Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-21 / 65. szám

118. oldaji ei m Dr. Sziklay László előadása a Bessenyei Körben Az erőseknek, kiválóknak igen nagy hatása van a gyengékre, kisebbekre. Ez nem annyira az erősek ereje miatt van, hanem, hogy a gyengébbek rzívesen engednek a 'hatásnak, lévén nekik is vágyuk az erőshöz, nagyihoz, kiválóhoz hasonlítani. Gyermek ekk e 1 m ege s i k. hogy szinte rajongással csüngnek a nagyobbakon és csak az a jó, helyes, igaz és egyetlen, ami a nagyobbaké. Nem különbek ebben a népek sem. Magunk sem voltunk mások, magyarok. Mi is oda függesztettük szemünket Nyugatra, a Nagyokra, nem láttunk szebbet, jobbat annál, ami ott volt, s feledtük, hogy akadhat körülöttünk olyan nép, amely számára mi vagyunk a sugárzó erőt, kiválóságot jelentő, példát mutató, amelynek kulturájára a mi magunk árasztotta termékenyítő melegét. A népek egyetemes kultúrájukkal is hatnak másokra, jobbadán azonban a belőlük kiemelkedő nagy lelkek találnák más népek fiainál rckonlelkekre, hámulókra és követőkre. lArany, Petőfi és Vörösmarty Shakespearet, Aristophanest, Goethét látta messze világító fáklyának, Ady megtépázott lelkéhez Beaudelaire hervadt virágai találtak utat. Nyilvánvaló, hogy akadtak másak, akik ismerve e nagy magyarok fényes szelemét, ezeket tekintették csodálatosnak. Dr. Sziklay Ferenc gimn. tanár a Bessenyei Kör hétfői irodalmi délutánján Országih Pálnak a magyar irodalomhoz való viszonyáról emlékezett meg, aki Hviezdoslav néven a szlovákok egyik legnagyobb költője volt. Hviezdoslav-Országih Pált már élete külső körülményei is a magyarsághoz kapcsolják, magyar származású kisnemesi család sarja, aki Miskolcon és Késmárkon végezte középiskolai tanulmányait és kora fiatalságában Petőfi rajongója lett. Lelki alkata is nagyjaink tanítványává teszi: a szabad ságeszmét épúgy öszszelfűizi szűkebb hazájának, a Tátrának és az árvái hegyeknek a tájképével, mint Petőfi az Alföldével; kisebb epikájának tárgyköre a falu és különösen a falusi nép és ktisnemesség: ezt épolyan klasszikusan örökíti meg, mint Arany és Petőfi a magyar népi ideált. Igen jó j ellemf estő: Arany Jánostól tanulta a jellemek mozzanatos és szemléltető festését. Lélekismerete az emberi lélek problémáinak vizsgálásához is elvezette: balladái, akárcsak nagy mesterének, Aranynak a remekei, az emberi lét nagy kérdéseit tárják fel. Igaz, hogy előadásában bőbeszédűbb, terjengősebb, mint Arany János, több benne a prédiká'ciós íz, s ez faji tulajdonságainak következménye, de az kétségtelen, hogy Aranynak közvetlen tanítványa. Lírája is igazolja ezt: magába vonuló, csöndes lélek, aki a természet és a család melegségét szereti, nem kér a világ rajongásából. Nemzeti költészete épúgy fölveti az árva nemzet gondolatát, akárcsak Petőfi nálunk. Rajongója volt ai magyar irodalomnak: ezt nagyszámú fordítása is bizonyítja, meg az a tény, hogy Arany balladái háláik pillanatában is ott feküdtek az asztalán. Hviezdoslav-Országh Pál munkái a magyar mellé szegődött és társult szlovák kultúrát tükrözik. Kiegészítője volt ő annak a szellemi képnek, amelyet az irodalmon keresztül kapunk a Kárpátok medencéjéről. Dr. Sziklav László Hviezdoslavval Hí "*il'!íSS mutatót adott készülőben levő művéből. Közelesen jelenik meg ugyanis a Franklin Társulat kiadásában a szlovák irodalomról szóló munkája. íAz előadás mély nyomokat hagyott a nagy számban megjelentek lelkében. A szlovák irodalom iránt több figyelemre és nagyobb méltatásra késztetett előadást dr. Beloihurszky Ferenc elnök méltatta és köszönte meg. (Trianon 19.) 