rum ...... P 1*20 7|io lit, konyak P 2-60 1 lit legyaljai bor .... P -—80 Nagy böjti sajt és hal vásár. Batta Tactvorolr íösze r- csemege és Ifitt"ft''*" 8 * vad nagykereskedők, — Nyíregyháza, Takarékpalota II „KÜHNE" Vay Adam utca 2. szám Telefon; 78. szám. mezőgazdasági gépek és eszközök lerakata BICZAK Bethlen utca 27. Telefon : 330. MŰSZERÉSZ porig adázott és agyonsanyargatoitt népe özönével küldte sürgető kérelmeit a magyar kormányhoz, hogy szabadítsa meg őket azoktól a terrorbandáiktól, amelyek immár teljesen felborították nemcsak a személyi, hanem vagyonbiztonságot is. A magyar kormány szigorúan kötötte magát a nemzetközi megállapodásokhoz. Legfőbb törekvésünk az elmúlt nohez hetek és hónapok alatt arra irányult, hogy határaink feltétlen biztosításával a magyar impériumon kívül eső testvéreink számára kiharcoljuk a népikisebbségeket megillető jogokat. A legjobb szándék vezetett bennünket az újonnan alakult államok felé kiépítendő jószomszédi viszony körül, de ezt a törekvésünket a kárpátorosz ,határ mentén úgyszólván napról napra megismétlődő súlyos határincidensek nehezít ették. örökké emlékezetes marad az 1939 esztendő Háromkirályok napja, amikor a békés álomba merült Munkács városának lakosságát egy gyalázatos fegyveres orvtámadás ágyútüze riasztotta fel álmából és a magyar mártírok és hősi halottak égbenyúló hosszú sorát szaporítva, ártatlan polgári lakosokat, köztük asszonyokat és gyermekeket gyilkoltak le orvul. A magyar kormány ekkor kemény hangú jegyzéket intézett, a prágai kormányhoz, figyelmeztetve arra. hogy még egy ilyein eset megismétlésekor a magyar fegyveres erő n>em fog megelégedni azzal, hogy az orvtámadást visszaveri, hanem a támadó sereget üldözni fogíja a határon túl is annak teljes megsemmisítéséig. Arra gondoltunk, hogy ez a határozott hangú (figyelmeztetés eredménnyel fog végződni, de súlyosan csalódtunk. Számtalan hasonló eset ismétlődött meg, .mígnem a legmeszszebbmeinő türelem határáig eljutva, átléptük a ruszin határt, hogy egyszersmindenkorra rendet; teremtsünk abban a tűzfészekben, alhol a bizonytalanság immár legrettenetesebb orgtáit ülte. Három vonalon indultak . meg rend csináló hadoszlopaink s be- 1 nyomultak katonáink Ruszinszkó belsejébe. A kormány utasítására történő e fegyveres rendcsinálási akcaó az egész művelt világ helycslesével találkozott. Magyarország a népek önrendelkezési jogának alapján áll s ez az elv vezeti akkor is, amikor a nagy számban hozzá érke- • ző kérvények sürgető szavára hall- j gatva, neim késlekedik e reánknézve ; olyannyira fontos lépés megtételével f Az események ettől a mozzanattól' ] kezdve gyors tempóban követték egymást. A március 14-én átnyújtott ultimátumra, amelyben öt pontba 1 foglalva, adtuk elő követeléseinket a • cseh kormánynak, kielégítő választ ! nem kaptunk. Szlovákia ekkor már ' megalakította új kormányát. Iiáciha ! cselh köztársasági elnök Hitlerhez » utazott. A felesleges vérontás elke- < rulése céljából Csáky István gróf külügyminiszter ultimátumot intézett Volosmhoz, hogy a hatalmat azonnal adja át a bevonuló magyar hadsereg parancsnokának. A honvéd vezérkar tanoké azonnali fegyverletételt követelt, már az első nap elértük Szolyvat, e fontos csomópontot s több mint száz község jutott honvédcink birtokába. Időközben a ruszinok nemzeti tanácsa ismét azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz hogy szabadítsa meg a rabságban sínylődő ruszin népet a biztos pusztulását jelentő elnyomatástól. Miután azt kellett tapasztalnunk, hogy Kárpátoroszországban a rend teljesen felborult, e sokat szenvedett kis nép teljesen ki van szolgáltatva a terrorbandák rémuralmának, a rendcsinálás célját szolgáló katonai hadmozdulatunk iránya abban a percben távolabbi perspektívába tekintett. Megjelent a kormányzónak « honvédekhez intézett hadparancsa, figyelmeztetve arra, hogy „az egész világ figyelme van rajtatok". A parancs elhangzott: „Honvedek, előre, a Kárpátok bércéig!" Az elhangzott legfelsőbb parancs lelkes teljesítésétigazolta még aznap az a tény, hogy Vereckénél, történelmünk e legnevezetesebb 'határkövénél, délután öt óra körül találkoztak a magyar járőr-csapatok a lengyel határőrökké!. Néhány nap kemény diplomáciai és katonai teljesítménye után teihát fenn lobog a magyar zászló a Kárpátok szent bércén és létrejött a lengyel-magyar határ. Ez történt 1938 szeptember 29-től • 1939 március 18-áig. Nem is egy fél 1 esztendő alatt. 11 Ruszinföld felszabadulását ünnepelték a nyíregyházi leventék az nrszágziszlén&l Vasárnap délelőtt a leventezenekar pattogó induló-zenéjének hangjai mellett felvonultak a nyíregyházi leventék az ország zászlóhoz, hogy magyar szívük lelkes együttérzésével ünnepeljenek abból az alkailomból, hogy megvalósult minden magyar szépséges álma, a közös lengyel-magyar határ. A felsorakozó leventékhez, a zenekar imádságot zsolozsmázó bevezető száma után Horváth János levente-főoktatő intézett lelkesítő beszédet. A főoktató a következőket mondotta: Leventék! Magyar Testvéreim! Eljöttünk, elzarándokoltunk éhhez a szent jelhez, hogy csak néhány pillanatig is megfürösszük lelkünket a honfiúi érzés kristályforrásában, hogy erőt, bizalmat merítsünk, hogy szent elhatározások keljenek szívünkben. S eljöttünk, hogy kifejezést adjunk örömünknek abból az alkalomból, hogv a magyar honvédség visszas.lirezte a 20 éven át rabigába hajtott Ruszinföldet, hogy ismét maí gyar nemzeti lobogó leng a Kár' pátok ormán, hogy valóra vált J mindnyájunk álma, a közös lengyel-magyar határ. ; Áldozatot jöttünk ide tenni. Mint ( valamikor a harci játékra induló atléták felkeresték Olympia szent ligetét s áldozatot mutattak be Zeus oltárán. Szent áldozati jelvény ez a hely. Megszentelte az ezeréves múlt s megszentelte a magyarok Istene. — Szent, mert benne lobog a honszerei tet lángja. Innen nyertek ihletet ' Rákóczi szabadsághősei a 48-as honj védek, a világháború vitézei, Munkács hősá védői. Szent ez a hely, mert testvéri szeretetet sugároz. Elválaszthatja a magyart a magyartól az ősi átok, a pártoskodás, a vallás, a foglalkozás, de ez a szent jelvény a hasi 'szeretet szent tüzében mindig eggyé forrasztotta a magyart. 20 éven át itten rebegtük el: Hiszek Magyarország feltámadásában! Naponként itt hangzott el szent fogadalmunk. Nem nyugszunk bele (hazánk megcsonkításába. Nem, nem, soha! Ide zarándokoltunk a bécsi döntés után. Itt ostromoltuk az Eget Kassát vissza, Ungvárt vissza! Itt zengtük kórusban igaz barátainknak, Hitlernek és Mussolininak a nevét. Itt dörgött vészes jelként: „Vesszen Prá'ga!" S itt szá llt szabadon a légbe minden magyar sóiba ja: „Közös lengyel-magyar határt". S ime, a Mindenható meghallgatta kérésünket. Álmaink valóra váltak. Elérkezett az örvendezés ideje, a szebb jövő hajnala. Legyen ezért hála a Mindenható Istennek. örömünknek hangos éljennel adjunk kifejezést. Intésemre mondjátdk háromszor: „éljem!" Éljen vitéz nagybányai Horthy Miklós! Éjjen a magyar honvédség! Éljen a közös magyar-lengyel határ! A lelkes éljennel fogadott beszéd elhangzása után Kokas Ferenc IV. é. tanítóképző intézeti növendék előadta Sajó Sándor: Magyarnak lenni c. költeményét, majd a zenekar száma után a történelmi események hatása alatt kiváltódott ünnepség a díszmenettel ért véget. Fodrengés Nyíregyházán Ma reggel háromnegyed 7 előtt pár perccel Nyíregyháza több helyén gyenge földmozgást észleltek. A rengést természetszerűen a .magasabb épületekben jobban észlelték. A Nyiirvizpalotábóí vett értesülésünk szerint a rengést nemcsak a bútorok megreccsenése jelezte, hainem a függő tárgyak megmozdulása is. A rengés azonban olyan gyenge méretű volt, .hogy kár sehol sem történt. — Érdeklődéssel várjuk a földrengéstani intézet jelentését, vájjon helyi jellegű volt-e a rengés, vagy talán egy távolabbi rengésnek elsimuló utórezgése. Nemzetiszínű zászlók, Országzászlók a legsztbb kiviteiben Hartos Laj kaphatók jos cégnél, Vay Ádám utca 2 1 BZ
