Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-01 / 49. szám

Ura 10 fillér Nyíregyháza, 1939. március 1. (Trianon 19.) VII. évfolyam 49 <176Ö) szám da YÍRVIDÉK hirLAP ms&tam Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Postatakarék! csekkszám: 47.139. Telefon: 77. ., Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. tmmm Hármas fordulón Ma egy pillanatra elfogódott szív­•vel állanak meg a Nyirvidék-Szabol­csi Hírlap szellemi és fizikai munka­társai. Ezen a napon, február 28-án feltárul hat évtized minden szép ma­gyar vágyakozásának és küzdelmé­nek képe, a múlt század hetvenes éveiben megindult Nyirvidék alapí­tásának eleven erejű emléke. És ez a nap évfordulója a Nyirvidék-Sza­bolcsi Hírlap megindulásának .is, mert ma láp lapunk hetedik évfolya­mába. Az 1879-ben megindult Nyirvidék, amely előbb hetilap volt, majd napi­lappá fejlődött, a kiegyezés után ha­talmas gazdasági lendülettel megin­dult magyar polgáriasodásnak, de a fejlődés el9Ö etapjaiban máris mu­tatkozó szociális és morális válság­nak évtizedeitől a millenniumi évek optimista fényén, a világháború és az összeomlás vérrel dicsőséggel és gyásszal írt évein át 1933-ig volt be­csült, szeretett, elterjedt szószólója a< Szabolcsiban és Nyíregyházán bontakozó élet eszméinek, hangula­tainak, törekvéseinek, úgylhogy ma, aki meg akarja írni valamely szabol­csi kérdés vagy intézmény történe­tét, a Nyirvidék ma is meglevő fó­liánsaihoz (folyamodik, melyeknek soraiban, mint a csiga héjában a tá­ivoli tenger szava, ott zúg, örvend vagy zokog, ünnepel vagy gyászol, a •magyar élet, a szabolcsi, a nyíregy­házi élet, a mi életünk, apáink, nagy­apáink élete, amely bármi is törté­nik, alapja és determináló ja a jö­vendőknek. A ma hatesztendős új lapnak, a Nyirvidéik-Szabolcsi Hirlapnak, ha nem is jogi, de szellemi kapcsolata, családi tradicionális erőkön és er­kölcsi bázison alapuló közössége van az 1933-ban megszűnt újsággal. Mert vezetésének élén az első har­cos, évtizedeken át hűséggel dolgo­zó ujságalapító ' családjának sarja, Jóba Elek áll. Ezen a kettős évfor­dulón meghatódott tiszteletadással hajtjuk meg a hatvan év előtti lap­alapítók és évtizedeken át a tisztes­ség, a szorgalom, az emelkedett köz­szellem harcosaiként munkálkodó ősök előtt. Az ő sírjaikból szellemi­ség árad, jóban intelem, rosszban vigasztalás, de .mindenkor maga­sabbra emelő életerő, amely ma, la­punknak hatesztendős fennállásának ünnepén arra kötelez, hogy a ma­gyar etikai beállítottság szelleméhez •való hűséggel, a magyarság szellemi és erkölcsi erősödésének teljes lélek­kel való szolgálatával építsük az új magyar jövőt s haladjunk a holnap álmainak harcos szolgálatával, de a mult nagy értékeinek bee sói lésével és fel/használásával a multiba tanulság­ért és ösztönzésért, vissza-vissza­nézve is szüntelenül előre. Szüntelen változás, halál és feltá­madás sorozata az élet, változnak a nagyközönséget foglalkoztató és a sajtóban kifejezésre jutó problé­mák, de van az évtizedek során, sőt évszázadok során sem változó etho­sza minden organizmusnak, az újság­írásnak is. Ez pedig az igazságosság, a tisztesség, a.z egyenesség, a szere­tettel való nevelés, a béke és mun­ka szolgálatának becsületes szándé­ka, az örök szeretet ekként .való ér­telmezése és követése, amiként azt az előző újságíró Szent Pál apostol tanítja a korintusbeliekhez írt leve­lében. A közösségi