1939 március hó 12. LKÜHNE" £ mezőgazdasági gépek és lerakata f BICZAK í .. 9 Bethlen utca 27. Telefon : 330. MUSZERESZ j •1 I Hyiregyházi diákok szabadságünnepe Kassán Március idusát soha nem látott fénnyel és pompával ünnepelte meg Kassa városa. Nyíregyházáról különvonaton félezer ember zarándokolt erre az ünnepségre II. Rákóczi Ferenc városába. A városi gróf Széahenyi István fiú felsőkereskedelmi iskola egész tanári kara és kétszáznál több növendéke, sok növendék szülője, a nyírségi turisták népes csoportja s még igen sok 'nyíregyházi férfi és nő vett részt ezen az ünnepségen. A különvonat a kora reggeli órákban indult s reggel fél' 9-kor érkezett Kassára A nyíregyházi fiúkat a kassai felsőkereskedelmi iskola igazgatója, Hegedűs Árpád, több kassai tanár s a diákok és diáklányok égszinkéksaipkás küldöttsége fogadta szíves szeretettel az állomáson. Az ifjúság résztvett a Dómban tartott fényes ünnepi szentmisén, merttekintette a kassai Szent Erzsébettemplomot, a magyar gótika e legnagyszerűbb emlékét, kegyeletes érzéssel vonult el a Nagy Fejedelemnek a Dóm kriptájában nyugvó ihamvai előtt s a.zután felsorakozott a Szent Korona-téren, a csehek által ledöntött Honvédszobor csonka talapzata körül. A tágas teret a kassai, budapesti, miskolci és nyíregyházitanulóifjúság s Kassa közönségének harmincezerre tehető tömege teljesen megtöltötte. Az ünnepi beszédet Buczkó Emil dr., a kassai premontrei gimnázium igazgatója mondotta, visszaemlékezve a gálád merényletre, amelyet a cseihek a magyar szabadság érc szimbóluma ellen elkövettek s a cseihek húsz éven át folytatott nemzctgyilkoló munkájára. Azután a jelen feladatairól szólott, amelyek ugvanolyan nagyok, mint 1848 márciusában voltak. A nemzet új életformájának kialakítása ez az új feladat. Ehhez fegyelmezettség és áldozatkészség kell. A legnagyobb áldozatkészség, amely magában foglalija a legnagyobbat: az élet vesztést is, a 48^as ősök és a húsz évvel ezelőtt kiontott vér, két kassai leány áldozata erre tanít bennünket. Az ünnepség második szónokának, Jaross Andor felvidéki miniszternek férfias erővel zengő szavait az óriási tömeg gyakran felzúgó együttérzéssel hallgatta. Arról szólott, hogy a hazának ma is az a parancsa a számunkra, amit egykor Pe.tőfi meghirdetett: Talpra magyar! Megható volt a kassai ifjúságnak az egész teret betöltő csengő kórusa, amely kuruc dalokat s az ünnepség végén a Himnuszt énekelte. Az élmény erejével hatott Sziklay Ferencnek, Kassa poétájának erre az alkalomra írt ünnepi verse is, amelyet szavalókórus adott elő. (A harmincezer főnyi lelkes tömeg áhítatos figyelemmel .hallgatta az ünnepség műsorszámait s szívesen tűrte a havas esőt. amely reggeltől estig, de különösen az ünnepség ideje alatt szüntelenül hullott, örömteljes izgalmat okoltak a ruszinszkói bevonulásról az ünnepség alatt a tömegben is ismeretessé vált hírek. A délutánt a tanulóifjúság számára a kassai felsőkereskedelmi iskolában tartott zászlóáíadási ünnepség tette emlékezetessé. Az intézet \ dísztermét- a kassai és nyíregyházi j foereskedel'mista lányok és fiúk zsú. folásig megtöltötték és könnyes sze| mekkel, megindultan hallgatták, Mari góesy Emil c. kir. főigazgató beszédét. A főigazgató elmondotta, hogy í ez a március idusa már az ötvene, dik, amelynek megünneplésére visz| szacmlék-ezihet. Kisdiák korában ezt | a naplót az a várakozás tette emlé| ke.zetessé, amellyel az aszódi Petőfi!

gimnázium ifjúsága a turini Kossuth Lajos válaszsürgönyére várt. Büszi kék voltak rá, hogy a haza atyja ne• kik személyes üzenetet küldött. Az] után éveken át ő szólt ezen az évfordulón az ifjúsághoz, de sohasem í volt ez a .feladata szebb s egyben nei he.zebb is, mint most, amikor a ma| gyar reménység beteljesedése ideI jón, Kassán szólhat az ifjúsághoz. A trianoni csapást az Isten azért mérte reánk, mert nem voltunk eléggé vallásosak és Jiazafiságunk sem volt elég .mély. A mai ifjúságnak többet kell imádkoznia és áldoznia a hazáért. Azután a nyíregyházi diákok szíves szeretettel hozott ajándékáról', a I karácsonykor küldött 300 könyvről j és..a most átadandó zászlóról szój lott. Ezt a zászlót nemeskéri Kiss Jenő növendék adta át buzdító jelmondattal a kassai ifjúság képviselőjének, aki hazafias fogadalommal vette azt át. A márciusi nap jelentőségét Bezsák Miklós kassai tanár magyarázta meg az ifjúságnak gondolatgazdag előadásban. A szavalatok közül a legnagyobb hatást Ottmáyer Albert nyíregyházi diák előadásában elhangzó Sornogyváry-vers (Kassa énekel) keltette. A szépen sikerült ünnepség után a nyíregyházi fiúk kisebb csoportokban, tanáraik s a kassai leányok, fiúk szíves és ügyes kalauzolásával bejárták a várost. Megnézték a régi • Kassa nevezetességeit, a közétpkori templomokat, a várfal és várbástya .maradiványait, Caraiffa tömlőiét, a lőcsei házat, majd a csehek nagyszabású építkezéseit, a postapalotát, a .modern technika minden vívmányával felszerelt iparostanonciskolát, amelyek nemcsak a cseh uralomnak örök időkre berendezkedni kívánó szándékát s tüntető anyagi áldozatkészségét mutatják, de ma már világosan példázzák azt is, hogy semmiféle materiális, anyagi jólét sem menthet meg olyan népet, amelynek fiai nem akarnak eszmékért lelkesedni s a hazájukért vérezni s ha kell, meghalni. A nyíregyházi különvonat az esti órákban magyarságunkban ön tudatosabbá vált, nemzetünk jövőjében jobban bizakodó, érte áldozni is kész s a nemzettestvériség eszméjében megerősödött magyar fiúkat, magyar leányokat, nőket és férfiakat hozott vissza Kassáról Nyire«\iházára 1939 március idusán. Köszönet jár érte a kirándulás tervezőjének s sok akadályon keresztül megvalósítójának, Marigócsy Emil főigazgatónak, a nyíregyházi gróf Széchenyi István felsőkereskedelmi iskola igazgatójának. Vasárnapra virradé híjnalon egy patrialícális kom, komoly öreg ur hunyta le örök álomra fáradt szemeit. Antal János, a nyíregyházi önkéntes tflzeltóies fllet egykori parancsnoka életének 80. évében csendesen elhányt. Bámulatos flgyszereíetével, kiváló szakavatottságával, vas fegyelmével és hires pattogó kommandójával egész tüzolióncmzedáket nevelt fel. A nyíregyházi közollóságot egy tökéletes testületté kovácsolta össze, hogy városunk dicsőségére a testület nemesak az országos e!s§ győzelmeket szerezte meg, de a milánói világversenyen az elsőséget minden nemzet elől elhódított*. E nagy győzelmeket a város Antal Jánosnak köszönhette, aki Milánóban is, mig más nemzetbeliek aludtak, vpgy az olaszföld látványosságaiban gyönyörködtek, kis csapatánál maradt, hajnali gyakorlataikon vezényelte és szívói kitartásával, lelkesitésével oly tdjedtm?nyt hozott ki bajtársaiból, hogy a győzelmi babér nem maradhatott el. Kiráyuak is filfigyelt a győzelemre és Antal J mosnak a koronás irdemkeresztet adományozta. Késő öregségéig taniiotta tűzoltóit, akik jóság@s és szigorú atyjukként tisztelték. Majd midőn magas kora miatt ingyenes tisztségéről lemondott, lélekben mindenkor tűzoltóinál maradt. Hisz halálos betegsége is a tűzoltótestület március 15-i vacsoráján érte, ahova már magas kora miatt is nem a vigasság, de egyedül a b'j'ársi szer tet vezérelte. Antal János ezenkívül élénk tevékenységet fejtett ki az ev. egyháznál, amelynek mindenkor hü fia volt és szülővárosa képviselőtestületében, ahol szavának mindenkor súlya volt. Lassanként kidőltek azonban mellőle régi barátai, akiket öregségére keservesen nélkülözni volt kénytelen. Most pedig ö maga távozott elegy boldogabb hazabin és vele eltávozott a régi Nyíregyháza egy tipikus egyénisége. Temetése kedden délután fél 2 órakor lesz a tűzoltó laktanya udvarából az ev. egytiiz szertartása szerint. (dr. Sz. J.)