Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 49-73. szám)

1939-03-01 / 49. szám

Ura 10 fillér Nyíregyháza, 1939. március 1. (Trianon 19.) VII. évfolyam 49 <176Ö) szám da YÍRVIDÉK hirLAP ms&tam Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. Postatakarék! csekkszám: 47.139. Telefon: 77. ., Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.50 P. Köztisztviselőknek 20%-os engedmény. tmmm Hármas fordulón Ma egy pillanatra elfogódott szív•vel állanak meg a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlap szellemi és fizikai munkatársai. Ezen a napon, február 28-án feltárul hat évtized minden szép magyar vágyakozásának és küzdelmének képe, a múlt század hetvenes éveiben megindult Nyirvidék alapításának eleven erejű emléke. És ez a nap évfordulója a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlap megindulásának .is, mert ma láp lapunk hetedik évfolyamába. Az 1879-ben megindult Nyirvidék, amely előbb hetilap volt, majd napilappá fejlődött, a kiegyezés után hatalmas gazdasági lendülettel megindult magyar polgáriasodásnak, de a fejlődés el9Ö etapjaiban máris mutatkozó szociális és morális válságnak évtizedeitől a millenniumi évek optimista fényén, a világháború és az összeomlás vérrel dicsőséggel és gyásszal írt évein át 1933-ig volt becsült, szeretett, elterjedt szószólója a< Szabolcsiban és Nyíregyházán bontakozó élet eszméinek, hangulatainak, törekvéseinek, úgylhogy ma, aki meg akarja írni valamely szabolcsi kérdés vagy intézmény történetét, a Nyirvidék ma is meglevő fóliánsaihoz (folyamodik, melyeknek soraiban, mint a csiga héjában a táivoli tenger szava, ott zúg, örvend vagy zokog, ünnepel vagy gyászol, a •magyar élet, a szabolcsi, a nyíregyházi élet, a mi életünk, apáink, nagyapáink élete, amely bármi is történik, alapja és determináló ja a jövendőknek. A ma hatesztendős új lapnak, a Nyirvidéik-Szabolcsi Hirlapnak, ha nem is jogi, de szellemi kapcsolata, családi tradicionális erőkön és erkölcsi bázison alapuló közössége van az 1933-ban megszűnt újsággal. Mert vezetésének élén az első harcos, évtizedeken át hűséggel dolgozó ujságalapító ' családjának sarja, Jóba Elek áll. Ezen a kettős évfordulón meghatódott tiszteletadással hajtjuk meg a hatvan év előtti lapalapítók és évtizedeken át a tisztesség, a szorgalom, az emelkedett közszellem harcosaiként munkálkodó ősök előtt. Az ő sírjaikból szellemiség árad, jóban intelem, rosszban vigasztalás, de .mindenkor magasabbra emelő életerő, amely ma, lapunknak hatesztendős fennállásának ünnepén arra kötelez, hogy a magyar etikai beállítottság szelleméhez •való hűséggel, a magyarság szellemi és erkölcsi erősödésének teljes lélekkel való szolgálatával építsük az új magyar jövőt s haladjunk a holnap álmainak harcos szolgálatával, de a mult nagy értékeinek bee sói lésével és fel/használásával a multiba tanulságért és ösztönzésért, vissza-visszanézve is szüntelenül előre. Szüntelen változás, halál és feltámadás sorozata az élet, változnak a nagyközönséget foglalkoztató és a sajtóban kifejezésre jutó problémák, de van az évtizedek során, sőt évszázadok során sem változó ethosza minden organizmusnak, az újságírásnak is. Ez pedig az igazságosság, a tisztesség, a.z egyenesség, a szeretettel való nevelés, a béke és munka szolgálatának becsületes szándéka, az örök szeretet ekként .való értelmezése és követése, amiként azt az előző újságíró Szent Pál apostol tanítja a korintusbeliekhez írt levelében. A közösségi szolgálatnak ezt a fenkölt szellemét igyekszik a Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap továbbra is követni. Ezt az erkölcsi szellemet, amely felé ma korunk törekszik, megfelelő munkatársaikkal szolgálhatja a sajtó. És itt kapcsolódik évfordulónkba egy személyi vonatkozás, egy becsületes, tiszta újságírói szellem és munka méltatásának gondolata. Az újságíró névtelen katonája a nagy erkölcsi és szellemi harcoknak, nem ismerője a hiúságnak, tapsért való mclhó tülekedésnek, mert ép ez ellen a beteg elváltozás ellen küzd egy új társadalomért. De a küzdő és tiszta élet során eljut az újságíró is egy-egy fordulóhoz, amelyet a lázas munka siettetéSében ő maga nem is .venne számításba, de azok, akik fegyvertársai, vigyázzt kiáltónak az ilyen napokon és tisztelegnek a bajtárs előtt. Tiszteletadással és a mi ünnepi érzésünknek a közönség rokonszenvével való erősítésével írjuk ma meg, hogy munkatársuink, Máczay Lajos huszonöt éve áll a magyar újságírás szolgálatában. Abban a korban, amikor olyanok rohannak sokszor a t-apsos előtérbe, akik többet mutatnak, mint amenynyi az értékük valójában, jól esik azokra nézni, akik szerényen rejtik belső énjük javait, rejtik a tülekedő életszínpadon, hogy annál áldásosabb gazdagsággal érvényesítsék a fáradhatatlan munka vonalában, a lelkek szépségének, a tiszta erkölcs diadalának szo 1 gá 1 atában. Máczay Lajos a Felvidéken, Rozsnyón kezdte negyedszázad előtt a nevelés nagy elvei szerint való újságírás munkáját és a legtisztább felvidéki szellemet, az etikai megújhodásra, a becsületes, egyenes, mindig javítani, értéktöbbletet adn.i, .mindig szeretettel és jósággal hatni kí.vánó újságírói etika szellemét hozta magával éi árasztotta előbb a Déli Újság, majd a régi Nyirvidék és megalakulása óta a Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap sorain át. Bölcs derűvel, azzal a humorral, amely megnyilatkozásaiban valóban „mosoly könnyek között", magyar .mosoly napsugara, ma^var könnyek prizmáján át. Lelkészi hivatásának tiszta erkölcsi alapvetésével és cserkésztiszti etikájának lendületével, örök fiatalságával és tisztasággal szolgálta az újságírás feladatait is. Betűvetése nyomán megszépítő magyar virág és lelki kenyeret adó magyar búza zsendül a szabolcsi földön is. Bizonyára az őt ismerő és szerető ezrek érzésével találkoznak ezek a sorok, amelyekben az újságírás harcosai meghajtják előtte a tiszta toll kardját, amellyel ma a köddel borított utakon a jövendő ösvényét vágják. Mit nyújthat a közönség láthatatlanul is az etikai erősödést szolgáló munkásainak? Nem jutalmazhatja őket méltóképpen, de megjutalmazhatja az isteni sugallat, az a benső erő, az a tudat, hogy élete ott működött tisztító erőként a fejlődés vonalában, az eszmék csillagai felé a baladá> életfolyamatában. Joggal és boldogan érezheti ezt ma Máczay Lajos újságírói munkájának negyedszázados évifordulóján, amelyen szeretettel veszik körül munkatársai és olvasói, akiknek számára mindig a szeretet stílusában adott értéket. A hármas ünnep .voltaképpen intim ügye a Nyirvidék-Szabolcsi Hírlapnak, de ezekben a sorokban egy percre a magunk számára kértük olvasóink figyelmét, mert tudjuk, hogy ma kettőzötten fontos a sajtó problémája és a magyar közösség előtt többé nem közömbös, hogy az uj9ág munkásai miként fogják fel hivatásukat, miként éreznek egymás iránt és miiként szolgálják a. nagy elvet, az egyéni érdekeknek a közösség alárendelését, az erkölcsi ideálok teljes győzelmének kivívását, mely felé a magyarság történelmi ihlettel tör elő ezekben a napokban. A hármas évifordulón ma összedohban szívünk a megváltást váró milliók szívével és mindazokkal, akiknek egész lényét áthatja a belső megújhodás győzelmébe vetett hit. II zsidójavaslat vitája A képviselőház ma délelőtt folytatta a zsidójavaslat általános vitáját. Napirend előtt Rácz Kálmán mentelmi jogának megsértését jelentette be. A zsidójavaslat első szónoka vitéz iMakray Lajos volt. Hangsúlyozta, hogy saját felfogását és nem a keresztény párt felifogását juttatja kifejezésre. A javaslat véleménye szerint azért készült, hogy megmentse a magyarságot s nem azért, hogy tönkretegye a zsidóságot. Zsidókérdés van. Tény, hogy a zsidóság idegen a nemzet közösségében s különálló életet él. A Magyarországon élő történelmi zsidóság hibája, hogy elősegítette a galíciai zsidóS bevándorlását s ugyanakkor a magyarok százezreinek kellett kivándorolniok az országból. A törvényjavaslat nem szerencsés. A faji és felekezeti kérdés helyett a hon.polgárság alapján kellett volna a kérdést megoldani. Keresztény és keresztény között különbséget tenni nem lehet. Javasolja, hogy a kormány fogadja el az elhangzott módosító javaslatokat. A törvényjavaslatot egyébként általánosságban elfogadja. Gürtler Dénes felvidéki képviselő a következő szónok. A zsidó önálló faj és vallás, — mondotta. — Ahol a zsidó letelepszik, uralkodni is akar. Történelmi példákat hoz fel Egyiptom, Róma, Spanyolország, Anglia és Franciaország történetéből s megállapítja, hogy valamennyi állam törvénnyel .védekezett a zsidósággal szemben. Az árpádházi királyok s további királyaink is törvénnyel szabályozták a zsidók helyzetét. A zsidók felfogására a Felvidék életéből hoz fel példákat. Bizonyítja, hogy a Felvidék 240.000 zsidó lakosából csak 6 és fél százalék vallotta magát magyarnak. 100.000 zsidó szavazóból pedig egy százalék sem állt a magyarság mellett. Rassay ne mondja, hogy ez a törvényjavaslat katasztrófa a nemzetre. Nem volt katasztrófa a magyarságra az sem, hogy éppen a zsidók magatartása következtében esett le Pozsony és Kassa magyar lakosságának az arányszáma 20 százalék alá. És nem volt katasztrófa a magyarságra az seim, hogy a felszabadulás előtti napokban a felvidéki zsidóság többszázmillió cseh koronát ajándékozott a csehszlovák nemzeti alap részére. Gürtler szavaira óriási vihar és 'ellentmondás támad, .majd amikor az elnök rendet teremt, Gürtler azzal fejezi be a beszédét, hogy a magyarság minden terror ellenére is híven nemzetéhez, magyarnak vallotta magát. A törvényjavaslatot elfogadja. A következő szánok Eckhardt Tibor volt. Olyan törvényjavaslat, amelynek ilyen nagy fontossága lett •volna, .mint amilyen fontossága van ennek a törvényj avaslatnak, még nem került a képviselőház elé, —• mondotta bevezető részébe. — A javaslatot minden szenvedély nélkül kell letárgyalni. Igazat ad Teleki Pál grófnak abban, hogy van zsidó kérdés. A kérdést feltétlenül meg kell oldani. Utal a zsidók 20 esztendős külföldi politikai irányító szerepére. Elvi kérdésben és egyes részletkérdésekben aggodalmat táplál a javaslattal szemben, de általánosságban eltfogdja a javaslatot. Kifogásolja,