szolgálatnak ezt a fenkölt szellemét igyekszik a Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap továbbra is követni. Ezt az erkölcsi szellemet, amely felé ma korunk törekszik, megfelelő munkatársaikkal szolgálhatja a sajtó. És itt kapcsolódik évfordulónkba egy személyi vonatkozás, egy becsü­letes, tiszta újságírói szellem és munka méltatásának gondolata. Az újságíró névtelen katonája a nagy erkölcsi és szellemi harcoknak, nem ismerője a hiúságnak, tapsért való mclhó tülekedésnek, mert ép ez ellen a beteg elváltozás ellen küzd egy új társadalomért. De a küzdő és tiszta élet során eljut az újságíró is egy-egy fordulóhoz, amelyet a lázas munka siettetéSében ő maga nem is .venne számításba, de azok, akik fegyvertársai, vigyázzt kiáltónak az ilyen napokon és tisztelegnek a bajtárs előtt. Tiszteletadással és a mi ünnepi érzésünknek a közönség rokonszenvével való erősítésével ír­juk ma meg, hogy munkatársuink, Máczay Lajos huszonöt éve áll a magyar újságírás szolgálatában. Ab­ban a korban, amikor olyanok ro­hannak sokszor a t-apsos előtérbe, akik többet mutatnak, mint ameny­nyi az értékük valójában, jól esik azokra nézni, akik szerényen rejtik belső énjük javait, rejtik a tülekedő életszínpadon, hogy annál áldáso­sabb gazdagsággal érvényesítsék a fáradhatatlan munka vonalában, a lelkek szépségének, a tiszta erkölcs diadalának szo 1 gá 1 atában. Máczay Lajos a Felvidéken, Rozs­nyón kezdte negyedszázad előtt a nevelés nagy elvei szerint való újság­írás munkáját és a legtisztább felvi­déki szellemet, az etikai megújho­dásra, a becsületes, egyenes, mindig javítani, értéktöbbletet adn.i, .min­dig szeretettel és jósággal hatni kí­.vánó újságírói etika szellemét hozta magával éi árasztotta előbb a Déli Újság, majd a régi Nyirvidék és megalakulása óta a Nyirvidék-Sza­bolcsi Hirlap sorain át. Bölcs derű­vel, azzal a humorral, amely megnyi­latkozásaiban valóban „mosoly könnyek között", magyar .mosoly napsugara, ma^var könnyek prizmá­ján át. Lelkészi hivatásának tiszta erkölcsi alapvetésével és cserkész­tiszti etikájának lendületével, örök fiatalságával és tisztasággal szolgál­ta az újságírás feladatait is. Betűve­tése nyomán megszépítő magyar vi­rág és lelki kenyeret adó magyar búza zsendül a szabolcsi földön is. Bizonyára az őt ismerő és szerető ezrek érzésével találkoznak ezek a sorok, amelyekben az újságírás har­cosai meghajtják előtte a tiszta toll kardját, amellyel ma a köddel borí­tott utakon a jövendő ösvényét vág­ják. Mit nyújthat a közönség láthatat­lanul is az etikai erősödést szolgáló munkásainak? Nem jutalmazhatja őket méltóképpen, de megjutalmaz­hatja az isteni sugallat, az a benső erő, az a tudat, hogy élete ott mű­ködött tisztító erőként a fejlődés vonalában, az eszmék csillagai felé a baladá> életfolyamatában. Joggal és boldogan érezheti ezt ma Máczay Lajos újságírói munkájának negyed­százados évifordulóján, amelyen sze­retettel veszik körül munkatársai és olvasói, akiknek számára mindig a szeretet stílusában adott értéket. A hármas ünnep .voltaképpen in­tim ügye a Nyirvidék-Szabolcsi Hír­lapnak, de ezekben a sorokban egy percre a magunk számára kértük ol­vasóink figyelmét, mert tudjuk, hogy ma kettőzötten fontos a sajtó prob­lémája és a magyar közösség előtt többé nem közömbös, hogy az uj9ág munkásai miként fogják fel hivatá­sukat, miként éreznek egymás iránt és miiként szolgálják a. nagy