Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-18 / 40. szám

A S Z ^bolcbIHIBLAP I3EUH OLCS1 HURI A főjegyző által előterjesztett s a képviselőtestület elé elfogadásra ter­jesztendő polgármesteri javaslatihoz H-uray János szakosztályi tag szólt) hozzá, arra kérve a polgármestert, hogy igyekezzék ebben az évben nyugvópontra vinni az útburkolási ügyet is, hogy végre valahára tudják a háztulajdonosok és a város is, hogy milyen teher hárul a háztulaj­donosokra s mi a városra. Egyéb­ként elismeréssel szólt arról az erő­feszítésről, amelyet a polgármester a város anyagi érdekeinek rendbe­hozatala érdekében kifejt. A 'polgármester nyomban .vála­szolt a felszólalásra s megnyugtatás­képpen kijelentette, hogy az útbur­kolási ügy kérdésének másodfokú elbírálása megtörtént. Remény van arra, hogy a vármegyei közigazgatá­si bizottság adóügyi albizottságának ebben a kérdésben három hónappal ezelőtt meghozott döntése a napok­ban már a városhoz kerül. Abban az esetben, ha a másodfokú döntést az egyes háztulajdonosok elfogadják, reájuk nyomban érvényessé válik a döntés, ellenben azok részére, akik esetleg ezt a másodfokú döntést megfellebbeznék a közigazgatási bí­róságihoz, ismét halasztást szenved a kérdés végleges rendezése. Iz alispán elbírálta a váras 1919. ávl költségvetését Dr. Szentpétery Endre pénzügyi tanácsnok bemutatta a város 1939. évi költségvetésére leérkezett alis­páni véghatározatot. iA költségvetés ellen, amely a költségvetési hiány fedezetéül 88 százalék pótadó kivetését a a kere­seti adó kulcsát 6 százalékban álla­pította meg, vitéz Pál István és tár­sai fellebbezést nyújtottak be. Ar alispán elbírálta a költségve­tést s ezzel együtt a beadott felleb­bezést is. Az alispán egy-két tételtől eltekintve, csaknem változtatás nél­kül jóváhagyta a költségvetési elő­irányzatot, azáltal azonban, hogy a fogyasztási adó, forgalmi adó, üzemi bevételek és a László-tanyai bevételi előirányzat tételeit mintegy 20.000 pengőben felemelte, a pótadó kul­csát) 85 százalékra szállította le, — egyébként azonban a fellebbezést el­utasította. A polgármester ezzel egyidejűleg közölte a szakosztályi tagokkal, hogy a költségvetési pótadó száza­léka minden valószínűség szerint megmarad az eredeti 88 százalékban s a belügyminiszter és a pénzügymi­nisrter minden valószínűség szerint így hagyja jóvá, mert közben 1939 január 1-től a felemelt családi pót­lékkal és a korpótlék emelkedésével körülbelül éppen annyi fedezetre van szükség, mint amennyit az alis­pán a bevételi tételeknél mint be­vételi többletet állapított meg. A szakosztályok a költségvetést elfogadásra ajánlják a közgyűlés­nek. Több kisebb jelentőségű ügy le­tárgyalása után 5 óra előtt pár perc­cel végetért a szakosztályok ülése. Közigazgatási, iskolai és egyházi nyomtatványok a legolcsóbb árban készülnek OROSZ KAROLY nyomda-üzemében. Nyíregyháza, Borcaényi-u. 3. — Telefon: 577. N agy sikerűnek ígérkezik a Front­harcosok teaestje A február 20 án tarlandó nagy­szabású Frontharcos teaest iránt már eddig is a legnagyobb érdeklődés mutatkozik, de a frontharcosok meg is érdemlik ezt az érdeklődést, mert az idén is remekelni fognak műsor, hangulat és bajtársi sziveslátás te­kintetében. A műsort a legkiválóbb nyíregy­házi műkedvelők és két volt hivatá sós színész fogja adni és a színre kerülő bohózat igazi vérbeli hábo­rús katona darab, mely egyenesen arra van hivatva, hogy az estéiy hangulatát kellőképen előkészítse. A műsort az elnöki megnyitó után a közkedvelt Suhanesz Manyi szava­lata vezelí be, majd a nyíregyháziak csillogóhangu énekesnője Leskó An­nuska fog magyar müdalokat és né­hány hangulatos népdalt elénekelni. A műsor után következik a tea fel­szolgálása és tánc kivílágos kivírac­tig. Az elője ek után nyugodtan meg­jósolhatjuk, hogy a Frontharcos teaest az idény egyik legsikerültebb mulatsága lesz. nyíregyháza nem kap kikötőt a nagy alföldi csatorna mellett, de más tiszántúli város sem lesz kikötőhely Az a hatalmas csatorna, amely az Alföldön két ágban is kettészeli majd a nagy magyar rónaságot, — most már a megépítés előtt áll. Az öntözési kormánybiztosság előtt több terv van és nem egy kérdésben nehéz az érdekek, a műszaki és pénzügyi lehetőségek szempontjai­nak összeegyeztetése, de a főcsa­torna elvonulási útját több helyen már ki is jelölték. Korábban, az öntözési kormány­biztosság felállítása idején a tiszán­túli gazdaérdekeltség mozgalmat in­dított, hogy a főcsatornát vezessék Defbrecen alá, hogy Debrecen a ha­j józható csatornáival kikötőt kapjon. ' Nyíregyháza is lépéseket tett abban az irányban, hogy a csatornát itt vezessék el. A szakkörök véleménye szerint azonban egyik kérelem sem teljesíthető. Debrecen fekvése olyan alaesc-ny, hogy a Debrecentől alig 9 kilométerre eső Látókép-csárda küszöbe egy szinten áll a debreceni nagytemplom tornyának gombjával. Nyíregyháza fekvése pedig magas. Igy a geológiai nehézségek lehetet­lenné teszik, hogy akár Debrecen, akár Nyiregyháza a csatornaépítés­sel kapcsolatban kikötőhöz jusson. A Magyar Norma találkozásra hlv Mondta, aki látta, hogy volt Brüsz­szelben egy bizonyos Wierz nevü festő múzeumában egy csodaszép kép, amely a keresztre feszített Jé­zus diadalát ábrázolja. Középen Krisztust látni, amint a gyalázat fá­ján a halállal vívódik. Balra jelké­pes személyek, akik sietve menekül­nek és a szent) áldozat halálával a földről elűzött gonosz sokféle hatal­mát ábrázolják. Mögöttük egy szép fiatalember, maga a Sátán, aki futás közben utolsó, egyben szomorú és mogorva tekintetet vet a haldokló­ra, mintha azt mondaná tekinteté­vel: „öh, Krisztus, te győztél, mert tudtál szeretni, mig én legyőzettem, mert elbuktam abban". Jobbról más személyek láthatók, akik a jó hatal­masságait: a szeretetet, az igazsá­got, az együttérzést jelképezik, amint) az égből leszállanak és rész­ben szabaddá lesznek a földön a Golgota áldozata révén. Minthogy a Megfeszített működésbe hozta őket, ők lesznek a föld birtokosai, miután elűzték onnan a gonosz ha­talmasságokat. Amikor a Míagyar Norma „Ma­gyar Estet" rendez, az több akar . lenni, mint Vox Humánum, mint az elesettek, nyomorultak ügyéért egy társadalmi kötelesség lerovása, több, mint egy színekben gazdag kép, mellyel teljesebbé akarja tenni az Élet nagy képtárát: élővé szeretné 1 tenni köztünk azt a tudatot, hogy a ' mi életünk színét, tartalmát, értékét ' az és csakis az adja meg, ha benne | valóban érvényre jutnak és élővé lesznek azok az erők, azok a színek, miknek létjogosultságot Krisztus ál­dozata adott: az igazság, az együtt­érzés és a szeretet nagy érzései. Egy galliai lelkipásztor mesélte: „Egy napon egy távoleső dombon furcsa tárgyat vettem észre, mely .valami szörnynek tűnt fel