Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-17 / 39. szám

A S Z ^bolcbIHIBLAP OLCSt HIR1 (Trianon 19.) 1939 február hó 19

. Felvidéki magyar irók a Szaboiesvármegyei Bessenyei Kör irodalmi délutánián A Szabolosvármegyei Bessenyei Kör irodalmi szakosztálya kedden délután 6 órakor a .városháza nagytermében ünnepi ülést tartott. Az ülésen a felvidéki írógárda két kiváló képviselőjét, Sziklay Ferencet és Rácz Pált látta vendégül a Kör. A felvidéki írók előadása iránt megérdemelt nagy érdeklődés nyilvánult meg s különösen hölgyközönségünk juttatta kifejezésre kiváló mértékében a vendégek iránt s vele együtt a felvidéki gondolat iránti érdeklődéséit. Az ünnepi ülést dr. Belohorszky Ferenc, az irodalmi szakosztály, elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében azt a kérdést fejtegette: van-e felvidéki lélek, hogy nyilvánul ez meg, mik ennek a legjellegzetesebb tulajdonságai és mit jelentenek ezek a magyar szellemiség életében? — Majd erre a kérdésre igyekezett választ adni, hogy mit jelent nekünk ma ez a felvidéki lélek? A kérdés felvetése után négy évszázad falvidéki íróinak hosszú sorát állította hallgatói elé s műveikben bemutatta azt a szellemet, mely a magyar irodalom fejlődésére, irányítására s a magyar nemzeti szellem kialakulására vitathatatlanul nagy hatást gyakorolt. Megállapítja, hogy a felvidéki írókat a haladás, az újítás szelleme s az öntudatosuk történelmi vonás. Felvetette azután azt a kérdést is, hogy a mai felvidéki írónemzedék mennyiben kifejezője ennek a felvidéki léleknek. Kijelentette, hogy történelmi távlat híján ezzel a kérdéssel ma nem ildomos foglalkozni, de meg kell állapítani, hogy a visz6zakerült és a még mindig idegen uralom alatt levő terület mai írónemzedéke ennek a szellemnek nem/csak örököse, hanem továbbvivője is. A felvidéki lélek haladó szellemének érvényesülésére sohasem volt olyan szükség a magyar életben, — mondotta Belohorszky — mint ma s ez nemcsak a mi vélekedésünk, hanem határozott, komoly történelmi hivatásunk is. Akármerre nézzünk a magyar élet területén, akármerre vetjük tekintetünket a nagyon szárazra kiaszott magyar ugaron, mindenütt azt látjuk, hogy friss vérre, erőre, új lendületre és új átcsoportosításra van szükség. A társadalmi elválasztó falak lebontásának és a népi szellem kialakításának szükségességét hangsúlyozva rámutatott arra az előadó, hogy ezt a feladatot húsz éven át teljesítette a felvidéki magyarság s így ismét irányt mutató lélekké vált az egész magyarság számára. A megnyitó szavak végén Belohorszky Ferenc melegen üdvözölte Egészségügyi elleiirzl könyv kapható Jóba E. papir, Írószer, nyomtatvány üzletében. Bethlen utca 1. szám , a/ Kör vendégeit s megkérte őket előadásuk megtartására. Sziklay Ferenc előadása Sziklay Ferenc a húsz esztendő lelki válságaiban írott költeményeiből mutatott be többet a közönség nagy tetszése között. Mindegyik költemény keletkezésének történetét is ismertette. Bevezetőben pedig azt a lelket rajzolta meg, mely a magyarságba ösztönösen élt a húsz esztendő alatt. Elmondta, hogy amikor a rádió a bécsi döntést közvetítette, másnap reggel Kassa magyar zászlódíszbe öltözött. Egyszerre előkerültek a rejtett, helyeken féltve őrzött zászlók. A csonka országban élő magyarság el sem tudná gondolni, hogy mennyi sok, önmagában talán jelentéktelen és értéktelen emléktárgyat őrzött a felvidéki magyarság, amelyek mindegyike azonban őrizőjük számára drága magyar emlék volt. Aki nem élte át az aggodalmakkal teljes éveket, az nem is tudja elképzelni, h'&pv milyen volt a felvidéki magyar kisebbség sorsa. És a Felvidék írói csak titokban, rejtve vethették papirosra azokat a gondolatokat, amelyek lelkük mélyén fakadtak. Ezekből a titkon született gondolatokból mutatott be egy csokorra valót. A halottak beszélnek c. költeményének csüggedést nem ismerő, bízó hangja, a 136. zsoltár fordításából áradó tántoríthatatlan hűsége, a Kakasa pincében c. költemény mély filozófiája s allegorikus jelentősége, s az ugyancsak alegorikus Hannibál panasza jellemezték Sziklay Ferenc mély magyarságának erejét, érzését. És az ötödik költemény, amelyet a felszabadulás emlékére írt s ez alkarommal bemutatott, egy ujjongó lélek himnusza volt, tele élettel, erővel. Költeményei nemcsak tartalmi szempontból, hanem prozódiai értékében, lüktető ritmusában is valóban méltóak .voltak arra a szellemre, amelyet a felvidéki lélek sugárzott ki. Rácz Pál a íiusz esztendő szenvedéseiről beszélt Nagy érdeklődéssel hallgatta meg a közönség Rácz Pál ungvári író előadását is. Rácz Pál húsz esztendőn át mint író és újságíró igyekezett ébrentartani és ápolni a magyar szellemet azon az őrhelyen, ahová a Gondviselés állította. Előadása nyomán feltárult húsz esztendőnek az a sok szenvedése, mely a felvidéki magyarság osztályrésze volt. És intőjelként esengtek a szavak, amikor arról szólott,hogy milyen könnyen megtántorodtak igen sokan az uralomváltozás első napjaiban, akik nem maradtak erősek s akik könnyen bele tudtak nyugodni a nagy változásba. Sokan megváltó ölelésnek tartották a kommunizmustól megszabadítok ölelését, pedig ez az ölelés halálos volt. Felvorultatta ezután azokát a képeket, amelyek azt mutatták, hogy milyen rövid idő alatt hogyan tette tönkre anvagilag, nyelvében, szellemében a Felvidéket a cseh imperializmus és hogyan felejtették el az új nemzedékkel a magyar szellemet és hogyan fordult szembe a gyermek a szüleivel s hogyan hódoltak sokan a hazug áldemokrácia jelszavának, amely lassan, de biztosan a magyarság megsemmisítésére tört. S ebben a fojtogató küzdelemben gyűlölte meg az államot s fogadta meg előadó néhány hasonló gondolkodású magyar testvérével együtt, hogy minden erejével küzdeni fog a magyarság jövőjéért. Igen érdekes volt az a rajza, melyet a bécsi döntésről, illetve a döntésnek a cschekre gyakorolt hatásáról adott. A bécsi döntéssel ellenkező hírt adott közre Bacsinszky, az egykori debreceni törvényszéki bíró, aki a magyarság legnagyobb ellensége volt, s hogyan változott át két óra múlva ngvár arca, amikor azután a valóság lett ismertté. És amikor megérte a feltámadást, egyszerre eltűnt a lelkéből a gyűlölet is, már nem gyűlölte az államot, mert tudta, hogy most már szeretni kell mindent, mindazt, ami a magyarsággal összefügg és benne elsősorban egymást kell szeretnünk. A közönség perceken át őszintén ünnepelte a Felvidék két kiiváló íróját és előadóját előadásuk során. Az ünnepély hangulatát emelte Homolay Béla szavalata, aki Somogyváry Gyula: Kassa énekel c. költeményét szavalta el lendülettel és a Városi Dalegylet, amely az ün- i — Leendő anyák, akiknek különös gonddal kell arra ügyelniök, hogy bélműködésük rendben legyen, ezen célt úgy érhetik el, ha időközönként reggel éhgyomorra egy kispohár természetes „Ferenc József" keserűvizet isznak. Kérdezze meg orvosát. Női és férfi divatcikkek fehérnemű, ágynemű anyagok, paplanok, takarók, harisnyák, kesztyűk nagy választékban, olcsón Mayer Ágoston divatüzletében, Nyíregyháza ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági hitel. Telefon 5-57 nepély kezdetén a Magyar Hiszekegyet, a végét pedig a Himnuszt énekelte el Jakab József karnagy vezénylete alatt. Este a felvidéki vendégek tiszteletére társasvacsora volt a Koronaszállóban. A leventék ma már katonák, ha hivnak, megyünk ... A mult hétről elmaradt társas ösz- ' szeijövetelek, táncos, műsoros esték dátumát végérvényesen megállapították. A leventék vígestje kedden, farsang utolsó napján lesz. A városban mindig nagy szeretettel támogatta minden igaz hazafi a leventemozgalmat, amely talán Szabolcsban virágzott először teljes fiatalos szépségében. Itt volt annakidején az első vármegyei leventefelvonulás, amely visszaadta az elesett magyarság reménykedését. Évről évre terebélyesedett a leventeintézmény és mind többen vállalkoztak arra, hogy állandó támogatói legyenek. Ma már a hadsereg részese a levente, a .honvédelmi törvény a hadkötelezettséget kiterjesztette a leventekorú fiatalságra is. Most tehát úgy tekintjük a leventéket, mint katonákat, akik ha hívnak, ha várnak, —. akkor mennünk kell. Most farsang keddjére szólítanak bennünket, akkor lesz az ipartestületi székházban a leventék víg estje. Legyünk ott mindnyájan, érezzük e téren a ránk váró kötelezettségünket. A vidéki pénzintézetek a gazdaadósságokról A TÉBE vidéki osztálya Hegedűs Lóránd dr. elnöklésével teljes ülést tartott, amelynek fő tárgyát a gazdaadósságők kérdése képezite. A vidéki felszólalók hangoztatták, hogy a mai helyzetből ki kell bontakozni, mert annak petrifikálása a birtokosra és a hitelezőkre nézve nagyon siralmas következményekkel jár. A kibontakozás útját a felszólalók abban keresték, hogy a védettségnek egyelőire elvi fenntartása mellett azt fokozatosan vissza kell fejleszteni. A visszafejlesztésnek legegyszerűbb módja, hogy a tizenötszörös kataszteri jövedelemben megállapított, határt emelje fel a kormányzat huszonötszörösre és a 300 pengőn aluli követeléseket zárja ki a védettség során történő rendezésből. Gondoskodni lehetne arról, hogy ha valaki ilymód>oin védettségéből kiesik, tartozása ne legyen azonnal felmondható, hanem arra több évi megfelelő törlesztési határidő biztosít tessék. — Több felszólaló említette meg, hogy mivel a védett gazda csupán 3 és fél százalék kamatot fizet, számos esetben az illető nem fizeti vissza tartozását, hanem új ingatlanokat szerez s igen gyakran könnyelmű kiadásokra költi el a kezei közt visszamaradt pénzt. Ezért lehetővé kell tenni, hogy ott, ahol nyilvánvaló, hogy az adós jövedelmét nem használja fel tartozása csökkentésére, hanem azt például új birtok szerzésére fordítja, a helyi bizottság kimondhassa a védettség megszűnését. — Töltőtoll és csavar-irón garan tált jó minőslégben olcsó árban sze rezhető be Jóba E. papír- és Írószer üzletében. Kályha ás iíízheiysziikségletét | Nagy Manuk! WlrtscSiaffter Irmln vaskereskedésében szerezheti be. Nyíregyháza. — Telefonszám 90. Budapest—Salgótarjáni tűzhelyek és kályhák lerakata. Háztartási cikkek nagy választékban !