Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1939 (7. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-25 / 46. szám
4. oldal I^SEBfli sz .NYÍflVIDÉK ABOLCSI Hifi HÍRLAP Egyes célzatos népkutatások elcsúsztak, téves és tilos 'területre siklottak Ezeik a minden áron való szenzációhaijszolást, a nyomor elírását, az ordító szegénység és a nehéz testi munka sorsát viselő néposztály életének jellemzését tévesztik össze a szociográfiával. íMert ha ezt a szót halljuk: Szociográifia, ezek a nagy port vert könyvek jutnak eszünkbe. Mi volt ezek hibája? Az egyoldalúság! Egyoldalúság a .vizsgált elemben, a módszerben, a beállításban. Csak parasztságunk van? Csak annak vannak bajai? Kérdezhetnék, látva a nagy tülekedést a parasztság körül, amely már maga Í9 kezdi megunni a nagy szereplést. Nem egyetemes vizsgálatra volna szükség? Vajijon az okos orvos, látva egy betege balkezének sorvadását, csupán az elsorvadásiban levő hüvelykujjat fogja megvizsgálni s nem terjed-e ki figyelme pl. a beteg hátgerrrucére, vagy éppen az agyára. Egyoldalú, hiányos a kép, ha csak egy társadalmi osztályt vizsgálunk, ahelyett, hogy az egyetemes társadalmat, az egész életet vizsgálnánk. Falukutatás, parasztkultusz helyett egyetemes társadalomkutatás a helyes, tehát a részletek összefüggésének teljes megismerése. Egész sereg neves, de sokszor névtelen és •vihart, szenzációt nem csináló tudósunk így is dolgozik. A társadalomkutatás egészen új fogalomnak tűnik, úgy véljük, magam is úgy kezdtem, mintha szemünk láttára nőtt volna és fejlődött volna ki. A természetben és társadalomiban azonban új nincs. Dienes István ezután ismertette a magyar szociográfiai kutatás történetét. Megemlítette Bél Mátyás Tessedik Sámuel, Berzeviczy Gergely, Fényes Elek művét, méltatta a cserkész-mozgalom néprajzi és szociális aktivitását, beszélt a Széchenyi Szövetség, a Turul Bajtársi Szövetség, a Szegedi Fiatalok, a Sárospataki Ref. Teológusok Faluszemináriuma, az öregcserkészek Pro Christo diákszövetsége, a Sarlósok, a Prohászka Körök, az Erdélyi Fiatalok munkásságáról, az elemi iskolákban folyó szülőföldismereti gyűjtőmunkáról, majd hangoztatta, hogy a szociográfiai tanulmányozás az államvezetésben is szükséges megbízható adatok megszerzése Céljából is igen jelentős. A brüsszeli nemzetközi közigazgatási kongresszus is elhatározta, hogy az egyes államokban élő emberek valóságos helyzetének megismerése céljából minden állam elkészítteti közigazgatási adattárát. E határozat értelmében nálunk is megindult a szervezés és 1924-ben megalakult a Magyar Szociográfiai Intézet, amely a miniszterelnökség és az Akadémia tudományos ellenőrzése mellett működik. A közvetlen felügyeletet eddig Teleki Pál gróf látta el, a vezetés Kriszties Sándor egyetemi tanér teendője. Majd ismertette az Intézet és a testvérintézetek, a földrajzi, a Győrffy István •vezetésével működő néprajzi intézet működését, a Táj- és Népkutató (Kiállítást, az Országos Egészségügyi Intézet anyaggyűjtését. Látható e munkásságból, hogy a szociográfia tudomány, nem pedig panasztörvény a közönséghez, vagy hangzatos cím alatt hangulat-, esetleg ellentétkeltés. Elfogult, megtévesztő, vagy felületes és igazságra nem törekvő leírás csak ártíhat. A jó szociográfia nlégy főkérdésre ad választ: a föld, a népélet, a közgazdaság, a szellemi élet kérdéseire. Majd behatóan ismertette e kérdések jelentőségét és előadásából kidomborodott a készülő, tudományos alapokon felépülő szabolcsi szociográfia váza. Az érdekes előadáshoz többen szóltak hozzá, így Nyárády Miihály, Spányi Géza, Szilvássy József, aki a tanítóság készséges közreműködését ajánlotta fel. Az irodalmi délutánon az előadás és a hozzászólások alap>ján a résztvevők megállapították, hogy a készülő műre nagy szükség van. A szabolcsi szociográfia írói között több országos tudós működik ] közre, így Ortutay Gyula, Berei ' Soós Jenő, a növénytani intézet igaagatója, Vertse Albert dr., a madártani tudomány jeles művelője, Bacsó Nándor, a meteorológiai intézet adjunktusa és mások. Dienes István a szociográfia tervezetét megmutatta Milleker Rezső dr. egyetemi tanárnak, aki a nép- és tájkutialtás szerzője Lesz. Milleker dr. megígérte támogatását és elismeréssel adózott a bemutatott szociográfiai tervezet készítőinek, Dienes Istvánnak és munkatársainak. A mű adatgyűjtése és az adatok feldolgozása már meg is indult. Bugatti kabriolet IIIIIIIIIBI P 'KITMM— nyolchengeres turaautó, tökéletes állapotban magánkézből, 3500 pengőért eladó. Évi adója 160 pengő, fogyasztása 12—14 liter. Ritka alkalmi vétel. . 25. Stever \MUÍ Háronemeletes az Dsyvédí Kamara Nyíregyháza ebben az évben egy monumentális, szép épülettel lesz gazdagabb. Az Ügyvédi Nyugdíjintézet tőkéjét értékálló objektumokba kívánja fektetni s már az elmúlt évben lépéseket tett aziránt, hogy .nemcsaik a fővárosban, hanem egyes vidéki városokban is épi'tc.'. Amikor a Nyugdíj intézet terve felszínre került, a nyiregyházi Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Murányi László lépéseket tett a központban aziránt, hogy az egyik bériházat — amely egyben a Kamara székházául is szolgálna — Nyíregyházán építsék meg. Tette ezt azért is, mert a város a nyiregyházi Ügyvédi Kamara megalakulásakor határozatilag biztosította a Kamarát arról, hogy helyiséget biztosít részükre s 10 éven át évi 1000 aranykorona segélyt biztosított a Kamara részére székházépítési célra. Az Ügyvédi Nyugdíjintézet vezetősége dr. Murányi László közbenjárására már az elmúlt év folyamán megtette a kezdeményező lépéseket Nyíregyházán s a bérpalota telkének kijelölése érdekében a várossal is megtörténtek az előzetes tárgyalások. A város figyelemmel az új városrendezési tervre készséggel juttatta kifejezésre telekadiományozási szándékát az Ügyvédi Nyugdíjintézet képviselője előtt s ennek folyamánya.az lett, hogy a nyiregyházi Ügyvédi Kamara most már határozott formába öltöztetve, beadványban kérte a várost arra, hogy a székház céljaira telket adományozzon! a Vay Ádám-utcán. Abban az esetben, ha a képviselőtestületi közgyűlés határozatát az Ügyvédi Nyugdíjintézet is elfogadja, ami minden valószínűség szerint igen rövid időn belül megtörténik, annál is inkább, mert csak az ebben az évben megépített épületek kaphatják meg a 20 esztendei adókedvezményt, az építkezések a tavasz végével megindulnak s az év végére már tető alatt lesz a nyiregyházi érpalotát építtet a Vay Ádám utcán Ügyvédi Kamara székháza és bérpalotája. A terv szerint az épület a következőképpen változtatná meg a szabályozási terv végrehajtásával a Vay Ádám-utca kópét. Az Ügyvédi Nyugdíjintézet megvásárolja a Bencs László-térre eső Klár-féle házas belsőséget s a városnak adja át. A város ezen a telken és a jelenleg tulajdonában levő úgynevezett Hásziféle telken, a rajta levő ólcska ház lebontásával új utcát nyit. Ez az utca (Véső-utca) most már nem töréssel, hanem egyenesen haladna a Jókai-utca irányában s a Bencs László-tér és a Bessenyei-tér között egyenes vonalú összeköttetést teremtene. A város a Jegyzőtanfolyam eddigi épületének telkéből s hozzácsatolva a Vésőutca jelenlegi úttestét, 40 méter hosszúságú fronttal bíró és a Bencs László-tér felé befelé nyúló, az épülethez szükséges udvarnak megfelelő telket adna ingyen a székház céljaira. Az épület mögött így a városnak egészen a Bencs László-térig egy formán 40 méter szélességben, körülbelül 700 négyszögöl terület maradna rendelkezésére, amelyet ma még meg nem állapítható célokra előnyösen tudna értékesíteni. A legutóbbi szakosztályi ülés egy ifelszólalás kivételével a legnagyobb örömmel üdvözölte a tervet s minden reményünk megvan arra, hogy ez a városfejlődés, városrendezés szempontjából is jelentŐ9 terv mielőbb megvalósul. (Trianon 19.) 1939 február hó 25. ••••••••••••• — Székrekedésben szenvedőknél reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz a belek eldugulását gyorsan megszünteti, a gyomor működését előmozdítja, az anyagcserét megélénkíti, a vért felfrissíti, az idegeket megnyugtatja s így kellemes közérzetet és fokozott munkakedvet teremt. Kérdezze meg orvosát. Harctéri napid Kuruc csapatok 1704. február 25én Kismegyegyernél megverték és Győrbe visszaűzték a várból kitörő császári őrséget. 1707. február 25-én Dunántul kurucserege a Zala vármegyei Tapolcánál, gróf Rabutiu császári tábornagy seregét a Sümeg felé való visszavonulásra kényszeríti. 1916, február 25-én nagyjókai Farkas Vince vezérkari ezredes, mint a magyar 20. népfölkelő dandár parancsnoka, dandáréval igen nehéz harcok után bevonult Durazzoba, ahol 34 löveg, 12.000 puska, igen nagy élelmikészletek és közel 1000 sebesült jutott csapataink kesébe. 30-60 pengő temetési segélyt kapnak a mezőgazdasági munkás biztosítottak A mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvény intézkedik arról, hogy az 1939. január 1. után meghalt mezőgazdasági munkások után halálozási, illetve temetkezési segélyt utalnak ki. Segélyt igényelhetnek mindazon munkavállalók után: 1. akik az elhalálozás idejében már kapták az 5 pengős havi öregségi járulékot, 2. biztosítási könyvecskét kaptak és 15 év alatt minden évben legalább 15 hsitre lerótták a biztosítási járulékot (19S9 tői számított 15 év alatt) 3. na a biztosítási könyvvel rendelkeztek és a halált megelőző öt év alatt legalább két evben 15—15 hétig járulekot fizettek. A halálozási segély összege 30 pengőtói 60 pengőig terjed a befizetett járulók arányában. A haláleseti segélyre a meghaitnak az a hozzátartozója jogosult, aki a temetésről gondoskodott. Ha a temetésről más gondoskodott, ez a haláleseti segélyösszeg keretén belül a valóban felmerült költségek megtérítését kérheti csak. A haiaiesati segélykérelmeket ugyancsak a községi elöljáróságnál kell kérelmezni. — Kimutatást kér a minisztérium a húsfogyasztásról. Földművelésügyi miniszteri rendelet jelent meg, mely utasítja a város állategészségügyi hatóságát, hogy a közfogyasztásra levágott állatokról (szarvasmarháról, sertésről) negyedévenként kimutatást készítsen és terjessze fel. A minisztérium a húsfogyasztásról kíván adatokat kapni. Kályha is tűzheSysziifeségiefét | Nagy választó WirtscHafter Ármin vaskereskedésében szerezheti be. Nyíregyháza. — Telefonszára 90. Budapest—Salgótarjáni tűzhelyek és kályhák lerakata. Háztartási cfkkek nagy választékban I