elvet, az egyéni érdekeknek a közösség alárendelését, az erkölcsi ideálok teljes győzelmének kivívását, mely felé a magyarság történelmi ihlettel tör elő ezekben a napokban. A hár­mas évifordulón ma összedohban szívünk a megváltást váró milliók szívével és mindazokkal, akiknek egész lényét áthatja a belső megúj­hodás győzelmébe vetett hit. II zsidójavaslat vitája A képviselőház ma délelőtt foly­tatta a zsidójavaslat általános vitá­ját. Napirend előtt Rácz Kálmán mentelmi jogának megsértését jelen­tette be. A zsidójavaslat első szónoka vitéz iMakray Lajos volt. Hangsúlyozta, hogy saját felfogását és nem a ke­resztény párt felifogását juttatja ki­fejezésre. A javaslat véleménye szerint azért készült, hogy megment­se a magyarságot s nem azért, hogy tönkretegye a zsidóságot. Zsidókér­dés van. Tény, hogy a zsidóság ide­gen a nemzet közösségében s külön­álló életet él. A Magyarországon élő történelmi zsidóság hibája, hogy elő­segítette a galíciai zsidóS bevándor­lását s ugyanakkor a magyarok száz­ezreinek kellett kivándorolniok az országból. A törvényjavaslat nem szerencsés. A faji és felekezeti kérdés helyett a hon.polgárság alapján kellett vol­na a kérdést megoldani. Keresztény és keresztény között különbséget tenni nem lehet. Javasolja, hogy a kormány fogad­ja el az elhangzott módosító javas­latokat. A törvényjavaslatot egyéb­ként általánosságban elfogadja. Gürtler Dénes felvidéki képviselő a következő szónok. A zsidó önálló faj és vallás, — mondotta. — Ahol a zsidó letelepszik, uralkodni is akar. Történelmi példákat hoz fel Egyiptom, Róma, Spanyolország, Anglia és Franciaország történeté­ből s megállapítja, hogy valamennyi állam törvénnyel .védekezett a zsi­dósággal szemben. Az árpádházi ki­rályok s további királyaink is tör­vénnyel szabályozták a zsidók hely­zetét. A zsidók felfogására a Felvidék életéből hoz fel példákat. Bizonyít­ja, hogy a Felvidék 240.000 zsidó la­kosából csak 6 és fél százalék val­lotta magát magyarnak. 100.000 zsi­dó szavazóból pedig egy százalék sem állt a magyarság mellett. Rassay ne mondja, hogy ez a törvényjavas­lat katasztrófa a nemzetre. Nem volt katasztrófa a magyarságra az sem, hogy éppen a zsidók magatar­tása következtében esett le Pozsony és Kassa magyar lakosságának az arányszáma 20 százalék alá. És nem volt katasztrófa a magyarságra az seim, hogy a felszabadulás előtti na­pokban a felvidéki zsidóság több­százmillió cseh koronát ajándéko­zott a csehszlovák nemzeti alap részére. Gürtler szavaira óriási vihar és 'ellentmondás támad, .majd amikor az elnök rendet teremt, Gürtler az­zal fejezi be a beszédét, hogy a ma­gyarság minden terror ellenére is hí­ven nemzetéhez, magyarnak vallotta magát. A törvényjavaslatot elfogadja. A következő szánok Eckhardt Ti­bor volt. Olyan törvényjavaslat, amelynek ilyen nagy fontossága lett •volna, .mint amilyen fontossága van ennek a törvényj avaslatnak, még nem került a képviselőház elé, —• mondotta bevezető részébe. — A ja­vaslatot minden szenvedély nélkül kell letárgyalni. Igazat ad Teleki Pál grófnak abban, hogy van zsidó kérdés. A kérdést feltétlenül meg kell oldani. Utal a zsidók 20 esztendős kül­földi politikai irányító szerepére. Elvi kérdésben és egyes részletkér­désekben aggodalmat táplál a javas­lattal szemben, de általánosságban eltfogdja a javaslatot. Kifogásolja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom