Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-12 / 35. szám

sz, tOLcai H lágy érdeklődést keltett iBBily HdimáRfis kirlkbii Kiss Lalss liazgali i| kiayve Féli 6izi •illaté ciUi Ilii Lalit kliviirll Megírta a N yír vidék-Szabolcsi Hírlap. hogv Nyíregyházának komoly, tudományos irodalmi eseménye van. Éveken át tartó beható megfigyelés és tudományos értékelés után Kiss Lajos, a Szabolcsvárjnegyei Jósa iMúzeum igazgatója megírta és közreadta „A szegény ember élete" című könyvét, amelynek megjelenését Bulohorszkv Ferenc dr. bejelentette a Bessenyei Kör hétfői irodalmi délutánján, felkérve Kiss Lajost, hogy új művét ismertesse a Bessenyei Könben is. A nagy feltűnést keltő, értékes néj?

1 rajzi munka megérdemelt visszhangot kekett országos tudományos körökben is. A Magyarország hasábjain a falukutató Féja Géz,a nagy cikket írt Kiss Lajos igazgató könyvéről. Féjía a következőket mondja Kiss Lajos könyvéről: Kiss Lajos múzeumigazgató könyvet írt a szegény ember életéről. Nem a mai szegénységről ír, hanem a „feledésbe menő multat" örökíti mag, a háború előtti magyar agrárprc4öta.riátu9 életét. Azt a kort, midőn' a magyar szegénység még állítólag a patriarkális mezei világ boldog idilliumában éldegélt. Ha öreg kétk'ézi emberekkel beszélünk, nem igen tudnak erről az idilliről. A közfelfogás azonban erősen esküszik rá. Hallgassuk tehát meg Kiss Lajostr, a hiteles tanút, aki vaskos könyvében egcsiz kis magyar népi múzeumot mutat be: az emberi sorsok múzeumait. Kiss Lajosra még azt sa foghatjuk rá, hogy „megfertőzte" a társadalomtudományt. ' Nincsenek társadalomtudományi nézőpontjai. — Csak pointos megfigyeléseket közöl és tényeket sorakoztat. Figyelő, nyitiotfezomű életének minden emlékét eübénk tárja. „Nehezen élők és könnyen élők" Kiss Lajos kéib csoportra osztja a •magyar mezei szegénységet: nehiaen ölökre és könnyen élőkre. A nép többsége természetesen az előbbi csoportba tartozott, az utóbbiba a kétkezi emberek bohémjei kerültek. A „inehezen élő" kétkezi ember mint kiskanász vagy mini csordásgyerek kezdte. Azután béres, kocsis, tanyás, napszámos, kisárendás vagy kuibikos lett belőle. Az utolsó ál tamás a csőszség s ha még mindig tartott az élet, akkor rendszerint koldusként vagy pedig a szeretetházban végezte. Kiiss Lajos mindlen ekelőtt leírja a „nehezen élők" mindennapi munkáját, életmódját, ismerteti kereseti viszonyaikat, munkájukat és szórakozásaikat. 'Elmondja, hogy milyen volt a viszony munkás és munkaadó között. Még arra is rátér, hogy hol aludtak és mit ettek a „pátriárkális löorszak" mezei munkásai. Kii ét férfi dliatclkkek fehérnemű, ágynemű anyagok, paplanok, takarók, karisnyák, kesztyűk nagy választékban, olcsón Mayer Ágoston divatüaletében, Nyiregyhása ZRÍNYI ILONA UTCA Takarékossági hitel. Telefon S 3T A „pátriárkáidé" munkaidő „látástól vakulásig" tartott. Már a 8— 10 éves kiskanász vagy esordásgyerek virradat előtt kelt és sötét este feküdt le. A napszámos csekély étkezési szünetekkel hajnaltól késő estig dolgozott. A munkaidő 16—18 óra volt jóidőbein, rosszidőben. — Ro&szidő'ben természetesen szünetelt a mezei munka, de a 16—18 órás munkaidőt semmiféle zivatar sem mosta cl. A munkásnak ilyenkor a ház körül kellett foglalkoznia. Rokkantak Kiss Lajtos tapasztalatai alapján bizonyítja, hogy a kétkézi emberek jórésze ebben a patriarkális korszakban idő előtt megrokkant. Némelyik már kiskanász és kisbéres korában félig rokkantam, került vissza a szülői házba s egész életére félember lett belőle. Egyes foglalkozási ágakról, például az igáskocsisról, a ma

1'moskocsisról azt állítja Kiss Lajos, hogy a legerősebb ember is csak 10 —12 esztendeig bírta. Azután már csak a félig rokkantaknak kijáró foglalkozás jutott neki, például a csőszség. A cselédek a legtöbb gazdánál még ma is istállóban háínak. Igy volt ez a patriarkális korszakiban is, azzal a különbséggel, hogy a rideg gazdálkodás hagyományaként számos cselédnek a szabadban, az istálló előtt kellett hálnia. Ezt az életmódot valóban csak a legedzettebb szervezetek bírták. S a családi élet. A kétkézi emberek arisztokratája a parádéskocsis volt, aki szántán az istállóban lakott. Családi életéről ezt írja Kiss Lajos: „A parádéskocsis az istállóban (hál a lova faránál az ágyion; ha elmegy haza, az udvaros áll a helyén. Családja körébe ritkán juthat, mert a lovakat nem lehet otthagyni. Inkább az asszony szokta látogatni, amikor tisztát visz neki. Benéz hozzá piaci napokon, ebédet, vacsorát visz neki, este néha ottfelejti magát, hajnalban ereszti ki a kocsis..." A mezei munka kultúrája Kiss Lajos feledhetetlen érdeme, hogy megörökítette a regi magyar mezei munka módszerét, kultúráját. Ha könyvét elolvassuk, egy részletes, nagy, őszinte életkép áll előttünk. S nemcsak leíró módszert alkalmaz, hanem könyve helyemként tele van elbesziélő erővel. Érdekbs jelenetekben mutatja ibe a mezei szegénység életét s .megmentette, könyvébe olvasztotta agrárproletariátusuinik egész nyelvkinesét. Irói szempontból főként a „könynyen élőkről", a paraszitbahémekről írt fejezetei érdekesek. A patriarkális korszak embert őrlő munkarendszerében vergődők mellett a mezei lumpenproiletariátust is bemutatja, a „jófajtákat", a csiszárokat, lónyúzókait, kupeeeket, a „gyüvő-menő embert", a „piaci legyet", a „töt'terosszembört", a „kántyaipii'lert" s a dohánycsempészt. A „patriarkális" munkarendszer szomorú áldozatai ezek is. Nem bírták e munkamódszer kemény diszeiplináját. Kihullottak a közösségből s a hulladékok gyűjtésére adták fejüket, vagy pedig a kemény munkában őrlődő közösség kihasználására vállalkoztak. Magyar mezei válság Kiss Lajos arra is rámutat, .hogy e kemény s valljuk csak be, már ai századforduló idején is korszerűtlen munka rendszer és a népsziip oly őzök magatartása robbantotta ki többek között az agrárszocialista irtozgalmafcat. A ,;bandagazdák", az „e.mbörkereskedők", embör kupecek", a „vállalkozó hóhérainak" magatartásáról Kiss Lajos is szomorú dolgokat beszél... A kapitalizmussal erősödött a termelés, a munka irama. Ezzel párhuzamosan nem emelkedtek jnegifele.ő módon a bérek. S ráadásul: a mezei .munkásság mit sem kapott mindabból az emberi jogokból és szociális előnyökből, melyeket az ipari munkásság kiharcolt magának. Aki Kiss Lajos kitűnő könyvét végigolvassa, azzal az élménnyel teszi .le, hogy a benne ismerte te titl munkamódszer nem folytaitható. Évtizedek óta válságban van ez a munkarendszer és eizt a válságot végre meg keld oldanunk. A magyar nép kivándorlással, egykével, szektákkal tiltakozott ellene. Vagy pedig a fajta s a nemzet szempontjából tragikus hatású apátiával. Ez a válság ma is tart. A magyar agrárpolitika elsőrangú feladatai, hogy ezt a válságot sürgősen és gyökeresen megoldja. Kiss Lajos könyve intő előszó a magyar agrárpoíitikusok számára. Nem volna szabad a földkérdéshez nyúlnia senkinek sem, míg ezt a könyvet cl nem olvassa. Sorstanulmány e? a könyv s milliók élete jelenik meg benne a maga meztelen valóságában. Sorsok járnak szemünk előtt, nehéz, súlyos léptükkel. Elején a mezei gyermekimunkás megy. Végén a kiégett szemű szikár öreg kétkézi ember, aki már a csőszség mesterségéből is kikapott... Féja cikkének meleg sorai mellett még sok kiváló tollal írt elismerés hirdeti Kiss Lajos munkájának nagyértékeit. Aggályos, hogy sok vidékén a mezőgazdasági munkások nem akarnak aratási szerődést kötni Gróf Dessewffy Aurél arra a su lyos jelenségre hívta fel a közigazgatási bizottság figyelmét, hogy a mezőgazdasági munkásság egyáltalán nem igyekszik munkaalkalmat biztosítani magának, mert Németországba u eretnenek kimenni. Tudomása szerint a munkások elheysséie ügyében fo'ynak tárgyalások az illetékes minisztériummal, d« még nincs meg gyezéa. Ennek ellenére a mezőgazdasági munkások utbaindutára szervezkednek. Fal kell TÍlágositsni a munkásságot, kogy manka vállalási engedély nélkül na induljanak útnak, mert katalmas költségbe Terik magukat eredmény nélkfll. Vitéz dr. Jékey Ferenc főispán nyomban válaiaszolt az elhangzottakra Neki is van tudomása arról, Hogy sok vidéken nem akarnak aratási szerződést kötni. Az egyéni akciók könnyen mtggátolhatók, mert akiknek nincs munkavállalási engedélyük, nem kapnak utlevslet. Indítványára a közigazgatási bizottság feliratban béri a kormányt, hogy a leggyorsabban döntsenek, hogy honnan hány embert •isinek ki. Ezzel aztán véget lehat vetni a bizonytalanságnak. Nyirgtőllős község elöljáróságától. 149-1939 K. inirisi birMainj Nyirizöllős község elöljárósága a községi képviselőtestület 1-1939 Kgy. száma határozata alapján közhírré teszi, hogy a község határában 1883. évi XX. t c. 3. fa alapján gyakorolható vadászati jrg a községháza tanácstermében 1939. évi február hó 28. napján d. e. 10 órakor nyilvános szóbeli árverésen 1939, évi augusztus hó 1-töl 1941. évi julius hó 31. napjáig terjedő 10 évi időtartamra haszonbérbe lesz adva a köistg II. számú vad isitora ete, melynek kiterjedése kb 1150 kat. hold. Vadállomány: nyal, őa

e fogoly, fácán és stb. Kikiáltási ár 200 ptngő, bánatpénz 50 pengő. A bánatpénzt az árverés megkezdéséig az árverést vezetőnél készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban kell leienai. Haszonbérlőként, valamint árverezőként is csak olyan nagykorú magánosok vagy láttamozott alapszabályokkal readslkezö vadásztársaságok olyan igazolt, nagykorúi tagjai szerepelhetnek, akiknek fegyvertartásra vagy vásárlásra jogosító rendőrhatósági engedélyük és eienki*ül az árverés idejébtn is érvényes vadászjegyük van. Haszonbérlő sem lehet és árverezőként sem szerepelhet olyas egyén, aki vadászati kihágát miatt jogerősen elitéltetett, fegyvere jogerős határozattal elkoboztatott vagy fegyvertartási és viselési engedélye visszavonatott. K pvisclötestfllet fenntartja magának a jogot ahhoz, hogy at árverejők közül annak adja a vadászterületet haszonbérbe, akinél az ok szert vadászatot leginkább biztosítottnak látja, vagyis ezea elv szsmelött tartásával az érvényesen tett legmagasabb árajánlatot jogában áll mellőzni. Részletes árverési feltételek a nyirszői)ő»i jegyzői irodában Nyirsiőllőtén a hivatalos órák alatt megtekia hetök. Kelt Nyirszöllösön, 1931. évi jaanár hé 30 án. Elöljáróság. Ne okozzon gondot a vacsora! ki ifj. Hegedűs An

drás heateséru üzletét (Korona épület),) ahol naponta frús virsli, hotbéan, aeaka- éa kaphatók.