előttem. Közelebb mentem és láttam, hogy ember. Még közelebb érve, észre­vettem, hogy testvérem." Lehet, hogy ötvenfillérnyire, egy­pengőnyire megközelítettük már a koldus rongyaiban nyomorgó, szen­vedő embert, de amikor a Magyar Norma találkozásra hív, eszébe kell, hogy vegye mindenki, hogy valami most és itt azokért történik, akiket úgy hívunk: testvér. Senkinek sem szabad megfeled­Kályha es tüzhelysziiksfesleié! j Nagy Kiasztok! Wirtschafter Ármin vaskereskedésében szerezheti be. Nyiregyháza. — Telefonszám 90. Budapest—Salgótarjáni tűzhelyek és kályhák lerakata. Háztartási cikkek nagy választékban I (Trianon 19.) 1939 február hó 19. keznie arról az egyébként is gazdag élményt nyújtó estről, amit éppen ezeknek érdekében 21-én, délután-6 órakor rendez a Magyar Norma a Korona dísztermében. A Norma-est jegyei elővételben az egyházak egyesületeinél vagy a Márton-trafikban (Ko9Suth-tér 11.) válthatók. — Az epekövek, az idősült epe­hólyaggvulladás és a hurutos sárga­ság kezelésében reggelenként éh­gyomorra egy-egy pohár természe­tes „Ferenc József" keserűvíz, kevés forróvízzel keverve és kortyonként be,véve, gyakran rendkívül hatásos. Kérdezze meg orvosát. Harctéri napló 1915. febiuár 16-án, a volt 52. közös gyalogezred (Pécs háziezrede) a Bukovina Kolomea és Nadworna ellen megindított támadás utolsó napján, Kolomea előtt vívott sikeres harcok árán visszavetette az oroszo­kat és még aznap délután bevonult a városba. 1. sz. páncélvonatunk 1915. feb­ruár 18-án Galíciában, Stanislku közelében. Chryplín vasúti állomás­nál egy nagyobb orosz lovascsapa­tot meglepett és azt széjjel ugrasz­tolta. Pizemysl 2 ik körűizárása alatt 1915. február 18-án a váröv elé dél­nyugatra előretolt Podmazurami védő e'őállásban lévő 7/III. honvéd zlj-at erős lövegtüz után több orosz tá­madás érte. És noha ezeket a táma­dásokat a zlj. mindenütt kivédte, az oroszok egy helyen mégis bejutot­tak a zlj. körletében lévő támpontba. Erre az ezred 9. százada ellentáma­dásra indult, a támpontot visszafog­lalta és 150 oroszt foglyul ejtett, Könyvismertetés Kolozsvári Grandpierre Emil: Mvajárók Azok az „alvajárók", akikről „Dr. Csibráky s.zerelmei"-nek és a „Nagy Ember"-nek tehetséges írója új regé­nyében ír, külsőleg egyszerű min­dennapi emberek; élesszemű, az élet kulisszái és rejtélyei mögé látó író kell ahhoz, hogy ezekben a hétköz­napi emberekben felfedezze mind­azt, ami bennük már nem minden­napi. Életük teli van apróbb babo­nákkal, megszokásokkal, félelmek­kel, vágyakkal, amelyek szinte már az őrületbe sodorják őket. Ennek a regénynek a hőse s azok is, akik körötte mozognak, mind efféle meg­mondhatatlan erők hajszoltjai. Nem vonhatók felelősségre azért, ha igent vagy nemet mondanak. Köznapi szó­val bolondoknak is lehetne nevezni őket. Az író szebb, költőibb és plasztikusabb jelzőt talált rájuk: al­vajárók. A regényíró fantáziáját, emberábrázoló képességét nagyon is próbára teszi az ilyen borotvaélen járó téma. Kolozsvári Grandpierre Emil rendkívüli tehetségét bizo­nyítja az, hogy „hihetetlen" jelle­meit valóságosaknak s hihetőknek tudja ábrázolni shogy olyan légkört teremt, amely az olvasót lenyűgöző. Regénye bízvást tekinthető újabb irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alkotásának. A Franklin-Társulat ízléses kiadá­sában jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom